A magyar és szlovák kereset elutasítását javasolják a kvóta-perben (FRISSÍTVE)

A magyar és a szlovák kereset elutasítását javasolja szerdán közzétett állásfoglalásában az Európai Bíróság főtanácsnoka a menedékkérők tagállamok közötti elosztását célzó uniós mechanizmus ellen indított perben.

Magyarország és Szlovákia 2015 decemberében fordult a luxembourgi székhelyű törvényszékhez a 120 ezer menedékkérő áttelepítését célzó, kötelező jellegű mechanizmus ügyében, amelyet az uniós belügyminiszterek tanácsa minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország és Szlovákia ellenkezése ellenére fogadtak el néhány hónappal korábban. A magyar keresetben tíz, tartalmi és eljárásjogi érvre hivatkozva kérték a mechanizmusról szóló tanácsi határozat vagy legalábbis azon rész megsemmisítését, amelynek értelmében Magyarországnak 1294 menedékkérőt kellene befogadnia, 988-at Görögországból és 306-ot Olaszországból. A magyar fél elsősorban arra hivatkozik, hogy a szóban forgó határozatból hiányzik a felhatalmazás, azt az uniós szabályok alapján nem is lehetett volna elfogadni, továbbá, hogy a mechanizmus alkalmatlan a bevándorlási válság kezelésére.

Yves Bot

francia főtanácsnok a bíróság luxembourgi székhelyén felolvasott állásfoglalásában úgy vélekedett, hogy a felperesek beadványaiban szereplő jogi érvek nem állják meg a helyüket, indítványában ezért azt javasolja, hogy a bíróság utasítsa el a Szlovákia és Magyarország által előterjesztett kereseteket. Rámutatott, hogy az uniós alapszerződések rendelkezései felhatalmazást biztosítanak olyan intézkedések elfogadására, amelyek "ideiglenesen és konkrét pontokban eltérnek a menekültügyi tárgyú jogalkotási aktusoktól az egyértelműen azonosított szükséghelyzetre való reagálás érdekében". Hangsúlyozta: a kérdéses, határozott időre szóló, ezért "vitathatatlanul átmeneti jellegű" határozatban foglaltak nem jelentik az uniós jogalkotási aktusokban szereplő érdemi szabályok tartós módosítását, így "annak elfogadása nem minősül a jogalkotási eljárás megkerülésének". Bot megállapította, hogy ugyan a megtámadott határozat módosításokat tartalmaz az Európai Bizottság eredeti javaslatához képest, a tagállamok kormányait tömörítő tanács nem volt köteles egyhangú szavazásra, mivel a brüsszeli testület nem ellenezte ezen módosításokat. A főtanácsnok azon véleményének adott hangot, hogy az uniós áthelyezési kvóták "hatékonyan és arányosan" hozzájárulnak Görögország és Olaszország terheinek csökkentéséhez, ezért alkalmasak a kitűzött célok elérésére. Mint írta, a tanácsi határozat intézkedéseinek nem megfelelő hatékonysága nem kérdőjelezi meg annak alkalmasságát a célkitűzések elérésére, mivel e határozatot a meghozatalának időpontjában fennálló ténybeli és jogi helyzet alapján kell megítélni, nem pedig a hatékonysági fokára vonatkozó visszamenőleges megfontolások tükrében. Ennek kapcsán kiemelte: "a nem megfelelő hatékonyságot olyan tényezők összessége magyarázza, amelyek között szerepel az is, hogy a megtámadott határozatot egyes tagállamok egyáltalán nem vagy csak részlegesen hajtják végre, ami ellentétes a szolidaritással és a terhek igazságos megosztásával". A május 10-én tartott tárgyaláson a felperesek oldalán Lengyelország, az Európai Unió Tanácsa mellett pedig Görögország, Olaszország, Németország, Franciaország, Svédország, Belgium, Luxemburg, illetve az Európai Bizottság avatkozott be. A főtanácsnok feladata, hogy pártatlanul és függetlenül eljárva javaslatot terjesszen a bíróság elé a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozóan. Az indítvány nem köti a bírákat, a tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy az ítéletek többnyire megegyeznek az előzetes állásfoglalással. Az ítélethirdetés várhatóan ősszel vagy legkésőbb télen lesz. A perben a bíróság tizenöt fős nagytanácsa fog dönteni, egyszerű többséggel.

Szijjártó: a főtanácsnok javaslata illeszkedik a Soros-tervbe

A külgazdasági és külügyminiszter szerint az Európai Bizottság főtanácsnokának javaslata "teljes mértékben illeszkedik abba a folyamatba, amelyet Soros-tervnek neveznek". Az Európai Bíróság főtanácsnoka szerdán közzétett állásfoglalásában a magyar és a szlovák kereset elutasítását javasolta a menedékkérők tagállamok közötti elosztását célzó uniós mechanizmus ellen indított perben. Magyarország és Szlovákia 2015 decemberében fordult a luxembourgi székhelyű törvényszékhez a 120 ezer menedékkérő áttelepítését célzó, kötelező jellegű mechanizmus ügyében, amelyet az uniós belügyminiszterek tanácsa minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország és Szlovákia ellenkezése ellenére fogadott el néhány hónappal korábban.

Szijjártó Péter

szerdán egy más témában tartott sajtótájékoztatón kérdésre elmondta: "Soros György államfői pompával történő brüsszeli fogadása után érdekes módon minden európai intézmény még további nyomást helyezett" Magyarországra és a közép-európai országokra, hogy illegális bevándorlókat fogadjanak be. "Mi nem akarunk illegális bevándorlókat befogadni, megvárjuk a bíróság döntését" - jelentette ki. Kiemelte: a kötelező betelepítési kvótáról szóló döntést továbbra is az európai jogot megsértő döntésként értelmezik, egy ilyen döntéssel nem lehet elvenni egy tagállamtól sem a jogot, hogy maga döntse el, kiket enged be a területére és kiket nem. Az európai szerződések világosan leírják, hogy ezt a jogot nem lehet elvenni - tette hozzá. A külügyminiszter szerint a józan ésszel is szembemegy a döntés, mert csak ösztönzi az illegális bevándorlást, hiszen meghívásként értelmezhetik azok, akik gazdaságilag jobb életre vágynak és megindulnak Európa felé, és az embercsempészek is, akik ezt felhasználva elhitethetik az emberekkel, hogy jöhetnek Európába. Megerősítette: Magyarország kormányának első számú feladata, kötelessége és felelőssége az ország és a magyar emberek biztonságának megvédése, ezért mindent megtesznek, hogy ide illegális bevándorló ne jöhessen.

Völner: az Európai Bíróság is a Soros-terv végrehajtásán dolgozik

Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint minden uniós intézmény, így az Európai Bíróság is a Soros-terv végrehajtásán dolgozik.

Völner Pál

ezt arra reagálva mondta szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján, hogy Yves Bot, az Európai Bíróság főtanácsnoka a magyar és a szlovák kereset elutasítását javasolta állásfoglalásában a menedékkérők tagállamok közötti elosztását célzó uniós mechanizmus ellen indított perben. A főtanácsnoki indítvány nem köti a bírákat, a tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy az ítéletek többnyire megegyeznek az előzetes állásfoglalással. Az ítélethirdetés ősszel vagy legkésőbb télen lehet. Völner Pál úgy fogalmazott: sajnos a legrosszabb feltételezéseiket igazolta a főtanácsnok indítványa, Yves Bot mintha a Soros-terv részeként csatlakozott volna az előtte felszólalókhoz, az Európai Bizottsághoz, az Európai Tanácshoz. Hiszen a nyilatkozat fő elemei politikai tartalmúak, és gyakorlatilag ezekkel akarja elfedni a jogi érvek hiányát - tette hozzá az államtitkár. Azt mondta, az állásfoglalás tartalmaz "kényszeredett jogi érvelést", de nem döntötte meg a Magyarország által a keresetben kidolgozott jogi érveket. Völner Pál szólt arról is, a mintegy százoldalas anyagban "sűrűn fordul elő" a szolidaritás, a rugalmasság, a sürgősség kifejezés, ez azt jelenti, hogy "ott hiányoznak a jogi érvek a Magyarország által lefektetett állásponttal kapcsolatban". Mint mondta, a főtanácsnok hivatkozik a sürgősségre, de megfeledkezik arról, hogy az EU működéséről szóló szabályokban le van fektetve a sürgősségi eljárás menete, vagyis ez az érv sem állja meg a helyét. Felidézte: Magyarország arra hivatkozik, hogy egy jogalkotási folyamatról volt szó, ennek tényét a bíróság egy más ügyben hozott, 2015-ös döntése is megerősíti. Közölte, a főtanácsnok nem oldotta fel azt az ellentmondást, hogy vagy a dublini egyezmény módosításáról volt szó, amelynek nem tartották be a formai kereteit, vagy ha nem erről, akkor a hozott döntés ellenétes az egyezménnyel. Megjegyezte: a főtanácsnok megkerülte azt a kérdést is, hogy az Európai Tanács állásfoglalásainak, következtetéseinek van-e kötőerejük. Leszögezte: Magyarország jogi álláspontja változatlan, és ha jogi alapon dönt a bíróság, akkor bizakodóan várják az ítéletet. "Nagyon sajnálnánk, ha a politikai folyamathoz a bíróság is csatlakozna" - mondta Völner Pál, hozzátéve, hogy ez alapjában kérdőjelezné meg azt, hogy az unió fórumai betartják-e a szabályokat, amelyek alapján működniük kellene. Az államtitkár jelezte: biztatónak tartják, hogy a közelmúltban három olyan döntés is volt, amikor a főtanácsnoki indítvánnyal szemben döntött a bíróság. Völner Pál jelezte, a főtanácsnoki állásfoglalás többször hivatkozik a szolidaritásra, de ennek kereteit a dublini egyezmény adja meg. Mindaz, ami ezen túlterjeszkedik, nem a szolidaritásról szól, hanem arról, hogyan lehet tagállamokat jogi kereteken túlmenően belehajszolni kötelezettségekbe, amelyek költségeit senki nem mérte fel akkor - jegyezte meg. Mint mondta, senki nem mérlegelte az állampolgárokat érintő veszélyek, a terrorizmus, a kulturális ideológia oldaláról azt, hogy "ismeretlen eredetű, erőltetett folyamat részeként akarják az európai emberek nyugalmát felforgatni, veszélyeztetni", és véleménye szerint a főtanácsnok is ebbe a sorba tartozik.

Fidesz: harcoljon tovább a kormány a kvóta ellen!

A Fidesz továbbra is kéri a kormányt, harcoljon a kvótaperben azért, hogy a kötelező kvótát ne lehessen bírósági úton sem rákényszeríteni Magyarországra - közölte

Gulyás Gergely

, a kormánypárt frakcióvezető-helyettese szerdai budapesti sajtótájékoztatóján. A politikus arra reagált, hogy Yves Bot, az Európai Bíróság főtanácsnoka a magyar és a szlovák kereset elutasítását javasolta állásfoglalásában a menedékkérők tagállamok közötti elosztását célzó uniós mechanizmus ellen indított perben. Gulyás Gergely közölte, az ügyet nem tekintik lezártnak, bíznak abban, hogy a bíróság a főtanácsnoki indítvánnyal ellenkező döntést hoz. A főtanácsnok állásfoglalását ugyanis a Fidesz elfogadhatatlannak, a közösségi joggal, az uniós alapszerződésekkel ellentétesnek tartja. A politikus eljárási hibának nevezte, hogy a kvótadöntés az Európai Tanácsot megkerülve született, tartalmilag pedig azt hozta fel ellene, hogy olyan területen hoz döntést - a migráció ügyében -, amelyben a nemzeti jog az irányadó. Csak a magyar választók jogosultak dönteni arról, hogy kikkel akarnak együtt élni az országban - jelentette ki a Fidesz frakcióvezető-helyettese. Felhívta a figyelmet a kvótadöntés alkalmazhatatlanságára is, amit azzal magyarázott, hogy több mint 22 hónap telt el a 120 ezer ember elosztására rendelkezésre álló 24 hónapból, és ez alatt mintegy 20 százalékát sikerült elosztani az Olaszországból és Görögországból áthelyezendő embereknek, vagyis a kvótadöntést támogató államok sem teljesítették kötelezettségüket. Ráadásul - tette hozzá - az áthelyezettek 90 százaléka sem ott él már, ahová áthelyezték. Ezért az Európai Bizottságnak inkább "abban kellene kiélnie ebben a nyári melegben" az aktivitását, hogyan tud javaslatot tenni a kvótadöntés visszavonására - fogalmazott Gulyás Gergely. Azt is mondta: Soros György szívélyes brüsszeli fogadtatása előre jelezte, hogy a Soros által kívánatosnak tartott bevándorláspolitika Brüsszelben továbbra is támogatásra talál, és úgy látszik, sajnos az európai uniós intézmények sem képesek kivonni magukat e hatás alól. Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság újabb szakaszba léptette az uniós menekültkvótákról szóló döntés elutasítása miatt júniusban Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen indított kötelezettségszegési eljárást, Gulyás Gergely azt mondta: aggasztó, hogy a brüsszeli testület nincs tekintettel arra, hogy a kvótadöntés alkalmazhatatlan, az azt megszavazók sem hajtották végre. A lengyel igazságszolgáltatási reformot ért uniós bírálatokkal kapcsolatos kérdésre a Fidesz képviselője azt válaszolta: mivel a két igazán vitatott törvényt a lengyel elnök megvétózta, "pillanatnyilag nincs helyzet", nincs ok a jogszabályok minősítésére. Arra a kérdésre, hogy lesz-e ellenzéki médiumok elleni "hadjárat" a Fidesz részéről, azt felelte: a sajtószabadságot az alaptörvény világosan rögzíti, a Fidesz pedig az alkotmányos keretek között politizál. Arra a felvetésre, hogy mely médiumok tartoznak "a Soros-maffiabirodalom által irányítottak" közé, úgy reagált: ennek megfejtésébe nem kíván belemenni, de nyilvánvaló, hogy nyomon követhető, Soros György mely médiumoknak ad támogatást. A tusnádfürdői diáktáborban Orbán Viktor miniszterelnök beszéde alatt történt atrocitásról szintén kérdésre azt mondta: a Fidesz mind a provokációt, mind az erőszakot elítéli. A politikust reagáltatták továbbá Vona Gábor Jobbik-elnök nyugdíjasokról szóló bejegyzésére, amelyet úgy kommentált: a Fidesz elfogadhatatlannak tartja Vona Gábor nyugdíjasokra tett megjegyzését, amellyel minden idős embert megsértett, ezért azt várják tőle, hogy kérjen bocsánatot a nyugdíjasoktól.

A szlovák belügyminiszter szerint Pozsony következetesen elutasítja a kvótákat

Szlovákia ellenzi a kötelező kvótákat, és olyan megoldásban érdekelt, amely csökkentené az Európai Unióba irányuló migrációs áradatot - hangsúlyozta szerdán Robert Kalinák szlovák belügyminiszter. A szlovák politikus a Facebook-oldalán reagált Yves Botnak, az Európai Bíróság főtanácsnokának szerdán közzétett állásfoglalására, amelyben a magyar és a szlovák kereset elutasítását javasolta a menedékkérők tagállamok közötti elosztását célzó uniós mechanizmus ellen indított perben. "Szlovákia a kvóták ellen van, és mindig ellenük lesz. Olyan megoldást fogunk keresni, amely lehetővé teszi az Európai Unióba irányuló migrációs hullám mérséklését" - állt Robert Kalinák bejegyzésében. "A kötelező kvótarendszer teljes egészében hatástalan" - szögezte le a pozsonyi belügyminiszter. A Denník N független napilap honlapja szerint megszólalt a kvótaperben Robert Fico szlovák miniszterelnök is. "Szlovákia soha nem fogja elfogadni a kötelező menekültkvótákat" - jelentette ki Robert Fico. A honlap szerint Fico a témával kapcsolatban bírálta a szlovák médiát. "Ez a szlovák média tipikus hozzáállása. Ahelyett, hogy támogatnák Szlovákiát a migránskvóták elutasításában, annak örülnek, hogy megjelent egy ügyvéd semmire sem kötelező állásfoglalása" - idézi a miniszterelnököt a Deník N, amely a jelenlegi szlovák kormányzat rendszeres bírálói közé tartozik. Robert Fico arra kérte a szlovák médiát, hogy "vegye védelmébe az ország érdekeit, ahogy ezt a kormány is teszi" - olvasható a honlapon.

Völner Pál: az Európai Bizottság elvárásait tartalmazza Yves Bot állásfoglalása

Az Európai Bizottság és az Európai Tanács elvárásait tartalmazza Yves Bot főtanácsnok állásfoglalása - mondta az Igazságügyi Minisztérium államtitkára szerda este az M1 aktuális csatornán. Völner Pál arra reagált, hogy Yves Bot, az Európai Bíróság főtanácsnoka a magyar és a szlovák kereset elutasítását javasolta állásfoglalásában a menedékkérők tagállamok közötti elosztását célzó uniós mechanizmus ellen indított perben. Az államtitkár úgy fogalmazott, a főtanácsnok azt mondta, amit a tanács, illetve a bizottság hallani szeretett volna tőle. Hozzátette, Magyarország és Szlovákia a kvótaperben benyújtott keresetben arra is hivatkozik, hogy egy jogalkotási folyamatról volt szó, ennek tényét a bíróság egy más ügyben hozott, 2015-ös döntése is megerősíti. "Tehát én nem érzem jogilag lefutottnak ezt a történetet, ha pedig ezzel ellentétes döntés születik a bíróságon, akkor az további következtetésekre kell, hogy okot adjon nekünk, és akkor szerintem erősebb kijelentéseket kell, hogy tegyünk" - mondta.

Migrációkutató Intézet: a főtanácsnok véleménye szembemegy a korábbi felvetésekkel

A Migrációkutató Intézet szerint az Európai Bíróság francia főtanácsnokának a menedékkérők tagállamok közötti elosztását célzó uniós mechanizmus ellen indított perben szerdán publikált véleménye szembemegy az összes korábbi hasonló felvetéssel, és Yves Bot "egyértelműen az Európai Bizottság és az oldalán beavatkozó, migrációs szempontból fogadó, illetve az áthelyezésben érintett tagállamok oldalára állt" azzal, hogy a magyar és szlovák kereset elutasítását javasolja. Az intézet közleményében, amelyet a Századvég Alapítvány juttatott el az MTI-hez, felidézték: a korábbi értékelések alapján több szakértő úgy nyilatkozott, hogy a magyar kereset akár sikeres is lehet, mivel a tanács döntése - elsősorban formai értelemben - meglehetősen bizonytalan alapokon áll. Mindezt még olyan szakértők is elismerték, akik egyébként nem értenek egyet azzal, hogy Magyarország a kvótadöntés ellen szavazott - hangsúlyozták. Megjegyezték: a főtanácsnok véleménye ugyan nem jelent végleges döntést, a statisztikák azonban azt mutatják, hogy egy ilyen tartalmú vélemény után Magyarország szempontjából nem kedvezőek az előjelek. Felidézték, hogy az Európai Bizottság 2015 májusában hozta nyilvánosságra az Európát érintő migrációs válsághelyzet kezelésére vonatkozó elképzeléseit. Az egyik legjelentősebb, a tagállamok széles körének ellenállását kiváltó javaslatot, amely lényegét tekintve az európai menedékkérők tagállamok közötti arányos elosztására vonatkozik, és amely a kezdeti önkéntes tagállami részvételtől a tagállamokat egyértelműen kötelező áthelyezési modell felé mozdult, 2015 szeptemberében fogadták el egy tanácsi határozat formájában: 120 ezer menedékkérelmező átvételét írták elő Olaszországból és Görögországból. Magyarország 2015 decemberében megsemmisítési keresetet indított az Európai Unió Bírósága előtt a kötelező kvótákon alapuló relokációs határozat ellen. A tanács a határozatot minősített többséggel fogadta el, Magyarország nemmel szavazott. A bírósági eljárás megindításáról az Országgyűlés 2015 novemberében törvényt fogadott el, amelyben felszólította a kormányt a kereset benyújtására. A kabinet a keresetében tíz jogi érvet sorakoztatott fel a határozat semmissége mellett, ebből négy eljárási, öt tartalmi jellegű, végül egy másodlagos jogi érv kifejezetten Magyarország tekintetében állítja a határozat jogsértő voltát. A tárgyalás május 10-én volt, a főtanácsnoki indítványt szerdán publikálták, és a bíróság várhatóan az ősszel hozza meg döntését az ügyben. Mind a tanács, mind a mellette beavatkozók, tehát az ellenérdekű felek egy része kiemelten kezelte a szolidaritás kérdését, amely álláspontjuk szerint a megtámadott határozatban megjelenő intézkedést kíván meg a tanácstól. Magyarország ezzel szemben jelezte, hogy a szolidaritás elve nem csupán a megtámadott határozatban foglalt szabályozási környezet által tud kiteljesülni, valamint a szolidaritás kifejezése nem mentesíti az uniós intézményeket az alól, hogy tiszteletben tartsák a szerződésekben foglalt kötelezettségeiket, ideértve egyebek mellett a megfelelő jogalap alkalmazását vagy a megfelelő eljárási szabályok tiszteletben tartását. Hangsúlyozták: Magyarország álláspontja, hogy a jelenlegi migrációs helyzet megoldását nem képezheti semmilyen, automatizmuson alapuló elosztási mechanizmus. A migráció kiváltó okait az Európai Unión kívül kell kezelni, továbbá még inkább meg kell erősíteni a határellenőrzést. Ugyanakkor határozott a magyar álláspont abban, hogy az üldöztetés elől menekülőknek és a ténylegesen nemzetközi védelemre szorulóknak biztosítsák a nemzetközi védelmet - szögezték le. Közölték, a főtanácsnokok a bíróság nem ítélkező tagjai, szerepük, hogy részletesen indokolt indítványt nyújtanak be a bíráknak, így segítve azok munkáját. A főtanácsnokok függetlenek, megfelelő jogi szakértelemmel. Kiemelték, hogy a főtanácsnok indítványa nem köti a bíróságot, a testület azzal ellentétesen is határozhat, azonban az indítvány vitathatatlanul lényegesen befolyásolja a döntést. Az Európai Bíróság főtanácsnoka 344 pontból álló, 120 oldalas indítványának végkövetkeztetései között azt javasolja a bíróságnak, hogy utasítsa el a tanácsi határozat megsemmisítése iránti kereseteket. Yves Bot szerint a formai magyar érvekkel ellentétben tartalmára tekintettel nem lehet jogalkotási aktusnak minősíteni a megtámadott relokációs határozatot. Másik érve értelmében nem ellentétes a határozat elfogadása az Európai Tanács 2015. júniusi következtetéseivel, amelyek szerint a tagállamoknak "konszenzus útján" kell dönteniük a nemzetközi védelemre szorulók elosztásáról "a tagállamok sajátos helyzetének figyelembevételével", a következtetések ugyanis az áthelyezés egy másik projektjéhez kapcsolódnak. Yves Bot szerint Magyarország érvelésével ellentétben a tanácsnak nem kellett volna újabb konzultációt folytatnia az Európai Parlamenttel, mivel a hivatkozott módosítások nem érintették a mechanizmus alapvető jellemzőit. "Az a tény tehát, hogy a mechanizmusból bizonyos országok kikerülnek, nem minősül jelentős kérdésnek - állítja a főtanácsnok." Yves Bot úgy érvel továbbá: a megtámadott határozat automatikusan hozzájárul ahhoz, hogy enyhítsék a 2015 nyarán bekövetkezett migrációs válság után a görög és olasz menekültügyi rendszerekre nehezedő jelentős nyomást, és ezért alkalmas a kitűzött cél elérésére. A főtanácsnok álláspontja szerint a nem megfelelő hatékonyság oka egyebek mellett az is, hogy a relokációs határozatot egyes tagállamok - köztük Magyarország és Szlovákia - részlegesen vagy teljes mértékben nem hajtják végre. "Ez az érvelés természetesen nincs figyelemmel arra, hogy elsősorban nem a relokációt ellenzők, hanem a relokációt elfogadók azok, akik nem hajtják végre a határozatot" - írták.