Nem fenyegeti veszély a 30 éves Erasmus programban való magyar részvételt

Három évtizedes múltra tekinthet vissza az ERASMUS program, amely európai szinten kilencmillió fiatal számára tette lehetővé, hogy belekóstolhasson a földrész egy másik államának oktatási rendszerébe. Ujhelyi István szegedi szocialista EP-képviselő szerint, ha marad a jelenlegi kormány, akkor nem követik újabb magyar diákok az eddigi kétszázezer résztevőt. Pál József volt nemzetközi kapcsolatokért felelős rektorhelyettes, az Olasz Tanszék vezetője szerint azonban nincs erre utaló jel, csupán politikai hangulatkeltés jelenik meg. Az évforduló alkalmából számba vettük azt is, hogy mit adott Szegednek és a szegedi egyetemistáknak a program.

Melyik szegedi dák számára ne lenne csábító, hogy az életrajzában feltüntetheti: ő a Sorbonne-ra járt? Ez – például a Bölcsészettudományi Kar hallgatói számára – valóságos lehetőség, köszönhetően a 30 éves Erasmus programnak, amelyben 20 éve vesz részt hazánk is. A programot az Európai Bizottság hozta létre az Európai Felsőoktatási Térség diákjai számára, akik ennek köszönhetően különböző időtartamokig – az egyetemi hallgatóknál jellemzően egy szemeszterre (4-5 hónapra) – kipróbálhatják egy másik tagállam oktatási rendszerét diákként, s még ösztöndíjat is kapnak mellé. Az Európai Unió összes tagállama, valamint Norvégia, Izland, Liechtenstein, Törökország is részt vesz az Erasmus programban. A 9 millió résztvevőből mintegy 200 ezer magyar volt, valamint szintén nagyszámú külföldi ismerte meg így hazánkat.

Minden politikai oldal támogatja az ERASMUS programot – mégis riogatnak a megszüntetésével

Mindez azonban

Ujhelyi István

, az Európa Parlament MSZP-s képviselője szerint veszélyben forog. „Aki az Európai Unió ellen uszítja a magyar embereket, az sok tízezer fiatal tanulását, képzését és ezzel együtt hazánk fejlődését is kockára teszi. Az Erasmus-program az elmúlt harminc évben bizonyította, hogy az európai közösség csak akkor képes előre haladni és gyarapodni, ha együttműködő, befogadó és nyitott. Ha marad Orbán és az EU-elleni háború, akkor az Erasmus-programmal együtt eltűnhet minden nyugatos vívmány, minden előny és lehetőség, amelyet az európai közösség biztosít a magyarok számára” –

állította

a baloldali politikus. „Az Európai Parlament a továbbiakban is elkötelezett a program mellett, hogy minél több fiatal vehessen részt benne és a tudáson túl külföldi kulturális élményekkel, tapasztalatokkal, új készségekkel és képességekkel gazdagodjon”-

nyilatkozta

ezzel egy időben

Bocskor Andrea

, az EP Kulturális és Oktatási Bizottságának alelnöke, a Fidesz EP-képviselője Strasbourgban az évfordulót ünneplő rendezvényen.

Navracsics Tibor

oktatásért, kultúráért, sportért és ifjúságügyért felelős európai biztos

Antonio Tajanival

, az Európai Parlament elnökével és

Jean-Claude Junckerrel

, az Európai Bizottság elnökével a 9 millió Erasmus-résztvevőt szimbolizáló díjat adott át az Erasmus különböző generációihoz tartozó három fiatalnak. Ezt követően pedig a program 2020 utáni jövőjéről beszélgettek a Strasbourgban összegyűlt politikusok, fiatalok. Amelyben minden bizonnyal a magyar hallgatóknak is jut szerep. „Semmiféle olyan információról, erre utaló jelről nem tudok, hogy az EU megvonná az ERASMUS+-ban való részvételt. Minden bizonnyal politikai hangulatkeltésről van szó, de az információt ellenőrizni kell, ez azonban nem az egyetemre, a szakmára tartozik. A hasonló kijelentések sajnos olyan szituációkat okozhatnak, amelyeket később nehéz lesz helyrehozni” – mondta el lapunknak

Pál József

tanszékvezető egyetemi tanár, az Olasz Tanszék vezetője, volt nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettes.

A szegedi hallgatók Németországba és Olaszországba utaznak a programmal

Rengeteg szegedi diák is részt vesz a programban, s egyben sokan érkeznek külföldről a napfény városába. „Úgy gondolom, az együttműködés mindkét irányba jól működik. Törökök, olaszok, franciák, spanyolok és sok más nemzet tagjai jönnek a Szegedi Tudományegyetemre, akiknek a képzését maximálisan igyekszünk ellátni. Ugyanakkor rengeteg hallgató megy tőlünk ki, ami komoly szerepet játszik képzésükben. Az Olasz Tanszék vezetőjeként látom, hogy mennyit fejlődnek az Itáliában töltött hónapok után” – fejtette ki a professzor. Olaszország valóban népszerű a szegedi hallgatók körében. A 2015-2016-os tanévben az 57 fő által választott Németország mögött a második legkedveltebb célpontnak számított, 39-en jutottak el a „csizma” valamelyik részére az

SZTE Nemzetközi Mobilitási Irodájának

adatai szerint. A dobogóra egy kicsit lemaradva, 36 fővel fértek fel a Spanyolországban tanulók. A résztvevők egynegyede bölcsész volt, a legnagyobb kar, a természettudományi csupán a teljes „torta” 13 százalékát adta. Ha az összes kiutazót nézzük, akkor is a BTK-sok az elsők, talán a nyelvi szakok miatt is, az 1355 hallgató majdnem megfelel az „ezüst-” és „bronzérmesek” karokról jelentkezettek együttes számának. 1998 és 2016 között a legnépszerűbb két ország szintén Németország és Olaszország volt. Érdekesség, hogy míg az első években 4-5-ször többen mentek ki, mint jöttek, 2013 után megfordult az arány, ma már több érkeznek Szegedre, mint ahányan néhány hónapra távoznak. A 2007-2008-as tanévben mentek ki a legtöbben, 385-en egy-egy európai egyetemre, azóta ingadozik a résztvevők száma 274 és 369 között. Pedig érdemes élni a lehetőséggel Pál József szerint. Az Olasz Tanszéken előfordult, hogy egyes hallgatók olyan sikeresen szerepeltek, hogy felfigyeltek rájuk külföldön a professzorok. Felkészültté, magabiztossá válnak, s így könnyebben tudnak elhelyezkedni itthon is – habár nyelvtudásuk miatt a multinacionális cégeknél keresettek tanítványaik. Azt tanácsolja minden hallgatónak, hogy feltétlenül éljenek a lehetőséggel.