Az Európai Unió védelmi dimenziójának erősítése az uniós vezetők brüsszeli csúcstalálkozójának legnagyobb eredménye, az ülésen teljes egyetértés volt, minden tagállam részt kíván venni a kialakuló rendszerben - közölte Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a tanácskozást követően.
Kiemelte, ha lesz egyszer európai hadsereg, akkor a mostani találkozót írják majd be kiindulópontként a történelemkönyvekbe. Fontosnak nevezte az EU védelmi dimenziójának megerősítését, hogy a kontinens gazdasági és politikai erejét katonai erővel is alá lehessen támasztani, illetve azt, hogy összhangot és ésszerű elrendezést hozzanak létre a hadi beszerzések területén, a kiegyensúlyozottság elvét figyelembe véve.
Orbán Viktor
arról számolt be, hogy a találkozót ezúttal is a migráció napirendi pontja uralta, azonban a résztvevők most nem a nézetkülönbségekre helyezték a hangsúlyt, hanem az együttműködésre. Mint mondta, a korábbiakkal ellentétben nem azokról a kérdésekről beszéltek, amelyekről szinte kizárt az egyetértés, például hogy "mit csináljunk az oktalanul beengedett migránsokkal". Ennek kapcsán Orbán Viktor aláhúzta, egyes tagállamokkal ellentétben Magyarország nem "szolidaritási-technikai", hanem "identitási" kérdésnek tekinti az unió területén tartózkodó menedékkérők elosztását. Leszögezte: lehetetlen, hogy bárki más határozza meg, kikkel élünk együtt, és ezáltal Magyarország identitását. "Nem rejtjük véka alá, hogy eszünk ágában sincs megváltoztatni az identitásunkat. Megértjük, hogy számos országban ez már megváltozott, (...) de nekünk jogunk van nem követni őket" - mondta. "Készen állunk helyben segíteni, kerítést építünk és megvédjük az Európai Unió belső területeit, sok mindenre hajlandóak vagyunk, de az identitásunk megváltoztatására nem" - jelentette ki. Az uniós menekültügyi kvóták elleni magyar és szlovák kereset ügyében várható ítéletről szólva a miniszterelnök határozottan kijelentette, hogy a kormányt a számára esetleg kedvezőtlen döntés sem kényszerítheti arra, hogy feladja az álláspontját. "Megtaláljuk a módját, hogy elérjük a célunkat" - vélekedett. Orbán Viktor elmondta, hogy az ülésen főként a migrációs válság külső összefüggéseire fókuszáltak. Egyetértés volt arról, hogy meg kell védeni az EU külső határait, hogy meg kell állítani az illegális bevándorlást, és hogy együtt kell működni a kibocsátó- és tranzitországokkal. Kérdésre válaszolva a kormányfő úgy fogalmazott, hogy "férfiasan" kezdődött a barátságuk Emmanuel Macron új francia elnökkel, akivel abban egyeztek meg, hogy az együttműködés alapja a kölcsönös tisztelet kell, hogy legyen. Macron korábban bírálta azokat a közép-európai országokat, köztük burkoltan Magyarországot, melyek nem tartják be az uniós szabályokat. Orbán Viktor erre reagálva csütörtökön közölte: az új államfő "belépője nem túl biztató, (...) "ez itt nem szokás, de majd ő is kiismeri magát". Pénteken a miniszterelnök elmondta, hogy a visegrádi országok vezetői és Macron közötti délelőtti találkozón kijelölték azokat a kérdéseket, amelyek terén pragmatikus együttműködést lehet kialakítani a felek között. Hozzátette, a francia elnök világossá tette, hogy kívánatosnak tartja az unió hatékonyságának növelését, amiért mindent meg fog tenni. Orbán Viktor ennek kapcsán valószínűnek nevezte, hogy az őszi német választások után komoly reformtörekvésekre kell majd számítani az EU-ban. A miniszterelnököt megkérdezték a kiküldött munkavállalók jogi státusát övező vitáról is, amire azt válaszolta, hogy a távolság az álláspontok között nem áthidalhatatlan. Közölte: ez is szóba került Macronnal, akivel arra jutottak, hogy ha a következő hónapokban a szakértőik keményen dolgoznak, akkor megállapodásra is lehet jutni. "Magyarország mindnet megtesz annak érdekében, hogy a magyar munkavállalók érdekeit megvédje" - mondta. Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője a sajtótájékoztató végén arról számolt be, hogy a kormányfő is részt vesz Aleksandar Vucic szerb elnök hivatalos beiktatási ceremóniáján péntek este Belgrádban. "A Klebelsberg-féle megemlékező beszéd minden szavát tartom" A Klebelsberg Kuno felújított lakhelyének átadásakor mondott megemlékező beszéd pontos fogalmazásának "minden szavát tartom" - jelentette ki Orbán Viktor. A miniszterelnök elmondta, nevetségesnek találja azt a gondolkodást, amely szerint a kultuszminiszter "jó fiú, a miniszterelnök jó fiú", aki meg őket kinevezi - a kormányzó -, annak nincsenek ebben érdemei. "Ez egészen egyszerűen ellentétes a józan ésszel" - fogalmazott. Kijelentette, nem vesz részt a történelemmel kapcsolatos vitákban. Véleménye szerint ugyanakkor elég a józan ész szabályait követni, amely azt mondatja, hogy miniszterelnök akkor volt Magyarországon, ha azt a kormányzó kinevezte, és jó kultuszminiszter akkor volt, ha őt a miniszterelnök megbízta. Nem lehet az adott korszak érdemeit a szerint felosztani, hogy ki tetszik az embernek és ki nem - vélekedett. A miniszterelnök szerdán Budapesten a megújult Klebelsberg-kastély ünnepélyes átadásán elmondott beszédében a 20. század második és a harmadik évtizedét a magyarság történetének súlyos próbakövének nevezte és úgy vélte: néhány kivételes államférfiúnak, Horthy Miklós kormányzónak, Bethlen István miniszterelnöknek, és Klebelsberg Kuno miniszternek köszönhető, hogy az elvesztett világháború, a vörös terror 133 napja és a trianoni diktátum roppant súlya alatt "mégsem temetett maga alá minket a történelem". A brüsszeli sajtótájékoztatón a miniszterelnök az édesapja cégeinek állítólagos állami megrendelésére irányuló újságírói kérdésre válaszolva elmondta, Magyarországon a mindenkori törvényeket pontosan betartva működik minden európai uniós döntés. A törvények világosan rendelkeznek arra nézve, hogy ki mit tehet. A törvényeket be kell tartani - hangsúlyozta. A miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy ezeket a törvényeket és az azokból fakadó gazdasági és erkölcsi szabályokat mindenki "akkurátusan betartja". Az újságírói kijelentésre reagálva Orbán Viktor aláhúzta, édesapjának cégei "állami megrendeléseket nem teljesítenek". A magyar Országgyűlésben pénteken elfogadott plakáttörvénnyel kapcsolatban elmondta, Magyarországon a törvények hatálybalépésének világos rendje van. A megalkotást követően azt meg kell szavazni, a házelnöknek alá kell írnia, majd a köztársasági elnöknek ellen kell jegyeznie és közzé kell tennie. Végül, ha nem találják az alkotmánnyal egybehangzónak az adott törtvényt, akkor különböző jogorvoslati fórumokhoz, például az Alkotmánybírósághoz lehet fordulni, amelynek joga van arra, ha helyt adjon a kifogásnak, visszaküldje, megsemmisítse, és az átalakítására szólítsa fel a jogalkotókat. Kijelentette, a törvényhozásnak tehát rendje van Magyarországon. "Az erről szóló politikai vitákat érdemes ebben értelmezni" - fogalmazott a miniszterelnök. Orbán Viktor hangsúlyozta: a Fidesz olyan párt, amely betartja a pártokra vonatkozó törtvényeket, az Állami Számvevőszék pedig minden évben ellenőrizte a párt gazdálkodását. "Tudtommal kifogást egyszer sem emelt nem csak a 2010-es évek után, de az azt megelőző években sem. Büszkék vagyunk arra, hogy a mi gazdálkodásunk mindig is transzparens volt és jogilag hibátlan" - fogalmazott.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.