Zombor Gábort hallgatták meg a KSE-perben

Közakarat volt Kecskeméten abban a kérdésben, hogy támogassák az élsportot, és a közgyűlés is egyhangúlag döntött a Kecskeméti KSE Kft. létrehozásáról – mondta el tanúvallomásában Zombor Gábor fideszes országgyűlési képviselő, a város korábbi polgármestere. A tárgyaláson az is elhangzott, hogy a sportolóknak a bérgarancia alapból több mint 26 milliót fizettek ki, de járandóságuk javát nem kapták meg a mai napig.

Az ügyészség szerint a többségi önkormányzati tulajdonú Kecskeméti KSE Kft. 452 millió forintot fizetett ki hamis számlák alapján három cégnek, amelyből egy szegedi. A vád állítja, marketing- és reklámtevékenység helyett a vállalkozások abban segédkeztek, hogy a játékosok bérkiegészítéshez jussanak –

írtuk a februári tárgyalásról

. A sportolók ugyanis minimálbéren voltak bejelentve, járandóságuk fennmaradó, jelentős részét „arculati cégek” közreműködésével fedezték. Így a játékosok után kevesebb adót és járulékot fizettek be. A vádlottak korábban azzal védekeztek, hogy a sportfinanszírozás akkoriban mindenütt így zajlott az országban. A cégvezetők közül bűnösségét egyedül a hatodrendű vádlott ismerte el, ő az adó- és a nyomozóhatóságnak azt mondta, cége közvetítőként vett részt a külföldi játékosok kifizetésében, a KSE Kft.-től kapott összegeket 7-10% „jutalék” levonása után készpénzben visszaadta.

Arról is beszámoltunk

, hogy az ügyben a szegedi közgyűlésben helyet foglaló MSZP-s Tóth Károly családtagjai is érintettek lehetnek. A per június 6-án tanúmeghallgatásokkal folytatódott, elsőként

Zombor Gábor

fideszes országgyűlési képviselőt kérdezték, aki az ügy tárgyát képező időszakban Kecskemét polgármestere volt. A bíró kérdésére előzményként elmondta, a város közgyűlése sportkoncepcióval rendelkezett, amelynek keretében a futball mellett a férfi kosárlabdát, kézilabdát és röplabdát kezelték kiemelten. A városi közgyűlés már 2008-ban döntött arról, hogy anyagi támogatást nyújt ezen sportágaknak, 108 milliót szavaztak meg a képviselők erre a célra. Ebből az összegből 70 milliót a kosárlabdacsapat, 30-at a férfi kézilabdacsapat, míg 8-at a röplabdások kaptak. Az anyagi támogatáson túl a kecskeméti sportkoncepció fontos eleme volt az is, hogy a szétszabdaltan működő diák- és utánpótlássportot is támogassák, így egy sportiskolát hozott létre a város, ami beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Zombor beszámolt arról is, hogy miután a kosárlabda szakosztályt működtető cég megszüntette a támogatását, s bejelentette, kivonul a sportból, megpróbáltak segíteni, hiszen „közakarat” volt a városban a sportág támogatása. Támogatók és szurkolók is felkeresték az polgármesteri hivatalt, s végül az a közgyűlési döntés született egyhangúan, hogy az önkormányzat részvételével elindítanak egy sportvállalkozást. Elmondása szerint ez akkor bonyolult feladat volt, az idő is sürgetett, hogy ne harmadosztályban induljon a csapat. Jogászi és sportjogászi javaslatra született meg a döntés a KSE létrehozásáról, és Zombor Gábor elmondása szerint a közgyűlési vitában többször is elhangzott, hogy a már korábban megszavazott támogatásuk arányában a sportklubok kisebbségi tulajdont szereznek a Kft.-ben. Elvárás volt, hogy a szakmai munkát és a sportmenedzselési feladatokat a szakosztályok önállóan végezzék, ebbe nem kívánt a város beleszólni. A cég ügyvezetőjének az első rendű vádlott F. Zoltánt nevezték ki, ami logikus lépés volt Zombor meglátása szerint, hiszen a központi sportiskolának volt az igazgatója, és előtte is dolgozott a sport területén. A politikus azt mondta, úgy emlékszik, több helyről érkezett javaslat személyére, pályázatot nem írtak ki a posztra. Kérdésre válaszolva Zombor Gábor közölte, nem volt arról tudomása, hogy a sportolók miként kapják a fizetésüket, a Kecskeméti KSE Kft. ügyeivel az alapításkor foglalkozott, annak a jogi kereteit kellett megteremteniük a nyári hónapokban, hogy szeptember 30-án a csapat el tudjon indulni más néven a bajnokságon. Később pedig akkor foglalkozott napi szinten a KSE ügyeivel, amikor napvilágra kerültek a problémák. Leszögezte, polgármesterként természetesen feladatának tartotta, hogy támogatókat keressen, úgy emlékszik, hogy levélben felkereste a város cégeit, továbbá a helyi televízión keresztül is kérte a helyi vállalkozásokat, hogy szponzorálják a KSE-t.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy már a 2009-es év zárásakor az látszott, hogy likviditási problémái vannak a cégek, a szponzori pénzek nem abban az ütemben érkeztek, ahogy a kifizetéseket meg kellett tenni, ezután döntött úgy a kecskeméti közgyűlés, hogy rulírozó hitelt nyújt a cégnek. Arról, hogy gondok vannak a KSE körül a cég felügyelő bizottságának (FB) elnökétől szerzett tudomást, aki dokumentációt állított össze arról, hogy szabálytalanságok vannak a működésben, bizonylatok és számlák nem stimmeltek, s azt is jelezte az FB, hogy nem együttműködő a cégvezető. Ezután felkérték a város könyvvizsgálóját, hogy folytasson le egy vizsgálatot. Időközben a hivatal számára megküldött dokumentáció a sajtóhoz is eljutott, a mivel kirobbant a botrány, Zombor Gábor elmondása szerint nem volt értelme már arra várni, hogy a cégvezető mit reagál, inkább létrehoztak egy vizsgálóbizottságot, amely azt állapította meg, hogy tényleg vannak szabálytalanságok. Zombor Gábor hangsúlyozta, ezekre azonban már nincs ráhatása a testületnek, utána tettek feljelentést. Délután az egyik FB-tagot hallgatták meg tanúként a járásbíróságon. A férfi elmondta, 2010 végén lett tag, majd következő év nyarán mondott le a posztról, amiért anyagi juttatásban nem részesült. Kikértek korábbi FB-s anyagokat, jegyzőkönyveket, ám ezek hiányosak voltak, például azt nem tudták megállapítani, hogy a cég milyen anyagi állapotban van. Az írásos előterjesztésekből és szóbeli beszámolókból az tűnt ki, hogy hiánnyal küzd a KSE, aminek okait próbálták feltárni, majd erre figyelmeztették többségi tulajdonos önkormányzatot is. Kiderült, nemcsak az FB nem láthatott minden iratot, a 2010-es működésről a könyvvizsgálói jelentés is csak késve készült el, mivel nem minden irat állt rendelkezésre. A tanú elmondta azt is, hogy 2011-ben kértek iratbetekintést, s szúrópróbaszerűen megnézett számlákat. Azt mondta, meglátása szerint túl sok volt a nagy összegről szóló készpénzes számla, amelyek teljesítésigazolását sem találta. Kánitz Judit bíró a nyomozati szakaszban tett vallomásából olvasott fel, amiben az szerepelt többek között, hogy a számlákon formai hibákat is találtak, volt olyan, amelynél hamarabb utalták át az összeget, mint a kiállítás dátuma. Az egyik védő arra volt kíváncsi, voltak-e információi arról,hogy más településeken is hasonlóan működött a sportfinanszírozás, arculati cégeken keresztül, de a tanú elmondta, nem hinné, hogy szükséges lett volna más gyakorlatokat megvizsgálnia, hiszen ő az adott cég FB-tagja volt. A harmadik tanú a felszámoló biztos volt, aki elmondta, hogy 2012. december 5-én indult a felszámolási eljárás, egy egyéni vállalkozó kezdeményezte, akinek több mint 4 millió forintos munkabér-követelése volt. A zárómérleg elkészült, a hirdetmény kézbesítése nem történt még meg. Kérdésre válaszolva arról tájékoztatott, hogy a játékosoknak kétféle szerződésük volt, bérgarancia alapból megigényelték, amit lehetet, a fennmaradó részt azonban nem kapták meg a mai napig. A bérgarancia alapból 26 millió 148 ezret kaptak meg a sportolók. A KSE-per júniusban 8-án tanúmeghallgatásokkal folytatódik a Szegedi Járásbíróságon.