Szabó Magda helyett írta meg regényét Hanczár János + FOTÓK

Szegeden ismerhettük meg elsőként Szerelem a Gulág árnyékában című regényt. A regény történelmi dokumentumokra építve mutatja be a II. világháború rideg valóságát és az ebből menekülést jelentő szerelmet.

A Csongrád Megyei Kormányhivatal Rákóczi téri épületében, stílusosan a pártkontroll kiállítás Komócsin-szobájában tartották meg

Hanczár János

Szerelem a Gulág árnyékában című kötetének ősbemutatóját. Az író beszélgetőtársa a blogstar.hu egyik ismert szerzője,

Bátyi Zoltán

volt.

Juhász Tünde

kormánymegbízott szerint szimbolikus a helyszín, hiszen egykor az MSZMP helyi vezetői innen irányították a megyét. „Ez a könyv a hétköznapok nyelvére fordítja át, hogy mi történt a Gulág idején” – fogalmazott a kormányhivatal vezetője, aki hiánypótló eseménynek nevezte a kötetbemutatót. Úgy gondolja, a jelen megértéséhez ismernünk kell múltunkat.

Csúri Ákos

a kiadó, a Cvikker Média Kft. nevében hangsúlyozta, hogy a még élő szemtanúk, a kortársak mellett a fiatalokat célozták meg a regénnyel, „akik teli vannak szerelemmel”. Hasonlóan gondolkodott a kormányhivatal, egy-egy könyvvel ajándékozták meg a rendezvényen résztvevő középiskolásokat. A Valahol Oroszországban című Karády-slágerrel elevenítette fel a múltat

Szeredy Krisztina

énekesnő.

„Én vagyok a magyar Murphy” – állította bemutatkozásában Hanczár János, a mostani téma azonban csak félig nevezhető vidámnak, a négy évig tartó jegyesség és az alig két hétig házasság után ugyanis elhurcolták az író nagybátyját, aki soha nem tért haza a Szovjetunióból. A faluból 183 embert vittek el őt is beleszámítva, de csak hárman látták újra szülőföldjüket. Egy séta alatt jutott eszébe, hogy élhet még az elhurcolt lelkész nagybátyjának felesége, akit végül megtalált: a 94 éves hölgy teljes szellemi frissességben üdvözölte őt. Igényes nyelvezetű naplókat, verseket mutatott neki a műben Éva néven szereplő nő. Ezekből a történelmi dokumentumokból született a regény egyik fele. A másik része viszont Hanczár János édesanyjához köthető naplón alapul, amelyet a szerző 1967-ben kapott meg részben összeragasztva. Az írónak azonban közel félévszázadot kellett várnia a felbontással, ugyanis ezt csak akkor tehette meg, mikor unokája megszületett. Az összeragasztott lapok alatt a háborús mindennapok és a szerelmek nevei jelentek meg.

Kegyetlen időszaknak látja a II. világháborút a regény írója. Magyarországot – így Debrecent is – bombázták az amerikaiak, majd emberek tízezreit vitték el „málenkij robotra”, a „kis munka” kifejezés valójában több évnyi szibériai rabságot takart. Előfordult, hogy a náci haláltáborból, Auschwitzból kiszabadult zsidót is elhurcoltak, vagy egyszerűen az első szembejövő embert tették fel a vagonba, hogy meglegyen a létszám. Megpróbálta hitelesen leírni a Gulág szörnyűségeit, a tetveket, a kegyetlen életkörülményeket, a halálra dolgoztatott emberek életét, a regény mégis elsősorban a szerelemről szól, arról a feleségről és férjről, akik az utolsó pillanatig hittek a boldogságban. Katasztrófa ma is történhet Hanczár szerint, elég csak a manchesteri terrorcselekményre utalni. Felmerült, hogy az írja meg ezt az élettörténetet, aki Éva első, 17 éves korában kiadott verseskötetét rendezte a megjelenés előtt. Ő nem más volt, mint

Szabó Magda

, aki az 1940-es években Debrecenben tanított, az itteni élményeiből született az Abigél. A regény megírását az írónő halála megakadályozta, de Hanczár megtette ezt helyette. Maga Éva, aki a munka során szigorú kritikus volt, is olvasta a kész művet, s tetszett neki: „köszönöm, hogy a szerelmet ilyen szépen megírtad”. Bátyi Zoltán felvetette, hogy legalább öt könyvet sűrített egyetlen regénybe a szerző, akár érdemes lenne kibontani ezeket. Egyelőre azonban más tervei vannak a szerzőnek: nagyapja I. világháborús naplóját kívánja feldolgozni.

Hanczár János új kötetét egyébként május 31-én 17 órakor a hódmezővásárhelyi Emlékpontban is bemutatják majd.