Kövér: a kormány egy jobb, erősebb EU tagjaként kívánja látni Magyarországot

Nem az Európai Unióval szemben küzdünk, a kormány az Európai Unió tagjaként kívánja látni Magyarországot a jövőben is, sőt egy jobb, erősebb EU tagjaként - jelentette ki Kövér László hétfőn Keszthelyen.

Az Országgyűlés elnöke a nemzeti konzultációt kísérő fórumsorozat keretében tartott előadást a Balaton-parti városban. Az eseményt megelőző sajtótájékoztatón azt mondta: "minden ellenkező brüsszeli, európai parlamenti, európai bizottsági, meg hazai ellenzéki állítással szemben" nem az EU-val szemben küzdünk. A kormány szándéka, hogy egy jobb, erősebb EU tagja legyen, "ami nem olyan irányba fejlődik tovább, mint ami felé a brüsszeli központ és néhány tagállam politikusainak tervei vinnék" - fogalmazott. Mint mondta: a nemzeti konzultáció - amelyre már több mint másfél millió válasz érkezett vissza - egyik legfontosabb témája a migrációs válság kezelésére vonatkozik, de arra is kitér, hogy a tagállamok és a brüsszeli intézmények viszonyáról az EU válsága miatt indult viták közben a bürokraták "lopakodó hatáskörelvonást" folytatnak, aminek legfelháborítóbb eleme a kötelező kvóták ráerőltetése a tagállamokra. "Nem a levegőbe beszél a magyar kormány, amikor azt mondja, hogy veszélyben a rezsicsökkentés" - fejtette ki. Napvilágot láttak ugyanis azok a közös energiapiacra vonatkozó módosítási javaslatok, amelyekkel elvonnák az energiaárak megállapításának jogát a tagállamoktól, illetve abba is beleszólnának, milyen forrásokból teremtsék elő az energiaszükségletüket - jegyezte meg a házelnök. Kitért arra is, hogy az adó- és a foglalkoztatáspolitikában is megindultak a központosítási törekvések, ennek egyik példája, hogy a kiküldetésben dolgozó sofőröknek ugyanolyon bért írnak elő Brüsszelben, mint ami a nyugat-európai államokban jár. Ezzel a hatáskörelvonási törekvéssel azonban a kelet- és közép-európai tagállamok versenyelőnyét csökkentik - emelte ki.

Kövér László

a migráció kérdésével kapcsolatban úgy fogalmazott: "a létünkben érint bennünket, gyerekeink, unokáink létét fenyegeti". Az ezer esztendőn át megismert, keresztény morális alapokra épülő Magyarország és Európa "néhány évtizeden belül teljes mértékben meg fog változni, ha a brüsszeli tervek teljesülnek". A sajtótájékoztatón arra a újságírói kérdésre, hogy Magyarország az Európai Unió vagy Oroszország irányába halad, és igazak-e a vádak, hogy Oroszország trójai falovaként Magyarország az EU megbontására törekszik, az Országgyűlés elnöke azt mondta: "ez egy sűrű baromság". Mint kifejtette: nyugat-európai politikusok és hazai ellenzékiek fogalmazzák meg ezt a vádat, de "vajon Magyarországon kívül hány olyan EU-s tagállam van, amelynek energiaellátásában hasonló szerepet tölt be Oroszország?" - tette fel a kérdést. Magyarország semmi olyat nem tesz, mint amit ne tett volna 2010 előtt. Vagy azt teszi, amit Németország és más nyugat-európai tagállam, hogy szeretne előnyösebb pozícióba kerülni az Oroszországgal való energiakereskedésben. "Semmi olyan szerződést nem kötünk, semmi olyan elkötelezettséget nem vállalunk, amelyet más európai uniós tagállamok ne tettek volna meg" - jelentette ki. Egy másik kérdésre, hogy a Jobbik egyenlő munkáért egyenlő bért követelő gyűjtőívét aláírná-e, Kövér László azt mondta: a Jobbik "elveszítette szalonképességét", amióta radikális nemzeti pártból "átállt a nemzetietlen baloldali ellenzék oldalára". A Jobbik felvetése az EU-ban az Európai Uniót "egy központi irányítású Európai Egyesült Államokká tenni akaró baloldalnak a koncepciója" - vélekedett. A kiküldetésben dolgozók órabérét említve megismételte, hogy éppen a közép- és kelet-európai dolgozókat lehetne kiszorítani a nyugat-európai piacról. Miközben az ebben a térségben dolgozó kis- és közepes vállalkozások is aligha bírnák viselni ennek a terhét - jegyezte meg az Országgyűlés elnöke.