Időközi választás lesz Algyőn - feloszlatta magát a képviselő-testület

A volt polgármester támogató szavazatával, a Fidesz-frakciót alkotó négy képviselő tartózkodása mellett a többség megszavazta a képviselő-testület feloszlatását. Molnár Áron polgármester szerint olyan szinten képtelenek az együttműködésre, hogy ez az egyetlen megoldás, Pongrácz Tamás viszont annyira meglepődött, hogy először csak annyit mondott, ez egy szimpla színjáték.

Miután

ismételten azt szavazta meg a testületi többség, vagyis a négyfős Fidesz-frakció és a volt településvezető, hogy

Molnár Áron

polgármester csak 100 ezer forintos összeghatárig dönthessen, minden mást előzetesen a pénzügyi bizottságnak jóvá kell hagynia, Molnár rendkívüli ülést hívott össze, újból a testület elé hozva a kérdést. A május 31-i ülésen sem tágított a többség, ezt követően

Balázs Zsolt

kért szót. Ügyrendi hozzászólásában kifejtette, úgy látja, ezzel az SZMSZ-módosítással - vagyis a polgármesteri jogkör csorbításával - egy olyan pontra érkeztek el, ami példátlan és nem Algyő érdekeit szolgálja. Azt mondta, bár öt évre választották a testületet és még csak a ciklus felénél járnak, a menetrendszerű 5:4-es szavazati arányokból jól látszik, hogy hatalmas szakadék húzódik a két táborra oszlott testület között. „Ez nem segíti Algyő boldogulását, nem lehet fenntartani ezt az állapotot! Azért választottak meg minket, hogy közösen toljuk a falu szekerét, és volt egy féléves időszak, amikor ez működött, de nincsenek illúzióim, nem hiszem, hogy ez a helyzet megváltozna, inkább csak egyre rosszabb lesz. A kialakult helyzet közös felelősségünk, a testület mind a 9 tagjáé, ezért javaslom, öntsünk tiszta vizet a pohárba, épp itt az ideje, hogy ez a testület felálljon” – fogalmazott Balázs Zsolt. A képviselő-testület feloszlását célzó javaslatot

Herczeg József

szavazatával, a négyfős Fidesz-frakció tartózkodásával napirendre vették. Molnár Áron azt mondta, egyetért Balázs Zsolttal, kompromisszumképtelen a testület, két irány, két vélemény és vezetési felfogás ütközik folyamatosan az üléseken, s ez nemcsak őt zavarja, hanem kihat a hivatalra, a nagyközség intézményeire, cégeire. „2014-ben szerintem egyértelműen döntöttek a választópolgárok, de látszik, hogy a ciklus végéig nem tartható ez a helyzet. Én nem félek megmérettetni magamat, hiszek abban, hogy a demokrácia erről szól, nézzük meg, kinek az érvei lesznek erősebbek. Bízom az algyőiek bölcs döntésében” – jelentette ki a polgármester.

Gubacsi Enikő

alpolgármester arról beszélt, hogy 19 éve képviselő, 5-ször kapott bizalmat, és bár korábban is voltak viták, de mindig a helyiek érdekében. Most úgy látja, hogy nem tud előrehaladni a település, holott 21 beadott pályázatuk van, többségük elbírálás alatt. Azt mondta, ha a többinél is olyan helyzet lesz, mint a TAO-s pénzből építendő medencénél, amit az ötfős többség levetetett napirendről, akkor veszít a település, elszalaszt jó lehetőségeket.

Pongrácz Tamás

fideszes frakcióvezető úgy értékelt, ez egy színjáték, s betanult szöveget mondott Balázs Zsolt, Molnár Áron és Gubacsi Enikő, majd visszautasította, hogy miattuk elesett volna bármilyen pályázattól is a település. Herczeg József elismerte, váratlanul érte a bejelentés, de szerinte későn jött, mondván 2,5 év alatt Molnár és Gubacsi diktatúrát épített ki Algyőn, s a volt településvezető szerint a demokrácia helyreállítása miatt támogatandó, hogy időközi választás legyen a nagyközségben.

Gonda János

arra emlékeztetett, hogy a legutóbbi választáson csak két új fő került a testületbe, s úgy értékelt, hogy szerinte a polgármesternek kellett volna többet tennie azért, hogy jó legyen az együttműködés a településen. Egy személyben Molnárt tette felelőssé, mint mondta, elég lett volna, ha ő lemond. A képviselő-testület feloszlatásáról szóló határozatot végül a négyfős Fidesz-frakció tartózkodása mellett megszavazta a többség, így megkezdődik az időközi választás előkészítése. „Ez volt az egyetlen megoldás. Személyeskedő, kampányszagú 2,5 esztendő van mögöttünk, és még ugyanennyi lenne hátra, ami biztosan nem telne jobban. Nem egyik napról a másikra fogalmazódik meg az emberben, hogy egy ilyen helyzetet értékeljen, s úgy lássa, nincs más megoldás, mint visszaadni a választóknak a döntés jogát. Nekünk kötelességünk minden egyes döntésünkkel azt az egy célt szem előtt tartani, hogy mit kíván az itt élők érdeke. Ám ha ez már nem megy egy testületnek, akkor nincs értelme tovább folytatni” – értékelte a döntést portálunknak Molnár Áron. Megjegyezte, biztos abban, hogy minden képviselő fejében megfordultak már hasonló gondolatok, ezért az SZMSZ-módosítás újbóli megszavazása után jogosnak érezte Balázs Zsolt felvetését. Elmondta, erről már korábban is beszélgettek Gubacsi Enikővel,

Torma Tiborné R. Nagy Máriával

és Balázs Zsolttal, s egyszerűen nem láttak más utat. Az időközi választás leghamarabb ősszel lehet, ugyanis a Helyi Választási Bizottság erről szóló határozatától számított 80-100 napon belül írhatják ki a referendumot, az pedig szeptember eleje.