Néhány hét múlva épül az elefántház

Az uniós fejlesztésekről szóló nyílt napon szóba kerültek az eddigi és a hamarosan befejeződő, vagy megkezdődő beruházások. Szeged a mostani fejlesztési ciklusban mintegy százmilliárd forintra számíthat, ebből 34 milliárdot az önkormányzat használ fel TOP-forrásként.

Szegedre ért az Uniós Fejlesztések Nyílt Napja roadshowja. A több EU-s támogatásban is részesülő Szegedi Vadasparkban mutatták be, hogy a dél-alföldi régió mennyit fejlődött az előző – 2007 és 2013 közötti – fejlesztési ciklusban. „Szegedre és környékére érkezett szinte a legtöbb fejlesztési pénz” – vélekedett

Nagy Sándor

(Együtt) városfejlesztési alpolgármester. Kifejtette, elsősorban az anyagiakkal foglalkozunk ez ügyben, pedig fontosabb az az érték, amit közvetíteni kíván az EU a támogatásokkal. Ilyen prioritás a környezetvédelem, az egészségügy, a közlekedési infrastruktúra, a kultúra és a kulturális turizmus, ez utóbbiba tartozik a vadaspark fejlesztése is. „A kormányzati szervekkel napi szintű, korrekt együttműködést folytatunk, lelkesen segítenek Budapestről a munkatársak, hogy a mostani ciklusban a városra eső 34 milliárd forintot fel tudjuk használni” – mondta az alpolgármester. Az elefántház építéséhez kapcsolódó közbeszerzés sikeres volt, a kormányzat néhány napon belül jóváhagyta az eredményt, így már csak hetek kérdése, hogy megkezdődjön az építkezés. Reméli, hogy ezek a fejlesztések is Szeged gyarapodását szolgálják.

Számokkal támasztotta alá Csongrád megye fejlesztési biztosa, országgyűlési képviselője (Fidesz-KDNP),

B. Nagy László

Nagy Sándor szavait. 2007 és 2013 közötti időszakban Szegedről összesen 417 milliárd forintot igényeltek különböző operatív programokon keresztül, s ebből 274,7 milliárd forint támogatást megadtak. Szeged és Csongrád megye is felülreprezentált az országos átlaghoz képest, a vállalkozások és az önkormányzatok is aktívnak bizonyultak a pályázati források igénylésében. Kiemelte az egyetem szerepét a támogatások lehívásában, s azt is, hogy térségünkben elsősorban – az uniós szempontból – mikrovállalkozásnak minősülők közül került ki a pályázatok győzteseinek többsége. Ennek okaként azt nevezte meg, hogy a városban nem működik európai szinten is nagyvállalkozásnak számító cég. Felsorolt több jelentős beruházást B. Nagy László. Az M43 Szeged és Makó közötti szakasza 63,5 milliárd forintba került, a másfélhét múlva átadni kívánt ELI-re – igaz két fejlesztési ciklusra bontva – 60 milliárd forint jutott. Az elektromos tömegközlekedésre az előző ciklusban 25,6 milliárd forintot, a Ligetfürdőre 3 milliárd forintot, a nyugati elkerülő útra 2,2 milliárd forintot nyert el a város. A 2014 és 2020 közötti fejlesztési ciklusban eddig jobban állnak, mint az előzőben. 2000 milliárd forint kifizetése zajlott le 2016 végéig, idén pedig 265 milliárdé. Az összes pályázatot kiírták március 31-ig. Felhívta a figyelmet, hogy érdemes időben megtenni a lépéseket a nyertes beruházás után, mert munkaerőhiány léphet fel, a szolgáltatások és az alapanyagok már most drágultak, így a hőszigetelés ára 40 százalékkal nőtt. Úgy számol, hogy Szegeden mintegy 100 milliárd forint elköltésére nyílik lehetőség, amelyre szüksége van a városnak a fejlődéshez. Fenntartható fejlesztésekre törekszik a vadaspark, hangsúlyozta

Veprik Róbert

, az intézmény igazgatója. Ők több kisebb beruházásra kaptak uniós támogatást, így ennek köszönhetően vált az új zsiráfház látogatóbarát hellyé mozgássérültek számára is használható WC-vel, kismamáknak pelenkázóval. Az elefántházhoz kapcsolódóan megjegyezte, az elefánt mindig egy-egy állatkert „zászlóshajója”, vonzza a látogatókat. Azt szeretné elérni munkatársaival, hogy a vadaspark ne egy-kétórás, hanem fél-egynapos programmá váljon a turisták számára.