Hatályon kívül helyezte a bíróság az elsőfokú ítéletet a terrorcselekménnyel vádolt szír férfi ügyében + FOTÓK

Hatályon kívül helyezte a Szegedi Ítélőtábla csütörtökön a röszkei közúti átkelőnél 2015 őszén történt tömegzavargás miatt terrorcselekmény elkövetésével vádolt Ahmed H. elsőfokú ítéletét, és új eljárás lefolytatását rendelte el.

Mezőlaki Erik

tanácsvezető bíró indoklásában elmondta: az elsőfokú bíróságnak - az esetleges vádlotti fenyegetések vagy követelések tartalmát illetően - a bizonyítékokat egyenként és összességükben is értékelnie, mérlegelnie kellett volna. Ehelyett a bíróság a tényállást úgy állapította meg, hogy az ítéletből nem derült ki, milyen konkrét indokok alapján fogadta vagy vetette el az egyes bizonyítékokat, és valójában melyik konkrét bizonyítékra és milyen érvelésre alapozott. Ez a mulasztás a vádlott cselekvésének jogi minősítését alapvetően befolyásolja, akárcsak ahhoz kötődően a büntetés kiszabását, és emiatt nem lehetett az ítéletet érdemben felülbírálni - jelentette ki. Mezőlaki Erik elmondta: terrorcselekményt az követ el, aki egy állami szervezetet - például hivatalos személy elleni erőszakkal - rá akar kényszeríteni arra, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön. Az eljárás során meg kellett vizsgálni, hogy a vádlott elkövetett-e ilyen bűncselekményt, és ha igen, azt milyen céllal tette, terrorista jellegű volt-e. Az elsőfokú bíróság a rendőrök megdobálásának tényét megállapította, és azt is, hogy ennek célja a határátkelőhely megnyitása és angol tolmács biztosításának elérése volt - tette hozzá a bíró. Rámutatott: az elsőfokú bíróságnak annak eldöntésével is foglalkoznia kellett volna, hogy a vádlott reakciója nemcsak indulati cselekmény volt, amit maga is elismert. Ezeket a körülményeket a bíróság azonban nem értékelte. A vádlott a tolmács követelését és a dobálást is elismerte, de tagadta, hogy kordonfeldöntéssel, vagy a rendőrök megtámadásával fenyegetett volna. Tagadta azt is, hogy kétórás ultimátumot adott a határ megnyitására - mondta Mezőlaki Erik. Az elsőfokú bíróság a követelések tényét és azok pontos tartalmát korántsem következetes és egybehangzó vallomások alapján állapította meg. A videofelvételek között nincs olyan, amely önmagában alátámasztaná a fenyegetéseket - jelentette ki. Közölte: a különböző tartalmú bizonyítékok között van olyan, amely alátámasztja a vádban szereplő követelések elhangzását. A bíró emlékeztetett arra, hogy az első fokú bíróságnak jogában állt bármely bizonyíték elfogadása és a tényállas arra alapozása. Ennek során azonban kétséget kizáróan nem bizonyított tényt nem lehet a vádlottra terhelni - jelentette ki Mezőlaki Erik. Hozzáfűzte: eleget kell tenni annak az indoklási kötelezettségnek is, amely szerint az ítéletből magából megállapíthatónak kell lennie, melyik bizonyítékot mennyiben és miért fogadta el, vagy miért vetette el a bíróság. A jelen ügyben az elsőfokú bíróság a vallomásokat nem ütköztette a vádlotti megnyilvánulások pontos tartalmának megállapításakor - mondta a bíró. Az ítélőtábla elrendelte, hogy az ügyet az elsőfokú bíróság új tanácsa tárgyalja. Megállapította továbbá, hogy a másodfokú eljárás során közel 450 ezer forint bűnügyi költség merült fel. Mezőlaki Erik bejelentette azt is, hogy az ítélőtábla a vádlott előzetes letartóztatást továbbra is fenntartja, ami az elsőfokú bíróság megismételt eljárásában a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig tart. A rendelkezést az ügyész, a vádlott és ügyvédje is tudomásul vette, így az jogerős. Az ítélethirdetés előtt, az utolsó szó jogán Ahmed H. elutasította a terrorcselekmény vádját. Azt mondta: terve az volt, hogy a háborús övezetben élő családján segítsen. Közölte: mindössze egy olyan országba szerettek volna menni, ahol menedéket kapnak. Beszámolt arról is, hogy Magyarországig embertelen körülmények között utaztak, és a határzárról nem tudtak. Ahmed H. azt mondta, hogy súlyos cukorbeteg anyja rosszul lett a határon, de a Magyar Vöröskereszt egyik munkatársa gyógyszerrel segített. Ezen a segítségen felbuzdulva ment oda a magyar rendőrökhöz, hogy kérje, engedjék átmenni a gyerekekkel, asszonyokkal érkező csoportját a határon. Elmondása szerint egy pakisztáni vagy afgán férfi elvette tőle a megafont, és az édesanyját kezdte szidni, ezért mérgében őt, nem pedig a rendőröket kezdte dobálni. Miután látták, hogy nem nyílik meg a határ, távoztak. Beszélt arról is, hogy alvás közben fogták el, akkor szembesült az ellene felsorakoztatott súlyos vádakkal. Ahmed H. hivatkozott arra, hogy soha nem volt gondja a hatóságokkal, pedig már negyvenéves, de ha meghallják az emberek a nevét, egyből azt gondolják, terrorista. Muszlimként azonban tiszteletben tartja a népeket, és a más vallásúakat - jegyezte meg, hozzátéve: nem fanatikus, és bízik abban, hogy a bíróság igazságos döntése nyomán visszatérhet családjához. A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetését követően, 2015. szeptember 16-án több száz migráns gyülekezett a Röszke-Horgos közúti határátkelőhely szerb oldalán. A Magyarországra belépni akaró, kezdetben békés tömeg idővel agresszívvá vált, a kerítést ki akarták dönteni, majd néhányan kövekkel dobálták meg a magyar oldalon felsorakozott rendőröket. Az összecsapásokban több rendőr megsérült. Az elsőfokú ítélet szerint Ahmed H. a kordon bedöntésével, az egyenruhások megtámadásával fenyegetőzött. A vádlott többször is megafonnal beszélt a tömeghez, három alkalommal maga is dobált a rendőrök felé, majd az átkelőt lezáró kapu kinyitását követően illegálisan magyar területre lépett. A férfi röviddel később visszatért a szerb oldalra, és csak három nappal később vették őrizetbe. Az első fokú bíróság bűnösnek mondta ki a vádlottat határzár tiltott átlépése és terrorcselekmény büntette miatt.