Május 26-án Marjanucz László tart előadást a nagy árvízről és az azt követő újjáépítésről. Szeged európai értelemben vett modern várossá vált, Párizs mintájára jött létre a körutas, sugárutas városszerkezet.
újabb ismeretterjesztő előadással folytatódik a Szegedi Polgári Platform előadássorozata.
Marjanucz László
tanszékvezető egyetemi docens, az SZTE BTK oktatója tart az 1879-es nagy árvizet, s azt követő újjáépítést mutatja be május 26-án este hat órai kezdettel a Fogadalmi Templom altemplomában. „Érdemes korán érkezni, ugyanis egy órával a rendezvényt megelőzően
Simon Miklós
képzőművész kiállítását nyitják meg, amelynek megtekintésére még juthat idő az est előtt” – hívta fel a figyelmet
Nógrádi Tibor
, a Fidesz helyi elnöke. „Szeged központi jelentőségű eseménye volt a nagy árvíz” – magyarázta
Blazovich László
egyetemi tanár, nyugalmazott levéltár-igazgató. A történész szerint példa értékű módon, a kor technikai színvonalának megfelelően zajlott le az újjáépítés, nem véletlenül állítják a hazánkba érkező nyugat-európaiak, hogy két város van Magyarországon: Budapest és Szeged. Ugyanis ezeket a településeket építették újjá párizsi mintára. A francia fővárosban hatalmas építkezések, s ezzel együtt rombolások voltak az 1850-es években, ekkor jött létre az ottani körutas, sugárutas szerkezet, ezeket a tapasztalatokat Szeged újjáépítésénél is fel tudták használni. A házak mellett – amelyekből alig 265 maradt meg – újra kellett tervezni az utca-, a csatorna-, a vízhálózatot is. Fasorokat, sétányokat jelöltek ki, még azt is meghatározták, hogy melyik területre milyen növény kerülhet, így a Boldogasszony sugárutat hársfák övezték. Az 1879 előtt „ősdzsungelnek” tűnő Tisza part rendezetté vált, kikötőket alakítottak ki, a téglamellvédes part az 1970-es nagyobb árhullámig változatlan maradt.
Legenda viszont, hogy négy-hat méterrel megemelték a város szintjét. Blazovich László figyelmét néhány évvel ezelőtt
Horváth Ferenc
régész hívta fel arra, hogy előfordult, alig másfél méterrel a járda alatt találtak avar sírt. Ekkor járt utána, hogy valójában a Tisza medréhez képest adtak meg egy „eszményi” magasságot, amelyet nem is értek el általában. Csupán a főbb útvonalakon magasítottak, a saját ingatlanoknál a lakosság feladata volt a feltöltés, ezért tapasztalható az a mai napig, hogy egyes udvarok mélyebben helyezkednek el az utcánál, illetve így lett egy-egy földszinti szobából pince. A földet a Bácskából és a Bánátból hozatták, így ma azt mondhatnánk, hogy délvidéki földön járunk. 1879 után készült el a Szegedi Nemzeti Színház, a posta, a bíróság épülete, vagy éppen a Stefánia palotasora. Az előadássorozat ősszel folytatódik. „Egyrészt bemutatjuk Szeged múltjának meghatározó személyiségeit, másrészt folytatjuk várostörténeti sorozatunkat” – mondta el
Pál József
tanszékvezető egyetemi tanár, a kezdeményezés egyik életre hívója. Szeptember 22-én
Szakály Sándor
, az MTA doktora, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója fog beszélni az első világháborúról és következményeiről, október 27-én
Szörényi András
, az MTA Irodalomtudományi Intézetének volt igazgatója
Dugonics Andrásról
, majd november 24-én az egyetemvárosról
Vajda Tamás
, az egyetem levéltárának vezetője.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.