Lázár János: a lakosság 40 százaléka él kistelepüléseken

Magyarország csaknem 3200 településéből mintegy 2100 község, és mindössze 118 a 10 ezer fő feletti város - mondta vitaindítójában Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az Országgyűlésben, rámutatva: a lakosság 40 százaléka él kistelepüléseken.

A miniszter kétségbeejtőnek ítélte azt a magyar politikát sokáig uraló liberális elképzelést, miszerint Magyarországon nincs már szükség falura, mert az meghaladottá vált, az embereket a városokba kell terelni, és reményét fejezte ki, hogy az LMP nem az SZDSZ örököse. Jelenleg 2,9 millióan élnek kistelepüléseken és községekben, és kétszer ennyien városokban, sokan ma úgy gondolják, hogy minőségi életet közepes méretű városokban lehet élni. Rámutatott: mintegy 1000 olyan község van jelenleg, amelyet a megszűnés és a kilátástalanság veszélye fenyeget. Az utóbbi időben a GDP-termelés vidéken is növekedett - mutatott rá, hangsúlyozva, hogy sok múlik azon, ki kormányoz. Szólt a vidékstratégiáról, arról, hogy 1000 milliárd forintnyi adósságot vállalt át az állam a kistelepülésektől, ahogy a minimálbér-emelésről is. A vidéki településeken nagyobb a munkanélküliség, de ott is érdemi javulás van - hangsúlyozta. 2010 óta majdnem megfeleződött az elkövetett bűncselekmények száma, míg a 2010 előtti négy évben az állam képtelen volt a biztonságot garantálni, ezért arra közösségek szerveződtek. A vidék és a városi élet közötti különbségekről szólva beszélt a beruházások nagyságáról is, de a következő évtized fontos kihívásának tartotta a vidéki középosztály megerősítését, amelyhez szerinte komoly nemzetgazdasági érdek fűződik. A vidéki településeket ma a legnagyobb veszteség abban éri, hogy a fiatalok elvándorolnak - mutatott rá. Fontos feladatnak nevezte a bérek és az életminőség javítását. Ennek része a vidéki úthálózat fejlesztése, hogy az ingázók könnyebben boldogulhassanak. A megyei jogú városokat fejlesztő Modern Városok Program lezárása után a 10 és 50 ezer fő közötti települések, valamint a 10 ezer alattiak gazdaságfejlesztési programjairól kell elgondolkodnia a kormánynak, de ismét fel kell vetni annak kérdését is, hogy hol és milyen színvonalú oktatási, egészségügyi ellátást biztosítson az állam. Megjegyezte: ellenzi az egészségügy centralizálását.