A kormány benyújtotta az idei költségvetést módosító törvényjavaslatot a parlamentnek (FRISSÍTVE)

A kormány kedden benyújtotta az idei költségvetést módosító törvényjavaslatot a parlamentnek.

Az Országgyűlés honlapján közzétett módosító javaslat az államháztartás központi alrendszerének 2017. évi bevételi főösszegét 17 851,521 milliárd forintban, kiadási főösszegét 19 017,878 milliárd forintban, hiányát pedig 1166,357 milliárd forintban határozza meg. A Költségvetési Tanács (KT) véleménye szerint a változtatások összesen 175,8 milliárd forint forrásbővítést és ezzel egyező forráslekötést tartalmaznak, a módosításban szereplő kiadási és bevételi előirányzat-változtatások így nem érintik a pénzforgalmi hiányt. A tanács - egyebek mellett a hatéves bérmegállapodásra, az adócsökkentésekre, a költségvetési tervezéshez képest magasabb gazdasági növekedésre és inflációra, valamint az állami földeladásokból származó többletbevételekre is figyelemmel - megalapozottnak tartja a bevételi és kiadási előirányzatok változását. A tanács az államháztartás 2017. évi európai uniós módszertan szerinti 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycélját a bevételi és a kiadási előirányzatok változtatásával együtt is teljesíthetőnek látja. KT megítélése szerint az államadósság-szabály is teljesül, mivel a változatlan árfolyamon számított GDP-arányos bruttó államadósság 2017 végére várhatóan csökken az egy évvel korábbihoz képest.

Csaknem 55 milliárdos többletforrásra számíthatnak az önkormányzatok jövőre

Több mint 54 milliárd forinttal tervezi emelni a helyi önkormányzatok előirányzatát az ideihez képest a kormány a jövő évi költségvetésről szóló előterjesztésében, amelyet kedden nyújtott be az Országgyűlésnek. A fejezetre 695,5 milliárd forintot irányozott elő a kormány, míg erre az évre 641 milliárd forint szerepelt itt. A működés általános támogatására 156,4 milliárd forint jut, ami 7,5 milliárddal haladja meg az ideit; az önkormányzatokhoz köthető köznevelési feladatokra pedig 192,6 milliárd forintot szánnak, ami 8,2 milliárdos bővülés. Az önkormányzatok szociális és gyermekjóléti kiadásaira 155,3 milliárd forintot tervez a kormány, és új soron nevesítik a korábban ezzel együtt szereplő gyermekétkeztetést. Utóbbira 79,3 milliárd forintot tüntettek fel, összességében pedig a két sor támogatása 36 milliárd forinttal bővül a 2017-eshez képest. Az indítvány szerint kulturális feladatokra 7,2 milliárd forinttal többet fordíthatnak a helyhatóságok, ezen a soron 38,4 milliárd forint szerepel; a kiegészítő támogatások előirányzata pedig 3,2 milliárd forinttal bővül. A javaslat szerint az önkormányzatok számára átengedett bevételek - adók és bírságok - mértéke és fajtája 2018-ben is változatlan marad. Az önkormányzatok jövőre is változatlan összeget vehetnének fel lakosságarányosan hivataluk működéséhez, és továbbra sem változna a közvilágítás, a köztemető-fenntartás és a közutak fenntartásának alaptámogatása. Az előterjesztésben 3 120 millió forint szerepel a polgármesteri illetmények támogatására, továbbá 5 milliárd forinttal emelnék az óvodapedagógusok és a munkájukat közvetlenül segítők bértámogatásának előirányzatát. Budapest helyi közösségi közlekedésének támogatását a dokumentum 12 milliárd forintban jelölte meg, ami 3 milliárddal kevesebb a 2017-es összegnél. A költségvetési javaslatban megcímkézve szerepel egyebek mellett 2 milliárd forint a békásmegyeri vásárcsarnokra; 1,87 a pécsi Zsolnay Kulturális Negyed, a Kodály Központ és a Pannon Filharmonikusok működésére; 1,7 milliárd forint a budapesti Pannon Park projektre; 1,1 milliárd a 2015-ös milánói világkiállítás magyar pavilonjának újjáépítésére Karcagon; 620 millió forint a Normafa Parkra és további 550 millió sportterületi fejlesztésekre; továbbá 723 millió forint a Veszprém Aréna építési beruházásával összefüggő tőke- és kamattörlesztő-részletek átvállalására.

Kiemelt támogatásra számíthatnak a külhoni magyarok

A külhoni magyarság kiemelt támogatásra számíthat jövőre: a költségvetési támogatás több soron, és a feladatok alapján egyes tárcáknál elkülönítve jelenik meg a jövő évi költségvetés tervezetében. A Miniszterelnökségnél 8,4 milliárdos tétel szerepel, a Bethlen Gábor Alapkezelő 26 milliárdból gazdálkodhatna. A határon túli magyarok programjaira, nemzetpolitikai tevékenységre a Miniszterelnökség fejezetében idén több mint 6,5 milliárd forintot különítettek el, ez nőne 8,4 milliárdra. A Bethlen Gábor Alapkezelő 26 milliárd forintjából a nemzetpolitikai célú támogatás 19,7 milliárd, az alapkezelő működési költsége 1,15 milliárd. A Magyarság Háza program 216 milliós kerettel szerepel a költségvetés tervezetében. A Határtalanul! tanulmányi kirándulási program az Emberi Erőforrások Minisztériumának költségvetésében csaknem 2 milliárd forinttal jelenik meg az idei 1,22 milliárddal szemben. A határon túli oktatás területén köznevelési kiadásokra 231,6 millió, felsőoktatásra 801 millió szerepel. Határon túli oktatási feladatokra 800 millió volt az idei összeg. Szerepel a költségvetésben a Rákóczi Szövetség is, 50 millió forinttal. A Nemzetstratégiai Kutató Intézet az idei évhez hasonlóan 1,2 milliárdból gazdálkodhatna jövőre. A gazdaságfejlesztési előirányzatok között a Vajdaság 7,5 milliárd, Kárpátalja csaknem 5 milliárd, Horvátország és Muravidék 500-500 millió, Erdély és Felvidék 1-1 milliárd forinttal szerepel.

Több juthat tehetségtámogatásra, kevesebb az Erzsébet-programra

Többet fordít jövőre a kormány a Nemzeti Tehetség Programra, kevesebb juthat azonban az Erzsébet gyermek- és ifjúsági táborok támogatására - derül ki az Országgyűlésnek kedden benyújtott költségvetési törvényjavaslatból. A tervezet szerint 350 millióval többet, a tavalyi 2,75 milliárd forint helyett majdnem 3,1 milliárd forintot szán a kormány a Nemzeti Tehetség Programra. Az Erzsébet-program támogatása viszont 900 millió forinttal csökken, 5,3 milliárd forint helyett 4,4 milliárd jut erre a célra 2018-ban. Családpolitikai programokra jövőre - 83 millió forinttal kevesebbet - 666 millió forintot fordítanak, családpolitikai célú pályázatokra pedig ehhez az évhez hasonlóan ismét 62 millió forintot szánnak. A Gyermek és Ifjúsági Alapprogram és az Új Nemzedék Központ Nonprofit Közhasznú Kft. jövő évi támogatása megegyezik az ideivel; előbbi 65 millió, utóbbi 300 millió lesz a javaslat szerint. A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alapból családi pótlékra 312,58 milliárd forint, anyasági támogatásra 5,98 milliárd, gyermekgondozást segítő ellátásokra 62,35 milliárd, míg gyermeknevelési támogatásra 11,57 milliárd forint jut. A Biztos Kezdet Gyerekházakra, az utcai szociális munkára és a krízisközpontokra 3,3 milliárddal kevesebb jut jövőre, az idei 5,4 milliárd forint helyett 2,1 milliárd. A tervezet szerint a fogyatékossággal élő emberek esélyegyenlőségét segítő programok támogatására 260 millió forint jut. A megváltozott munkaképességűek munkaerő-piaci integrációját segítő programokra, valamint foglalkoztatásuk támogatására ugyanannyit szánnak majd, mint az idén, előbbire 239,5 millió forintot, utóbbira több mint 34 milliárd forintot. Az autistaotthonok, értelmi sérült és halmozottan fogyatékosokat ellátó lakóotthonok támogatására ehhez az évhez hasonlóan 2018-ban 190 millió forint jut. A mozgáskorlátozottak gépkocsiszerzési és -átalakítási támogatása sem változik, jövőre ismét 841 millió forintot szán erre a kormány. A jelnyelvi tolmácsszolgáltatás és az elemi látásrehabilitáció támogatására az ideivel majdnem megegyező összeget, 555 millió forintot fordítanak. A fogyatékossággal élők érdekképviseleti szervezeteit az ideivel szinte teljesen megegyező összeggel támogatja a kormány 2018-ban: az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) - 40 millió forinttal többet - 186 millió forintot kap, szintén ugyanennyi jut a Siketek és Nagyothallok Országos Szövetségének (Sinosz), valamint a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) is. A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) 181 millió forintot, az Autisták Országos Szövetsége (AOSZ) pedig majdnem 59 millió forintot kap 2018-ban.

NGM: a jövő évi adóváltozások 35 milliárdot hagynak a családoknál, vállalkozóknál

Benyújtja kedden a kormány a tavaszi adócsomagot is az Országgyűlésnek. A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint folytatódnak az adócsökkentések, a változások 35 milliárd forintot hagynak a családoknál, a lakosságnál és a vállalkozásoknál. A tájékoztatás szerint a törvényjavaslat jelentős könnyítést hoz a hosszú és rövid távú lakáskiadásban is. Ha a parlament megszavazza, a bérbeadók jövőre rendkívüli adminisztrációcsökkentéssel, jelentős pénzmegtakarítással számolhatnak. A két intézkedés csaknem hárommilliárd forintot hagy a lakáskiadóknál. A jelenlegi egy ingatlan helyett 2018-tól már három lakásig vagy üdülőig választható a legegyszerűbb és a legnagyobb megtakarítást biztosító adózási mód, a tételes átalányadó. A fizetendő adó szobánként évi 38 400 forint, ezért senkinek sem éri meg eltitkolni a szálláshely-szolgáltatásból szerzett jövedelmét - emelte ki a tárca. Az ingatlant hosszú távon bérbeadók is jobban járnak jövőre, mert nem kell az ingatlan bérbeadásából származó 1 millió forintot meghaladó jövedelem után 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetni. A kiadásból származó bevétel után csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót kell megfizetnie minden érintettnek - hangsúlyozta az NGM. Az internet áfája további 13 százalékponttal csökken, jövőre 5 százalék lesz, amely a tárca számításai szerint mintegy 22 milliárd forintot hagy a lakosságnál és a vállalkozásoknál. A hal áfája 5 százalék lesz, amely a 3,5 milliárd forintos megtakarítás mellett jelentősen növelheti a rendszeresen halat fogyasztók számát is. A tárca közölte: az adócsökkentés mellett adminisztráció-könnyítő és a vállalkozások versenyképességét tovább növelő intézkedéseket is tartalmaz az adócsomag. Bővül a kisüzemi sörfőzdékre vonatkozó kedvezményezettek köre. 2017. július 1-jétől minden 200 ezer hektolitert meg nem haladó mennyiségű sört előállító vállalkozó alkalmazhatja az 50 százalékos jövedékiadó-kedvezményt. Jelenleg csak a 8 ezer hektolitert vagy annál kevesebbet előállító sörfőzdék élhetnek ezzel. A vállalkozásoknak elég lesz a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz bejelentkezniük, nem kell külön az önkormányzatnál. Az adóhivatal a jövőben nemcsak a bejelentkezéshez szükséges adatokat továbbítja elektronikus úton az illetékes önkormányzatnak, hanem az iparűzési adóelőleg-kiegészítésről szóló bevallást is. Tovább nő a munkavállalók lakhatásának támogatása. 2018-tól a munkáltató által adómentesen nyújtható mobilitási célú lakhatási támogatás mértéke a foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40 százaléka helyett annak 60, a következő 24 hónapban a minimálbér 25 százaléka helyett 40, a következő 12 hónapban pedig 15 helyett 20 százaléka. 2018-tól feleannyi közterhet fizet az a nappali tagozatos hallgató, aki tanulmányai mellett kisadózóként vállalkozik. Az érintett diákok ugyanis főállásúnak nem minősülő kisadózónak minősülnek, ezért a jelenlegi 50 ezer forint helyett az alacsonyabb összegű, havi 25 ezer forint tételes adót kell csak megfizetniük - hívta fel a figyelmet az NGM.

Lezárul a pedagógus életpályamodell kialakítása, nő a felsőoktatási bér jövőre

A pedagóguséletpálya-modell kialakításának befejező lépéséhez szükséges forrásokat, valamint a felsőoktatási oktatói, kutatói és tanári bérrendezés fedezetét egyaránt tartalmazza a jövő évi büdzsé, amelyet kedden nyújtott be a kormány az Országgyűlésnek. A parlament honlapján közzétett javaslat szerint a korábbi döntésnek megfelelően emelkedne a pedagógusok bére a minősítés keretében. A költségvetés fedezetet nyújt valamennyi már végrehajtott intézkedés továbbviteléhez is, így a pedagógus-életpályájára és a kapcsolódó bérintézkedésekre is. A központi költségvetés kiegészítő támogatást biztosít a köznevelési törvény szerinti előmeneteli rendszeren belüli minősítési eljárás során 2018. január 1-jén pedagógus II., mesterpedagógus vagy kutatótanár besorolással rendelkező óvodapedagógusok, valamint pedagógus II. fokozatba átsorolt, pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők béréhez. A támogatás az önkormányzatot az általa fenntartott intézményben 2018. január 1-je és 2018. december 31-e között ténylegesen foglalkoztatott óvodapedagógusok és segítők időarányosan figyelembe vett száma alapján illeti meg. A támogatás teljes összege megilleti a fenntartót azon óvodapedagógusok és segítők után, akik a minősítést 2016. december 31-éig szerezték meg, a támogatás 11 havi időarányos része illeti meg a fenntartót azon óvodapedagógusok és segítők után, akik a minősítést 2018. január 1-jei átsorolással szerezték meg. A támogatás felhasználható a 2017. december havi bérek 2018. januári kifizetésére is - írták. Jövőre lezárul a felsőoktatási oktatói, kutatói és tanári bérrendezés, amely 2018-ban további 5 százalékos növekményt jelent, ennek fedezetét ugyancsak tartalmazza a büdzsé tervezete. A középfokú oktatás forrásai 209 milliárd forintról 223 milliárdra bővülnek, az iskolai előkészítés és alapfokú oktatás forrásai 234 milliárdról 238 milliárd forintra nőnek a javaslat szerint. Az önkormányzatok sorában 192,6 milliárd forint szerepel a hozzájuk köthető köznevelési feladatokra. A Klebelsberg Központ során személyi juttatásokra 419 milliárdot különítettek el, míg beruházásokra 9,3 milliárd forintot. A köznevelési célú humánszolgáltatásra és működési támogatásra csaknem 194 milliárd forintos tétellel szerepel. A nemzeti köznevelési törvény alapján 2018-ra már az iskola hatodik évfolyamán tanulók számára is biztosítja a költségvetés az ingyenes tankönyvellátást, megtartva a felmenő rendszerrel nem érintett évfolyamokon a normatív kedvezmény rendszerét. Az állami iskolákban hit- és erkölcstanoktatást szervező bevett egyházat a tanulólétszám alapján ingyenes tankönyv- és átlagbéralapú támogatás illeti meg. Hit- és erkölcstanoktatásra és tankönyvtámogatásra 4,8 milliárd forint szerepel a javaslatban. A Nemzeti Tehetség Programra 3 milliárd forintot szánna a kormány. A felsőfokú oktatás kerete az idei 589 milliárdról 591 milliárdra nő. A nem állami felsőoktatási intézmények támogatására 18 milliárdot különítenének el, ez idén 17 milliárd, a kiválósági támogatások pedig 11 milliárddal jelennek meg, amely megegyezik a 2017-es kerettel.

Az uniós források döntő részét elköltenék 2018 végéig

A kormányzati célkitűzés szerint a 2014-2020-as időszak uniós forrásainak döntő hányadát 2018 végéig elköltenék - derül ki az Országgyűlésnek kedden benyújtott költségvetési törvényjavaslatból. Ennek érdekében lehetőség nyílik a rendelkezésre álló uniós támogatási keret egészének kötelezettségvállalással való lefedésére, valamint a 100 százalékos forrásfelhasználás érdekében a kormány egyetértésével bizonyos mértékig többletkötelezettség vállalására is. Az indoklás szerint a rendelkezésre álló 12 ezer milliárd forint uniós forrás ütemezett, gyors lehívása mellett ebben a periódusban elsődleges cél, hogy versenyképes gazdasági szerkezet jöjjön létre. Ennek érdekében a vállalkozások általános, illetve energetikai, infokommunikációs fejlesztéseit, a kutatás-fejlesztést és innovációt, a kiemelt turisztikai fejlesztéseket és a foglalkoztatás növelését 2018-ban minden korábbinál több támogatás szolgálja. A törvényjavaslatban szerepel az is, hogy a közlekedési, energia és távközlési ágazatokban a 2014-2020-as programozási időszakban új uniós forrás, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (Connecting Europe Facility, CEF) tagállami forráskerete jelenik meg. Magyarország két pályázati körben benyújtott projektekkel a mintegy 323 milliárd forintos tagállami keret 99 százalékát lefedte. A nagyobb költségigényű projektek közé tartozik a Kelenföld-Százhalombatta vasútvonal korszerűsítése, a Rajna-Duna folyosó Komárom-Révkomárom határon átívelő hídja, a Budapest-Hatvan vasútvonal fejlesztése, a GSM-R rendszer kiépítése a magyar vasúti vonalakon. A beruházások egy része tavaly elkezdődött, a 2018. évi kiadásokat főként előlegként fizetik ki. A korábbi időszakhoz hasonlóan 2018-ban is több jogcímen érkezik jelentős összegű támogatás, amelyek a hazai költségvetésben nem jelennek meg, felhasználásukra azon kívül kerül sor. Ennek oka, hogy ezekhez a támogatásokhoz nem kapcsolódik kötelező nemzeti társfinanszírozás, továbbá a kedvezményezettek körének, a támogatások összegének meghatározása nem a magyar hatóságok feladata, a jogosultsági kritériumokat közösségi jogszabályok, vagy az Európai Bizottság döntése határozza meg. A költségvetésen kívüli támogatások között összegükben az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott területalapú támogatások dominálnak, amelyek 2018. évi várható kifizetése 410,1 milliárd forint. Az EU Közös Agrárpolitikájának végrehajtását szolgáló másik közvetlen támogatás, az agrárpiaci támogatási jogcímen 15,4 milliárd forint uniós támogatással lehet számolni. Szintén nem jelennek meg a központi költségvetésben a közvetlenül az Európai Bizottságtól pályázható egyéb támogatások, egyebek között a kutatásfejlesztési, környezetvédelmi, oktatási, valamint a kulturális, kreatív ágazatokat érintő programok keretében megpályázható források.

Az ideihez hasonló nemzetiségi támogatás szerepel a tervezetben

A tizenhárom magyarországi nemzetiség teljes támogatására nagyjából ugyanakkora összeget különítettek el a jövő évi költségvetési tervezetben, mint az idei büdzsében - mondta el az MTI-nek kedd este Ritter Imre német nemzetiségi szószóló, aki arra számít, hogy a parlamenti eljárásban támogatási többlet érhető majd el. A törvényjavaslat keddi benyújtása után az Országgyűlés nemzetiségi bizottsága költségvetési albizottságának elnöke az MTI-nek elmondta: az idei támogatási keret 8 milliárd 689 millió forint, és a jövő évre vonatkozó tervezetben is nagyjából ez az összeg szerepel. A nemzetiségi pályázati kereteknél látható mintegy 38 millió forintos emelés - tette hozzá. Ritter Imre közölte: az eddigi egyeztetések alapján azt látja, hogy az összesen 5,5 milliárdos igényből 3,5 milliárdot el tudnak fogadtatni. Ennek gerincét - mintegy 2,5 milliárd forint - a nemzetiségi óvodák helyzetének javítására fordítandó támogatás adhatja - jegyezte meg.

Jelentős kulturális nagyberuházások az Emmi büdzséjében

Számos nagy kulturális beruházás szerepel az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2018-as fejezeti költségvetésének tervezetében: a Liget Budapest projektre 41,1 milliárd, a Magyar Állami Operaház nagyberuházásaira 18,7 milliárd, a Fővárosi Nagycirkusz elhelyezésére 3,5 milliárd forintot szán a javaslat. A közgyűjtemények az előterjesztés szerint 21,3 milliárd forinthoz jutnak, ebből összesen 3,8 milliárd forint a beruházások és felújítások költségeit fedezi majd. A művészeti intézmények költségvetési támogatása 20,3 milliárd forintot tesz ki jövőre, ebből 1,9 milliárdot költenének beruházásokra, felújításokra. Az egyéb kulturális intézmények finanszírozására 2,2 milliárd forintot fordítana az állam; ebből a keretből beruházásokra és felújításokra több mint 140 millió juthat. A fejezeti kezelésű előirányzatok között a határon túli kulturális feladatok támogatására 97,5 millió szerepel. Bár a filmes támogatások többségét a Magyar Nemzeti Filmalap és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság osztja szét, az Emmi fejezetében is rendelkezésre állhat filmszakmai támogatásokra 145 millió forint. A Magyar Állami Operaház - Eiffel Bázis beruházásra 3 milliárd, míg az Operaház Andrássy úti épületének felújítására csaknem 15,8 milliárd forintot szán a tervezet, emellett a Budapest Music Center Modern Opera beruházása 500 millió forint támogatást kaphat. A Liget Budapest projektre - több különböző címen - 41,1 milliárd, a Fővárosi Nagycirkusz elhelyezésére és kialakítására 3,5 milliárd, a Makovecz Imre Alap támogatására 1,4 milliárd, a hódmezővásárhelyi Emlékpont Központ támogatására pedig 22 millió forint juthat. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark támogatására 229 millió, kiemelt és/vagy közösségi nemzetközi és hazai kulturális fesztiválok és események támogatására pedig 750 millió forintot fordíthat jövőre a kormány. Ezen felül a Budapesti Tavaszi Fesztivál és a Budapesti Őszi Fesztivál megrendezésének támogatására 1,95 milliárd forintot irányoz elő a tervezet. A közgyűjtemények nemzeti értékmentő programjának 505 millió forintot szán a javaslat, míg közművelődési szakmai feladatokra 1,6 milliárd, kulturális szakemberek továbbképzésére pedig 120 millió forint juthat. A Magyar Rádió zenei együtteseit 300 millió, a 100 Tagú Cigányzenekart 30 millió forinttal tervezi támogatni a kormány. A művészeti nyugdíjsegélyek megtérítésére 1,6 milliárd, az előadóművészeti törvényhez kapcsolódó működési és művészeti pályázatokra 1,4 milliárd, míg művészeti tevékenységek és egyéb fejezeti feladatok támogatására 638 millió forint az előirányzat. A MOME Campus - Kreatív Innovációs és Tudáspark kialakítására 800 millió, a Várpalotai Trianon Múzeum támogatására 100 millió, egyéb kulturális alapítványok működési és programok támogatására 1,3 milliárd forint, kulturális társadalmi, civil és non-profit szervezetek támogatására pedig 649 millió - ebből a Magyar Írószövetségnek 30 millió - forint áll majd rendelkezésre. Egyházi közgyűjtemények és közművelődési intézmények támogatására 3,1 milliárdot fordítana a javaslat. A Multifunkcionális Nemzetiségi - Roma Módszertani, Oktatási és Kulturális Központ számára 79 millió, a Budapesti Roma Oktatási és Kulturális Központ támogatására 80 millió, a roma kultúra támogatására pedig további 52 millió forintot irányoz elő a 2018-as költségvetés tervezete.

Egyházi alapintézmények működésére is többet terveznek jövőre

A kormány által kedden benyújtott költségvetési javaslat szerint az egyházi alapintézmények működésére fordítható összeg, valamint a személyi jövedelemadó egy százaléka kiegészítésének keretét is emelik, erre a célra 2018-ban több mint 9,1 milliárd forintot terveztek be. Az üldözött keresztények segítésére több mint félmilliárd, a hittanoktatás támogatására 3,1 milliárd forintot fordítanának jövőre. A parlament honlapján közzétett javaslat külön mellékletben rögzíti az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok és a magán köznevelési intézmények fenntartóinak köznevelési feladatai és a bevett egyházak hit- és erkölcstanoktatás után járó támogatást. Ezek között például a hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódóan tankönyvtámogatást és átlagbéralapú támogatást állapít meg a bevett egyház által az állam és a nemzetiségi önkormányzat fenntartásában működő iskolában szervezett oktatáshoz. Az egyházi fenntartású egészségügyi intézmények kiegészítő támogatására jövőre 300 millió forintot biztosítana a költségvetés. Az egyházak hitéleti támogatásának kiegészítésére több mint 1,7 milliárd forint jutna jövőre. A vallási tevékenységet végző szervezetek támogatására több mint 120 millió forintot fordítanának. Az 5000 lakosúnál kisebb településeken szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótlékára jövőre 2,6 milliárd forintot szánnak, a külhonban szolgálatot teljesítők jövedelempótlékára 420 milliót, a határon túli egyházi intézmények fejlesztésének támogatására pedig 300 millió forintos keretet terveznek. A nem átadott korábbi egyházi ingatlanok utáni járadék jövőre több mint 18,3 milliárd forint lehet. Az egyházi épített örökség védelmére és egyéb beruházásokra - a felhalmozási kiadásból - több mint 1,4 milliárd forintot terveznek jövőre. Az egyházi közgyűjtemények és közművelődési intézmények támogatására - a működési és felhalmozási kiadást összeadva - jövőre több mint 3 milliárd forintos keret jut. Az egyházi közösségi célú programok és beruházások támogatására - a működési és felhalmozási kiadást összeadva - 12,8 milliárd forintos, a vallási tevékenységet végző szervezetek támogatására pedig több mint 120 millió forintos a tervezett jövő évi keret. Az üldözött keresztények segítésének feladataira 300 millió forintos ösztöndíjprogramot és egy 224 millió forintos intervenciós támogatási keretet is rögzít a jövő évi költségvetés tervezete.

NKA, MTA, MMA, filmalap, NKFI

Jelentős összeggel gazdálkodat jövőre a kulturális és a tudományos ágazat számos állami intézménye. A jövő évi központi büdzsé kedden benyújtott tervezete szerint a Nemzeti Kulturális Alap 11 milliárd forintból, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Alap 82 milliárdból, a Magyar Nemzeti Filmalap 10 milliárdból, az MMA 6 milliárdból, az MTA pedig több mint 62 milliárdból gazdálkodhat. A Nemzeti Kulturális Alap - zömében a játékadó NKA-t megillető részéből származó - tervezett bevétele 11,06 milliárd forint. A Bethlen Gábor Alap 26,13 milliárd forintból gazdálkodhat 2018-ban a javaslat szerint, ebből a Magyarság Háza program támogatására 216 millió forint juthat. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Alap működésére 82,07 milliárd forintot irányoz elő a törvényjavaslat, az összeg legjelentősebb részét, 39,4 milliárd forintot a magyarországi innováció támogatása teszi ki. A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) jövőre 5,99 milliárd forintból gazdálkodhat, titkárságára 4,1 milliárd, kutatóintézetekre 217 millió, pályázatokra 200 millió forintot költhet. A Pesti Vigadó művészeti programjaira 13 millió, a Nemzeti Szalonra 84 millió, a gazdasági társaságok által ellátott kulturális feladatok támogatására 725 millió forint jut jövőre a törvényjavaslat szerint. Jelentős összegből gazdálkodhat jövőre a Magyar Nemzeti Filmalap (MNF), amelynek működésére 10 milliárd forintot szán a javaslat, míg a nemzeti filmvagyon kezelésével és védelmével kapcsolatos feladatokra 806,6 millió forintot különítenek el. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) működésének központi támogatására 40 milliárd forintot irányoztak elő, a tervezett saját bevétel 22,51 milliárdot tesz ki. Az MTA kutatóközpontjai és - intézetei 32 milliárdos működési kiadás mellett 1,7 milliárd forintot fordíthatnak beruházásokra, felújításokra, a támogatott kutatóhelyekre jutó támogatás összege 3,1 milliárd, a Lendület Programra 2018-ban összesen 3,54 milliárdot terveznek. Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciójára 9,8 milliárd forintot, a zalaegerszegi Göcseji Falumúzeum fejlesztésére 1,39 milliárd forintot szán a költségvetési törvényjavaslat. A települési önkormányzatok által fenntartott és támogatott előadóművészeti szervezetek támogatására összesen 12,8 milliárd forint juthat jövőre, ebből a színházművészeti szervezetekre 9,73 milliárd, táncművészeti szervezetekre 182,9 millió, zeneművészeti szervezetekre 2,93 milliárd forintot szánnak. A helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai között a közművelődési érdekeltségnövelő támogatásra, muzeális intézmények szakmai támogatására összesen 806 millió forintot irányoznak elő. Kulturális illetménypótlékra 3,6 milliárd forintot különítenének el a költségvetésben. Az állatkerti Pannon Park beruházási projekt támogatására 2018-ban 1,7 milliárd forintot, a 2015. évi milanói világkiállítás magyar pavilonjának karcagi újraépítésére 1,1 milliárd forintot különítenek el. Az egykori internáló-, kényszermunka és hadifogolytábor helyszínére tervezett Kistarcsai Emlékhely és Könyvtár létrehozására 369,1 millió forintot szán a költségvetési tervezet. A Miniszterelnökség fejezetében a Nemzeti Örökség Intézeténél a tervezet 1,58 milliárdos működési kiadással, 50,2 millió forintos bevétellel számol, a Magyar Nyelvstratégiai Intézet működésére 166,2 millió, a határon túli műemlék-felújítási programra mintegy 250 millió forint jut. A Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Nonprofit Kft. 329 millióval gazdálkodhat kulturális fejlesztési célokra, a Várgondnokság 824 millióval, a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. pedig összesen 2,6 milliárddal. A Millenáris mintegy 19 millióval kalkulálhat, az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont soron 870 millió forintos kiadási tétel található. A Nemzeti Hauszmann Terv 2,45 milliárd forintot kaphat felhalmozási kiadásként, a Népi Építészeti Programra 1,5 milliárd, a Nemzeti Kastélyprogramra 1 milliárd, a Nemzeti Várprogramra 200 millió forintot terveznek. Kulturális diplomáciai projektek támogatására 650 millió forintos működési kiadással kalkulál a Külgazdasági és Külügyminisztérium, amely a felügyelete alá tartozó szervezetek és szakmai programok számára 650 millió forintot fordíthat a költségvetés tervezet szerint.

Jövőre 3 százalékos lesz a nyugdíjemelés

Jövőre is az infláció mértékével megegyező, 3 százalékos lesz a nyugdíjemelés - derül ki a 2018. évi költségvetés kedden benyújtott javaslatából. Az előterjesztés indoklása szerint 2018-ban szintén az infláció mértékével megegyező nyugdíjemelést valósít meg a kormány, továbbá "a gazdaság dinamikus növekedésének eredményeként külön kormányzati intézkedésekre is sor kerülhet". A számok alapján a kormány a szociális hozzájárulási adó nyugdíjalapot megillető részéből és a munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulékból az ideinél valamivel kevesebb bevétellel, 1989 milliárd helyett 1943 milliárd forinttal kalkulál. Ugyanakkor a biztosított által fizetett nyugdíjjáruléknál 1094 milliárd forint helyett 1285 milliárd forint bevétellel számolnak. Az egyszerűsített foglalkoztatás utáni köztehernél a tavalyihoz hasonlóan több mint 15 milliárd forint bevételre számít a kormány. A nők korhatár alatti nyugellátására szánt keretösszeg tavalyhoz hasonlóan emelkedik, 233 milliárd forintról csaknem 260 milliárdra. A korhatár felettiek öregségi nyugdíjára szánt összeg is nagyobb a jövő évre tervezett büdzsében az ideinél, 2501 milliárd helyett 2669 milliárd forint. Nő a hozzátartozói nyugellátások összege: árvaellátásra az idei 31 milliárd forint helyett 32,5 milliárd, özvegyi nyugellátásra az idei 334 milliárd forint helyett 348 milliárdot fordítanak. A nyugdíjprémium céltartaléka több mint 32 milliárd forint.

Munkaadók: reális, kiegyensúlyozott javaslat

A munkaadói képviseletek szerint a 2018. évi költségvetési javaslat reális, kiegyensúlyozott, lehetőséget ad a további növekedésre, a bérfelzárkóztatási program folytatására. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke az MTI-nek elmondta, hogy a parlamentnek beterjesztett 2018. évi költségvetési javaslat kiegyensúlyozott, "nem egy választási költségvetés készült, rajta van az adósságcsökkentő pályán, a közterhek viselését korrekten betartja, az adóbevételeket behajtja". Kiemelte: a rendszerváltás után most fordul elő először, hogy választási évre reális költségvetés készül. Parragh László úgy látja, a költségvetés bevételének növekedése további adócsökkentést tenne lehetővé. A bérfelzárkóztatási program jól működik, annak folytatására szerinte "a költségvetés további 20 százalékot is elbírna". A munkaadók és az állam közösen vállalná a terheket, az állam még tovább csökkentené a bérterheket, a munkaadókat pedig növelnék bérágon a költségeiket - mondta. Megjegyezte, hogy a reálgazdaság gyorsabban reagált a bérnövekedési nyomásra, mint az állam, ezt mutatja, hogy tavaly az utolsó negyedévben nagyobb volt a bérnövekedés, mint az idén a kötelező minimálbér és bérminimum emeléseket is tartalmazó első negyedévben. Vadász György, a Magyar Iparszövetség (Okisz) ügyvezető elnöke úgy látja, hogy a vállalkozókat nem érte meglepetés a 2018. évi költségvetésben, ő is úgy fogalmazott, hogy "nem választási költségvetés készült". Úgy vélte, a tervezett 4,3 százalékos gazdasági növekedés és 2,4 százalékos hiány tartható, az uniós támogatások pozitív hatása 2018-ban már jelentkezni fog. Az iparszövetség elnöke szerint a 2018. év az elmúlt időszak legeredményesebb gazdasági éve lehet, ezt tükrözi a benyújtott költségvetési javaslat, amely biztos talajon áll. A kisvállalati adó (kiva) csökkentése pedig olyan pozitív lépés, amely alkalmas a kkv-szektor versenyképességének a korábbi években megkezdett növelése folytatására - mondta Vadász György. Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetsége (Iposz) elnöke szintén fontos lépésnek nevezte a kisvállalkozások számára a kiva 13 százalékra való csökkentését. A gazdaságfejlesztésre szánt további 203 milliárd forintból remélhetően a kisvállalkozásnak is jut, a családi otthonteremtési kedvezményre (csok) tervezett 226 milliárd forint már lehetővé teszi, hogy a kisvállalkozások is bekapcsolódjanak a családi házak építésébe - mondta az Iposz elnöke.

Jövőre hét százalékkal több juthat az egészségügyre

Növekednek az egészségügyre fordítható források a jövő évi költségvetési javaslat szerint. 2017-hez viszonyítva mintegy 7 százalékkal több jut az ágazatra, ami több mint 100 milliárd forintos többletforrást jelent. Az Egészséges Budapest Programra 30 milliárd a jövő évi előirányzat. A parlament honlapjára kedd délután felkerült előterjesztés szerint az Egészségbiztosítási Alap jövő évi előirányzata 2 315 milliárd forint, szemben az idei 2 059 milliárddal. A költségvetési javaslat szerint a gyógyító-megelőző ellátáson belül a háziorvosi és háziorvosi ügyeleti ellátásra 124 milliárd forint az előirányzat, szemben az idei 112 milliárddal. Alapellátásra és népegészségügyi fejlesztésre majdnem 8 milliárd a terv, szemben az idei 4,5 milliárd forinttal. Védőnői szolgáltatásra, anya-, gyermek- és ifjúságvédelemre 27 milliárd az előirányzat, szemben az idei 25 milliárddal. Összevont szakellátásra is többet terveznek jövőre, az előirányzat 811 milliárd forint (idén 746 milliárd). Nem változott a gyógyító-megelőző ellátás céltartalékára fordított előirányzat, jövőre is 20 milliárd forint a tervezet szerint. A központi alrendszer funkcionális kiadásaiban a kórházi tevékenységekre és szolgáltatásokra a jövő évi előirányzat 2 065 milliárd forint, szemben a 2017. évi 1 873 milliárddal. Gyógyszertámogatásra is több jut jövőre, mint idén, az előirányzat 265 milliárd forint (idén 247 milliárd). Mentésre jövőre 39,7 milliárd jut, szemben az idei 29,4 milliárddal. A bevételi oldalon egyebek mellett a szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetésekből 17 milliárd forint vár a költségvetés tervezete, szemben az idei 11 milliárddal. Népegészségügyi termékadóból (chips-adó) valamivel kevesebb bevétellel számol a büdzsé, a tervezet 30 milliárd forint, szemben az idei 31 milliárddal. Az egészségbiztosítási ellátások kiadásai fejezeten belül táppénzre 98,7 milliárd az előirányzat, szemben az idei 79,2 milliárddal. Növekedés látszik a gyermekgondozási díj kiadásainál: az idei 125 milliárdhoz képest jövőre 163 milliárd az előirányzat. Az Emberi Erőforrások Minisztérium fejezeten belül a Magyar Református Egyház Bethesda Gyermekkórháza és a Budai Irgalmasrendi Kórház közös fejlesztésére valamivel több mint 5 milliárd forint felhalmozási kiadással számol a tervezet. A nemzeti népegészségügyi stratégiával összefüggő feladatokra csaknem 8 milliárd forint az előirányzat, az egészségügyi szakképzési (rezidens-) rendszer működésének támogatására mintegy 7 milliárd az előirányzat, ami megegyezik az ideivel. 2018-ra az egynapos sebészet eszközfejlesztésére 2 milliárd forint felhalmozási kiadással számol a tervezet.

Jövőre nő az állami funkciók súlya a büdzsé kiadásaiban

Szinte minden területre több pénz jut jövőre, arányaiban azonban az állam működésére fordított összegek nőnek a leginkább, miközben mérséklődik a jóléti funkciók, a gazdasági kiadások és az államadósság-kezelés súlya a parlament honlapjára kedden felkerült 2018. évi költségvetési törvényjavaslat szerint. Az államháztartás konszolidált funkcionális kiadásaiból, amelynek összértéke pénzforgalmi szemléletben 19 382 milliárd forint, az idei 17,1 százalék után, jövőre 18 százalék jut az állam működési funkcióira, 3480 milliárd forint. Ebből a legnagyobb részt, 2238 milliárd forintot az általános közösségi szolgáltatásokra költik. A törvényhozó és végrehajtó szervek kiadásaira 1101 milliárd forint jut, a pénzügyi és költségvetési tevékenységekre és szolgáltatásokra 566 milliárd, külügyekre 114 milliárd, alapkutatásra 85 milliárd forintot szánnak, ez utóbbi az idén még 96 milliárd volt. Új tétel a listán a műszaki fejlesztés 2,6 milliárddal. A törvényhozó és végrehajtó szervekre fordított pénzek aránya nő e körben leginkább, 5,3-ról 5,7 százalékra. A védelmi kiadások aránya 0,1 százalékponttal 1,8 százalékra emelkedik, miközben a rendvédelmi és közbiztonsági kiadásoké jelentősen, 4,2 százalékról 4,6 százalékra nő. Az előbbire 349 milliárd, az utóbbira 892 milliárd forintot szánnak jövőre. A rendvédelem és közbiztonság körébe sorolt kiadásokból a legtöbbet (528 milliárdot) a rend- és közbiztonságra költi az államháztartás. A büntetés-végrehajtás igazgatási és működési kiadásai 113 milliárd forintra nőnek, és az igazságszolgáltatás is az ideinél többet 167 milliárd forintot kap 2018-ban. A jóléti funkciókra jutó pénzek aránya a kiadásokon belül 54,9 százalékról 54,2 százalékra csökken, összesen 10 506 milliárd forintot tesz ki. Oktatásra csaknem 1988 milliárd forint jut, így aránya a kiadásokban 0,1 százalékponttal 10,3 százalékra mérséklődik. Ugyanennyivel emelkedik viszont az egészségügy részesedése 8,5-ről, 8,6 százalékra, e területre 1660 milliárd forintot szánnak 2018-ban. Társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatásokra jövőre 5516 milliárd forintot terveznek az idei 5223 milliárd után, ezzel részesedésük az összkiadásból 28,6-ról 28,5 százalékra csökken. Bár emelkedik a lakásügyekre, települési és közösségi tevékenységekre és szolgáltatásokra szánt összeg 626 milliárd forintra, arányuk 3,4 százalékról, 3,2 százalékra mérséklődik. A szórakoztató, kulturális, vallási tevékenységekre és szolgáltatásokra fordított pénzek részesedése is 3,9-ről 3,7 százalékra csökken. A gazdasági funkciókra tervezett 4110 milliárd forint azt jelenti, hogy az erre fordított kiadások aránya 21,3-ról 21,2 százalékra csökken. Ezen belül a legnagyobb tétel a közlekedési és távközlési szolgáltatás, amelynek súlya 9-ről 8,7 százalékra mérséklődik, ezen belül 4,3-ról, 4,1 százalékra csökken a közúti, míg 2,1-ről 2,3-ra nő a vasúti közlekedésé. A környezetvédelem a vesztesek közé tartozik, az eddigi 388 milliárd helyett 362 milliárd forintra számíthat, részesedése 2,1 százalék helyett 1,9 százalékára csökken jövőre. Az államadósság kezelésére fordított pénzek aránya az idei 5,5 százalékról 5,4 százalékára csökken, erre 2018-ban 1044 milliárd forintot terveznek, az idei 1009 után.

A Miniszterelnökség 846 milliárd forintos kiadással számol jövőre

A Miniszterelnökség és a hozzá kapcsolódó intézmények, programok, előirányzatok összesen 846 milliárd forintos kiadással számolhatnak 2018-ban a kedden beterjesztett jövő évi költségvetési javaslat szerint, szemben az idei 955 milliárd forinttal. A fejezet több mint 51 milliárd forintos bevétellel számol, így a tárca költségvetési támogatása várhatóan csaknem 795 milliárd forint lesz jövőre. Ezen belül magának a Miniszterelnökségnek a jövő évi költségvetése szűk 30 milliárd forint, amelyből a személyi és dologi kiadások bő 20 milliárd forintot visznek el, beruházásokra 8,5 milliárd forint juthat. A tárca mintegy 6,6 milliárd forintnyi működési bevétellel is számol. Rendkívüli kormányzati intézkedésekre, ahogy 2017-re is, jövőre is 110 milliárd forintot szánnak, az Országvédelmi Alap ismét 60 milliárd forintból gazdálkodhat, a közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációja ismét 20 milliárd forintos kiadással jár, az ágazati életpályákra és bérintézkedésekre azonban a tárca fejezetéből jövőre 66 milliárd szolgál majd, szemben az idei 180 milliárddal. A fővárosi, a megyei és a járási kormányhivatalok 227 milliárd forintból gazdálkodhatnak, amelyből a beruházásokra bő 6 milliárd forintot költhetnek, a többi személyi és dologi kiadásokat fedez. A hivatalok 41 milliárd forintnyi működési bevétellel számolnak. A Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. tőkeemelésére csaknem 107 milliárd forintot irányoz elő a tárca. A Nemzeti Hauszmann Terv beruházási kiadása 2 milliárd, a Modern városok program beruházásaira 150 milliárd jut, kulturális örökségvédelmi feladatok beruházásaira pedig 1,5 milliárd forint, míg a Ludovika Campus beruházásaira csaknem 4 milliárd, és további 1 milliárd a működési kiadására. A Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. kulturális fejlesztési, örökségvédelmi és egyéb feladatainak ellátásához 1,8 milliárd forintos működési költség biztosított jövőre. A kormányablakok még 1,5 milliárd forintot fordíthatnak beruházásra. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem mintegy 9 milliárd forintból gazdálkodhat, az Információs Hivatal mintegy 14 milliárd forintból, az unió melletti állandó magyar képviselet pedig szűk 5 milliárd forintból.

BM: jövőre több juthat terrorellenes célra és a tömeges migráció kezelésére

A jövő évi költségvetés tervezett számai alapján az idei évinél jelentősen többet költhet majd a Belügyminisztérium (BM) a terrorellenes intézkedések megvalósításához kapcsolódó feladatokra, valamint a tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadásokra. Emellett az összességében 785 milliárd forintos költségvetésből valamennyi rendvédelmi szervnél jelentősen több juthat személyi juttatásokra. A tárcánál csaknem 26 milliárd forintos bevétellel számolnak, ez csaknem megegyezik az idei évre tervezettel. A hazai működési költségvetésből, a felhalmozási költségvetésből, valamint az európai uniós fejlesztési költségvetésből az idei 667 milliárd forintnál több, 759,8 milliárd forint bevétel érkezne a BM-hez. A legszembetűnőbb változás, hogy a tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadásokra 2017-re 100 millió forintot irányzott elő a büdzsé, 2018-ra ugyanerre a célra 50 milliárd forintot fordíthatnának. Hasonló változás figyelhető meg a terrorellenes intézkedésekhez kapcsolódó kiadásoknál: idén 100 millió forintot irányoztak elő erre a célra, jövőre működési kiadásként 410 millió forintot, felhalmozási kiadásként pedig csaknem 1,1 milliárd forintot tüntettek fel erre a célra. Jelentősen nő a BM igazgatási költségvetése; csak személyi juttatásokra több mint kétszer annyit költhet a javaslat szerint 2018-ban, mint az idén. Az idei költségvetésben 3,3 milliárd forintot irányoztak elő erre a célra, jövőre 7,5 milliárdot. A Nemzeti Védelmi Szolgálat 4,2 milliárd forint helyett 4,4 milliárd forintot fordíthatna személyi juttatásokra. A Terrorelhárítási Központ költségvetése alapvetően nem változik 2018-ban az ideihez képest: a személyi juttatások összege 12,7 milliárdról 13 milliárd forintra nőhet. Dologi kiadásokra azonban az ideinél jóval többet fordíthatnak, 584 millió forint helyett 2,3 milliárdot. Ugyancsak dologi kiadásra fordíthat az ideinél jelentősen nagyobb összeget a büntetés-végrehajtási szervezet: 20 milliárd forint helyett 31 milliárdot. A büdzséből kiolvasható, hogy 2018-ban is folytatódhatnak a börtönberuházások, ugyanis beruházási célra az idei 22,7 milliárd forinttal szemben 25,6 milliárd forintot költhet í tervek szerint a szervezet. Nő a személyi juttatások összege is az eddigi 40 milliárd forintról 47,38 milliárd forintra. A rendőrségnél ugyancsak a személyi juttatások összege nő, az idei 206 milliárd forinttal szemben 218 milliárdot fordítanak erre a célra. Jelentős beruházások is várhatóak a szervezetnél: idén erre a célra 6,6 milliárd forintot fordíthattak, jövőre 16 milliárd forintot. Az Alkotmányvédelmi Hivatalnál 6,6 milliárd forintról 6,9 milliárd forintra, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál 13,6 milliárd forintról 13,8 milliárd forintra nő a személyi jellegű juttatások összege. A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ 1,1 milliárd forintot költhet személyi jellegű juttatásokra. A jogelőd Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ korábban 891 millió forintot fordíthatott erre a célra. A katasztrófavédelemnél a személyi juttatások összege 52 milliárd forintról 55 milliárdra nőhet, a beruházások tervezett összege azonos az ideivel: 3,7 milliárd forint. Nem változik érdemben a személyi juttatások összege a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalnál, ahol a korábbi Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz hasonlóan 3,6 milliárd forintos keret szerepel erre a célra a büdzsé javaslatában. A januártól felállt új szervezet ugyanakkor kétszer annyit, 458 millió forintot költhetne beruházásokra, mint elődje. Szintén a személyi juttatások összege nő a legnagyobb mértékben a vízügyi igazgatóságoknál: az idei 10,4 milliárdról 11,5 milliárd forintra. A fejezeti kezelésű előirányzatok közül jelentős a víz-, környezeti és természeti katasztrófa elhárítására fordítható 1,2 milliárd forintos összeg (erre az évre 260 millió forint az előirányzat). Kormányzati infokommunikációs célokra is többet költhet majd a tárca: az idei 27 milliárd forinttal szemben 32 milliárdot. Az Országos Polgárőr Szövetség a javaslat szerint jövőre is megkapja több mint egymilliárd forintos támogatását, az önkéntes tűzoltó-egyesületek és mentőszervezetek támogatása viszont 100 millió forinttal, 700 millió forintra nőne. A 2017-re előirányzott 10,1 milliárddal szemben jövőre 14,4 milliárd forint jutna a hivatásos életpályával összefüggő kiadásokra, 3,5 milliárd forint helyett azonban csak 2,8 milliárd forint állna rendelkezésre a hivatásos állomány túlszolgálatának pénzbeli megváltásával összefüggő kiadásokra. Csaknem 100 millióval több, 823 millió forint juthat jövőre a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia feladatrendszerének támogatására.

Varga Mihály: a jövő évi büdzsé a munkából élők költségvetése

A munkából élők költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedden a Parlamentben, mielőtt Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének átnyújtotta a törvény tervezetét. Megjegyezte, a 2018-as költségvetés azok számára kínál több előnyt, támogatást, akik munkából tartják el magukat és a családjukat; mindenkinek egy kis lépést biztosít előre. Varga Mihály kiemelte: a költségvetés céljai változatlanok jövőre, a teljes foglalkoztatottság, a gazdasági növekedés fenntartása és a biztonság erősítése. A büdzsé 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel, 2,4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal, valamint 3 százalékos inflációval számol a GDP-arányos államadósság további csökkenése mellett. A költségvetés az ideihez hasonlóan három területre tagolódik, az állam működése nullszaldós. Varga Mihály elmondta, hogy a következő években a magyar gazdaság növekedési képességének megerősítésére kell koncentrálni. Beszámolt arról is, hogy a kormány hamarosan beterjeszti a 2016-os zárszámadást, amely szerint gyorsuló gazdasági növekedés mellett csökkent a GDP 1,8 százalékára az államháztartás hiánya, az államadósság pedig a GDP 74,1 százalékára. Ismertetése szerint januártól havi 35 ezer forintra nő a kétgyermekes családok adókedvezménye, míg az otthonteremtési programra az ideinél is több, 226 milliárd forintot szán a költségvetés. Nő a kétgyermekesek adókedvezménye, ennek nyomán évi 420 ezer forint marad egy átlagos kétgyermekes családnál - mutatott rá a nemzetgazdasági miniszter. A közszolgálati dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülését jelzik a folytatódó életpálya- és bérrendezési programok. A társasági adó 9 százalék marad, de a kisvállalati adó (kiva) 13 százalékra csökken - ismertette a miniszter. Varga Mihály kiemelte a halhús áfájának 5 százalékra csökkentését, valamint az internet és az éttermi szolgáltatások áfájának szintén 5 százalékra mérséklését. A miniszter emlékeztetett: a tavaly novemberi hatéves bérmegállapodásban foglaltak szerint 2018-tól a minimálbér további 8 százalékkal, míg a szakmunkás minimálbér újabb 12 százalékkal nő majd (párhuzamosan a munkáltatót terhelő adó 2 százalékpontos csökkenésével). Jövőre megmarad Európa egyik legalacsonyabb, 15 százalékos személyi jövedelemadó kulcsa - tette hozzá Varga Mihály. A miniszter rámutatott: a nyugdíjasok az idén először nyugdíjprémiumot is kapnak a magasabb infláció miatti nyugdíjkompenzáció mellett. A nyugdíjak emelése jövőre a tervezett infláció mértékét fogja követni, a szabályozásnak köszönhetően azonban semmiképpen sem járhatnak rosszabbul a nyugdíjasok. Hozzátette, szinte minden terület nagyobb költségvetéssel gazdálkodhat jövőre, oktatásra 81 milliárd forinttal, az egészségügyi területre 102 milliárd forinttal, nyugdíj, családi és szociális kiadásokra 287 milliárd forinttal, a rendvédelemre 83 milliárd forinttal, gazdaságfejlesztésre pedig 205 milliárddal többet biztosít a büdzsé. A költségvetés a korábban már megszokott, konzervatív módon készült, így az előre nem várt kockázatok kivédésére több mint 200 milliárd forintos tartalék szolgál majd - hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter.

Vegyesen módosulhat az önálló hivatalok, hatóságok költségvetése

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az ideihez hasonló mértékű forráshoz juthat a költségvetésből jövőre, míg a Közbeszerzési Hatóság büdzséje emelkedhet, a Központi Statisztikai Hivatalé (KSH) pedig enyhén csökken az ideihez képest az Országgyűlésnek kedden benyújtott jövő évi költségvetési törvényjavaslat alapján. A GVH büdzséje változatlan: az idén és jövőre is 2,37 milliárd forintot tartalmaz, és ehhez 33,1 millió forint saját bevételt kell elérnie. Beruházásra az intézménynél 85 millió forintot terveznek. Az ÁSZ szintén az ideihez hasonlóan 9,3 milliárd forintból gazdálkodhat, 296,8 millió forintot költhet beruházásokra. A Közbeszerzési Hatóság idei költségvetése 1,678 milliárd forint, ez jövőre 1,884 milliárd forintra nő a javaslat értelmében, amiből 2,1 milliárd forint forrása saját bevétel. Beruházásra a hatóság 316,2 millió forintot fordíthat 2018-ban. A KSH költségvetése kis mértékben csökken, jövőre 10,61 milliárd forint a hivatal kiadása, amelyből csaknem 506 millió forintot beruházásra szánnak. A hivatalnak több mint 790 millió forint saját bevételt kell elérnie 2018-ban.

Több mint 200 milliárd forint a tartalék a jövő évi büdzsében

Több mint 200 milliárd forint áll rendelkezésre a jövő évi büdzsében az előre nem látható kockázatok kezelésére és az év közben felmerülő kormányzati intézkedések forrására - derül ki az Országgyűlésnek kedden benyújtott költségvetési törvényjavaslatból. Az indoklás szerint a megszokott, úgynevezett "konzervatív módon" készült a tervezet, az előre nem várt kockázatok kivédésére a kormányzat ismételten két típusú központi tartalékot képzett, az országvédelmi alap előirányzatát az ideivel megegyező, 60 milliárd forint értékben, valamint a rendkívüli kormányzati intézkedések tartalékát, amire 110 milliárd forintot tervezett, ami szintén megegyezik a 2017-es kerettel. A tartalékok rendszerét erősíti a költségvetési fejezetenként létrehozott stabilitási tartalék, több mint 30 milliárd forint értékben, amelynek felhasználása a kormány döntése alapján az év utolsó negyedévében lehetséges - írták. Az államháztartásról szóló törvény alapján az év első felében a rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatának csak 40 százaléka használható fel. Az országvédelmi alap a javaslat szerint csak abban az esetben és olyan mértékben használható fel, amennyiben a hiánycél elérése biztosított. A növekedési kockázatok kezelésére irányuló felhasználást az is biztosítja, hogy az alap felét csak az év végén, a gazdasági és költségvetési folyamatok alakulására vonatkozó megalapozott előrejelzések alapján használhatja fel a kormány. Mindezek alapján megállapítható, hogy a 2018. évi 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycél, valamint az államadósság csökkenése akkor is elérhető, ha a gazdaság bővülése a negatív kockázatok érvényesülése esetén 4 százalék alatti szintet érne el - szerepel a javaslatban. A 2018-as büdzséjavaslatból kiderül az is, hogy az - elsősorban ágazati életpályák és bérintézkedésekre képzett - céltartalékok 87 milliárd forintot tesznek ki, a 2017-re tervezett 205 milliárd forint után, ezen belül a nyugdíjprémiumra 32,2 milliárd forint céltartalékot képeztek.

Több mint 427 milliárd forint juthat honvédelmi kiadásokra jövőre

A kormány által kedden benyújtott költségvetési javaslat szerint jelentősen emelik a honvédelmi kiadások keretét: jövőre több mint 427 milliárd forint juthat honvédelemre. Ez az összeg a jövőre jelzett nominális GDP több mint 1 százalékának felel meg. Tavaly ez az arány 0,94 százalék volt. A magyar kormány már 2012-ben határozatban vállalta, hogy 2016-ig nominálértéken nem csökkenhet a honvédelmi költségvetés, majd 2016-tól kezdődően évente legalább a GDP 0,1 százalékával növelik azt. Jövőre is folytatódik a 2015-ben indított fegyveres és rendvédelmi életpályamodell, így újra emelkedik a katonák és a rendvédelmi dolgozók fizetése. A javaslat szerint a honvédelmi illetményalap 2018 januárjától 43 110 forint lesz. Ezzel együtt rögzítették: a honvédelmi illetményalapot évente a költségvetésről szóló törvény állapítja meg úgy, hogy nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi. Az előterjesztés szerint a honvédelmi tárca jövőre több mint 4,5 milliárd forinttal járulna hozzá a NATO költségvetéséhez. A NATO- és EU-felajánlás alapján kialakítandó készenléti alegységek alkalmazásának kiadásaira 100 millió forint, az EU védelmi célú közös finanszírozású védelmi alapjaihoz 680 millió forint hozzájárulást tartalmaz a honvédelmi költségvetés. Ezeken felül a tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadásokra 25 milliárd forintos keretet tervez a tárca. A javaslat szerint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat több mint 15 milliárd forinthoz jut a honvédelmi költségvetésből. A honvédelmi tárcánál jövőre 34,5 milliárd forintos bevétellel számolnak. A honvédelmi célra feleslegessé vált hadfelszerelések, haditechnikai eszközök és anyagok értékesítéséből származó bevételt a honvédelemi miniszter 2018-ben is a Magyar Honvédség technikai modernizációjára, a technikai eszközök fenntartására és javítására, képesség- és hadfelszerelés fejlesztésre, illetve az értékesítési eljárások során felmerült kiadások fedezetére használhatja fel. Azt külön is kiemelték: biztosítják annak lehetőségét, hogy a honvédelmi célra feleslegessé vált vagyontárgyak értékesítési bevételéből a honvédség technikai modernizációjára, valamint a képesség- és hadfelszerelés fejlesztésre fordított kiadások révén a Magyar Honvédség "rugalmasan alkalmazkodni tudjon a változó biztonsági környezethez, illetve a NATO elvárásaihoz". A Magyar Honvédség Egészségügyi Központ működési költségeire több mint 32 milliárd forint juthat a honvédelmi tárca keretéből. Mindezen felül a budapesti Honvédkórház számára 285,7 millió forintos beruházási forrást is terveztek a költségvetésbe. Ezek mellett az MH Egészségügyi Központjánál csaknem 25 milliárd forintos bevétellel is számolnak jövőre. A debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium több mint 301 millió forintot kap a honvédségi keretből. A Honvédelmi Sportszövetség támogatására 1,1 milliárd forintot biztosítanak. Hadisírgondozási feladatokra több címen is biztosít forrást a honvédelmi tárca. Civil szervezetek hadisírgondozással, hadisírkutatással kapcsolatos tevékenységének támogatására 12 millió forintot adnak. Ezen felül a hadigondozásról szóló törvényt végrehajtó közalapítvány működéséhez több mint 8 milliárddal forinttal járul hozzá a HM.

Az ÁSZ már dolgozik a költségvetés véleményezésén

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) már megkezdte a jövő évi költségvetés véleményezését a jogszabályi előírásnak megfelelően, ennek során felhívja a figyelmet a költségvetés megalkotásáról szóló parlamenti vita során tisztázandó kérdésekre, az esetlegesen szükséges intézkedésekre, valamint a bevételi és kiadási kockázatokra - közölte a számvevőszék kedden az MTI-vel. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedden délután adta át a 2018. évi központi költségvetési törvénytervezetet Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének. Az ÁSZ közleményében emlékeztet arra, hogy a törvényi előírásnak megfelelően a testület minden évben véleményt ad az Országgyűlés számára a következő évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat megalapozottságáról. A 2018. évi költségvetési törvényjavaslat véleményezésének célja annak értékelése, hogy a költségvetési törvényjavaslat összeállítása megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, illetve a törvényjavaslat bevételi és kiadási előirányzatait, valamint a költségvetési évet követő három év tervezett előirányzatainak keretszámait a makrogazdasági előrejelzéseket is figyelembe véve tervezték-e meg - ismertetik. A törvényjavaslatról az ÁSZ a Költségvetési Tanács részére is készít elemzéseket - ezek közül az elsőt a múlt héten adta át a tanácsnak - hiszen a zárószavazás előtt ennek a testületnek is ki kell majd alakítania álláspontját. Ezzel párhuzamosan készül a számvevőszéki vélemény, amelyet az ÁSZ még az általános vita kezdete előtt eljuttat majd az Országgyűlésnek. Az ÁSZ elnöke pedig hagyományosan parlamenti felszólalásban ismerteti a számvevőszéki véleményt. Az ÁSZ közleményében hangsúlyozza: tevékenységével hozzájárul a költségvetési tervezés és végrehajtás átláthatóságához is. A közleményben jelezték: a 2018-as központi költségvetés véleményezéséről, a kapcsolódó elemzésekről a számvevőszék hírportálján keresztül folyamatosan tájékoztatja a közvéleményt.

Nő a bíróságok büdzséje, átszervezések miatt csökken az igazságügyi tárcáé

A bírósági fejezet jövő évi költségvetése 120,350 milliárd forint, ami növekedés az ideihez képest, ugyanakkor az Igazságügyi Minisztériumé (IM) átszervezések miatt csökken. Az ügyészség, az Alkotmánybírság és az ombudsmani hivatal az ideihez hasonló összegből gazdálkodhat jövőre is a 2018-as költségvetési törvényjavaslat szerint, amelyet kedd délután tettek közzé az Országgyűlés honlapján. A bíróságok 2018-ban a több mint 120 milliárdos költségvetési támogatás mellett 2,258 milliárdos saját bevétellel is számolnak. Az IM fejezete jövőre 8,955 milliárdos költségvetési támogatásban részesül, és 630 milliós saját bevétellel számol. A tárca idei költségvetése még meghaladja a 15 milliárdot, továbbá 5,751 milliárdos bevételt is tartalmaz, ám a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézet, valamint az Igazságügyi Hivatal nagyrészt elkerül a minisztériumtól, kisebb részben pedig átszervezik a tárcát, ezért csökken a költségvetése jövőre. Az ügyészség 2018-as költségvetése 43,267 milliárdos támogatással és 102 milliós saját bevétellel számol. Idén ugyanilyen bevétel mellett 43,222 milliárd a vádhatóság költségvetési támogatása. Az Alkotmánybíróság jövő évi költségvetése 1,879 milliárd, ami mintegy 50 millióval több a tavalyinál. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala 2018-ban 1,331 milliárddal gazdálkodhat, ami mintegy 50 millióval kevesebb az ideinél.

A gazdasági tárcák közül az NFM fejezete bővül a legnagyobb mértékben

A gazdasági tárcák közül a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezete bővül a legnagyobb mértékben, miközben tervezett bevételei csökkennek, személyi kiadásai pedig több mint 3 milliárd forinttal nőnek. Az NFM fejezetének büdzséje az idei 1212 milliárd forintról 2018-ban 1353 milliárdra emelkedik, miközben tervezett saját bevételei 65 milliárd forintról 56,29 milliárd forintra csökkennek. A fejezet kiadásaiból jövőre csaknem 464 milliárd forintot tesznek ki a hazai felhalmozási kiadások. A tárca személyi juttatásokra az idei 8,18 milliárd forint után jövőre 11,69 milliárddal számolhat a költségvetési javaslat alapján. A fejezeten belül jelentős összegeket fordíthat a tárca közlekedési ágazati programokra, csak a közúthálózat fenntartására és működtetésére 84,4 milliárd forint juthat. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a hozzá tartozó intézmények a 2018-es költségvetési javaslat szerint jövőre 369 milliárd forintot költhetnek el, amiből több mint 90 milliárd forint a saját bevétel, miközben az idén mintegy 275 milliárd forint kiadást irányzott elő a büdzsé, és valamivel több mint 70 milliárd forint saját bevételt terveztek. A fejezeten belüli számos változás közül a legnagyobb tétel a szakképzési centrumok működtetése, ami önmagában 145 milliárd forint kiadás. A tárca személyi juttatásokra az ideihez némileg többet, mintegy 11,5 milliárd forintot tervez költeni. A Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV), amely önálló fejezet a költségvetésben az idén több mint 146 milliárd forintos büdzsével rendelkezett, amiből 3,2 milliárd forint saját bevétel. Ez jövőre 197 milliárdra nő, a saját bevételek változatlan szintje mellett, a NAV beruházásokra 19 milliárd, felújításokra 1,5 milliárd forintot költhet. A személyi juttatások összege az előterjesztés szerint valamivel több lesz az ideinél, 99,4 milliárd forint. A Földművelésügyi Minisztérium (FM) fejezete viszont valamivel az ideinél kevesebb lesz 2018-ban, 208,99 milliárd forintra csökken az egy évvel korábbi 225 milliárdról, miközben a tárca tervezett saját bevétele 33,27 milliárdról 32,34 milliárdra mérséklődik. Működési kiadásra mintegy 192 milliárd forint fordítható, amiből a bevétellel fedezett összeg 32,25 milliárd forint. Az FM 11,992 milliárd forint európai uniós fejlesztési forrás elköltésével számolhat. A tárca személyi kiadásai viszont emelkedhetnek jövőre, összegük megközelíti az 5 milliárd forintot az idei csaknem 4,4 milliárdot követően.

Hatmilliárd forintot szánnak kampányköltségekre

Hatmilliárd forintot szán a pártok és jelöltek parlamenti választási kampányköltségeire a 2018-as költségvetésről szóló törvényjavaslat, amelyet kedden nyújtott be a kormány az Országgyűlésnek. A négy évvel ezelőtti, 2014-es költségvetés ugyanekkora forrást tartalmazott választási kampánykiadásokra. Az országgyűlési választási kampányköltségekről külön törvény rendelkezik, amely szerint az állam az egyéni képviselőjelölteket - egymillió forinttal - és a listát állító pártokat is támogatja, utóbbiakat az egyéni körzetben állított jelöltek számától függő mértékben. A pártok és pártalapítványaik támogatása az elmúlt évekhez hasonlóan szintén változatlan: a tervek szerint jövőre is 3,8 milliárd forintot kaphatnak a büdzséből - derül ki a parlament honlapján elérhető előterjesztésből. Így a Fidesz mintegy 877 millió, a KDNP közel 153 millió, a Jobbik csaknem 476 millió, az MSZP 427 millió, az LMP pedig megközelítőleg 174 millió forint támogatásból részesülhet a költségvetésből. A frakcióval nem rendelkező pártok közül az Együtt csaknem 134 millió forintot, a DK 132 milliót, a Párbeszéd közel 107 milliót, a Magyar Liberális Párt pedig mintegy 71 millió forintot kaphat. A pártalapítványok közül a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány (Fidesz) csaknem 530 millió forint, a Gyarapodó Magyarországért Alapítvány (Jobbik) több mint 266 millió, a Táncsics Mihály Alapítvány (MSZP) mintegy 234 millió, az Ökopolisz Alapítvány (LMP) közel 68 millió forint, a Barankovics István Alapítvány (KDNP) pedig csaknem 54 millió forint költségvetési pénzből gazdálkodhat. A Váradi András Alapítvány (Együtt) jövőre több mint 41 millió forintot, az Új Köztársaságért Alapítvány (DK) több mint 40 milliót, a Megújuló Magyarországért Alapítvány (Párbeszéd) csaknem 24 milliót, a Liberális Magyarországért Alapítvány (Liberálisok) pedig több mint 4 milliót kap majd. Az Országgyűlés Hivatalának költségvetése 1,5 milliárd forinttal - 21,8 milliárdról 20,3 milliárd forintra - csökkenhet 2018-ban az ideihez képest. Ezt nagyrészt az okozza, hogy a hivatal beruházásokra, felújításokra fordítható forrása pontosan 1 milliárd forinttal lesz kevesebb. A Köztársasági Elnökség költségvetése némileg, 100 millió forinttal, emelkedik, így 2,4 milliárd forint lesz a következő évben, ebből a Köztársasági Elnöki Hivatal büdzséje 1,4 milliárd. Nőnek a személyi juttatások és a protokollköltségek, csökkennek viszont a munkaadói járulékok és a szociális hozzájárulási adó.

Jobbik: rendszerszinten nem lesz változás

Budapest, 2017. május 2., kedd (MTI) - A Jobbik értékelése szerint a kormány jövő évi költségvetési javaslata rendszerszinten nem hoz javulást a magyar gazdaság számára és a családok életét sem könnyíti mérhető módon. Z. Kárpát Dániel, az ellenzéki párt alelnöke keddi budapesti sajtótájékoztatóján választási költségvetésnek nevezte az indítványt, s szerinte a családtámogatási formáknak "csak az Orbán, a Tiborcz és a Mészáros család" fog örülni. A politikus a nyugdíjkompenzációról úgy vélekedett, a kormány a korábbi inflációs adatok alulbecslése miatt azt adja oda, ami korábban is járt volna. Szóvá tette egyebek mellett, hogy megmarad a 27 százalékos áfa, maradnak az "egzotikus adófajták" és a bankok "simogatása", s nem rendezik a devizahitelesek helyzetét. Emellett egy átfogó otthonteremtési program elemeit is hiányolta az ellenzéki politikus. A Jobbik alelnöke arról is beszélt: szerinte a kormány túlbecsüli a jövő évre várható növekedést, s bázisadatok hiányában bele van kódolva a rendszerbe, hogy később módosítani kell a jogszabályt. A javaslat sem a népességfogyást, sem a kivándorlási kedvet nem tudja kellő eszközrendszerrel csillapítani - összegzett Z. Kárpát Dániel.

A jövő évi büdzsé 69,5 százalékos államadóssággal tervez

Az államadósság-mutató 2018. december végére tervezett mértéke 69,5 százalék a bruttó hazai termék (GDP) arányában, várható összege 28 043,6 milliárd forint - derül ki az Országgyűlésnek kedden benyújtott költségvetési törvényjavaslatból. A dokumentum szerint a devizaadósság részaránya 13 százalékra csökkenhet jövőre. Az államadósság tervezett mértéke eleget tesz az alaptörvényben államadósság-mutató csökkenése követelményének, a 2017. év utolsó napján várható 71,4 százalékhoz képest. Az indoklás szerint az államadósság-kezelési stratégia révén a kormány 2018-ban is meg szeretné őrizni az elmúlt években elért stabil finanszírozási helyzetet, az államadósság GDP-hez viszonyított arányának és a devizaadósság részarányának fokozatos csökkentésével, valamint a lakosság részvételének növelésével az államadósság finanszírozásában. A hiány és a lejáró adósság finanszírozása döntően forintkibocsátásokkal történik - írták. A központi kormányzat hiányának és a lejáró forintadósságnak a finanszírozását piaci és lakossági forintkötvény-kibocsátások biztosítják a tervek szerint. A lakossági forint állampapír-állomány 2018 végén várhatóan a központi költségvetés adósságának 24-25 százalékát teszi ki. A tervezet szerint 2018-ban 1,817 milliárd euró nemzetközi devizakötvény, 273,6 millió euró belföldi devizakötvény, valamint 347,7 millió euró nemzetközi pénzügyi szervezetektől felvett hitel visszafizetése esedékes. A 2,4385 milliárd euró összegű devizalejárat közel azonos a 2017. évi tervezett devizalejáratokkal, amelynek finanszírozása jelentős részben - továbbra is kedvező belföldi kereslet esetén - a belföldi állampapírpiacon valósulhat meg. Ezenkívül a hazai kisbefektetők körében sikeres, az euróövezet inflációjához kötött kamatozású, prémium euró magyar államkötvény (pemák) értékesítése is hozzájárul a devizalejáratok refinanszírozásához, illetve a forint- és devizapiaci helyzet függvényében nemzetközi devizakötvény kibocsátása is elképzelhető. A központi költségvetés adósságán belül a devizaadósság részaránya a 2017-ben várható 15,1 százalékról 2018-ban tovább mérséklődik 13,0 százalékra. Az eredményszemléletű kamatkiadások bruttó összege 2018-ban várhatóan 962,6 milliárd forint, a nettó kamatkiadás 960,2 milliárd forint lesz. Az eredményszemléletű nettó kamatkiadások 2018-ban a GDP 2,4 százalékát érik el - olvasható a törvényjavaslatban.

Mintegy 220 milliárd forint kiadással számolhat jövőre a KKM

Összesen 220,1 milliárd forint kiadást és 6,75 milliárd forint saját bevételt irányoz elő a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak (KKM) a 2018. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat. Ez azt jelenti, hogy mintegy 43 milliárd forinttal többet költhet jövőre a tárca, mint az idén. A parlament honlapjára kedd délután felkerült javaslat alapján a kiadások legnagyobb részét - 71,94 milliárd forintot - a külképviseletek igazgatására szánt működési kiadás jelenti, ehhez 6,4 milliárd forint működési bevétel társul. A minisztérium központi igazgatására 11 milliárd forint működési kiadást és 187,8 millió forint működési bevételt irányoznak elő. Nemzetközi tagdíjakra és európai uniós befizetésekre csaknem 16 milliárd forintot fordítanak. A Nemzeti Befektetési Ügynökségnek 2,73 milliárd forint működési kiadás szerepeltet a költségvetési javaslat. A határ menti gazdaságfejlesztési vajdasági programok támogatására 190 millió forint jut, a kárpátaljai gazdaságfejlesztési stratégiára pedig 222,6 millió forint; 20, illetve 25 millió forintot szánnak az erdélyi, illetve a felvidéki gazdaságfejlesztési stratégiára, 40-40 millió forintot pedig a horvátországi magyarok demokratikus közössége vidék- és gazdaságfejlesztési stratégiájára, valamint a muravidéki gazdaságfejlesztési stratégiájára fordítanának. 300 millió forint jut a vízipari külpiaci tevékenységet segítő program támogatására. A törvényjavaslat szerint az államháztartáson kívüli szervezetek közül 200 millió forintot az európai önkormányzatok és régiók együttműködését segítő Európai Területi Társulások támogatására szánnak, 165 millió forintot pedig a Demokrácia Központ Közalapítvány és a Tom Lantos Intézet segítésére. Nemzetközi fejlesztési együttműködésre és humanitárius segélyezésre 100 millió forint jut. Az Eximbank Zrt. kamatkiegyenlítésére 25,6 milliárd forintot fordít a tárca. Külgazdasági fejlesztési célelőirányzat címen 7,54 milliárd forint szerepel a javaslatban, a kötött segélyhitelezésre 7,9 milliárd forint jut. A KKM felügyelete alá tartozó szervezetekre és szakmai programokra jövőre 487 millió forintot szánnak, kulturális diplomáciai projektek támogatására 650 millió forintot, az állami protokoll támogatására pedig 250 millió forintot költenének. A visegrádi csoport júliusban kezdődő soros magyar elnökségét 300 millió forinttal támogatja a javaslat.

A 2018-as pénzforgalmi hiány 1360,65 milliárd forint

A jövő évi költségvetés 18 740,713 milliárd forint bevételi főösszeggel, 20 101,363 milliárd forint kiadási főösszeggel és 1360,65 milliárd forint hiánnyal számol - derül ki az Országgyűlésnek kedden benyújtott dokumentumból. Az uniós módszertan szerinti (ESA) deficit 982,6 milliárd forint, a GDP 2,4 százaléka. A nominális GDP 40 353 milliárd forint. A büdzsé három részre tagolódik, a központi alrendszeren belül a hazai, nullszaldós működési költségvetés jövő évi kiadásai és bevételei 15 952,9 milliárd forintot tesznek ki. A hazai felhalmozási költségvetés bevételi főösszege 873,553 milliárd forint, kiadási főösszege 1730,831 milliárd forint, hiánya pedig 857,278 milliárd forint. A harmadik elem, az uniós fejlesztési költségvetés bevételi főösszege 1914,270 milliárd, kiadási főösszege 2417,643 milliárd, hiánya pedig 503,372 milliárd forint.

LMP: nem a dolgozókat, az oligarchákat segíti majd a büdzsé

Az LMP szerint nem a magyar dolgozókat vagy vállalkozásokat segíti a kormány a jövő évi költségvetésben, hanem az oligarchákat és a külföldi nagyvállalatokat - erről a párt frakcióvezető-helyettese beszélt keddi sajtótájékoztatóján a 2018-as büdzsé beterjesztése előtt. Schmuck Erzsébet - az előzetesen tudható információkra hivatkozva - bírálta, hogy érvényben marad az "igazságtalan és eredménytelen" egykulcsos személyi jövedelemadó rendszere, és miközben a családi adókedvezmény keretében nyújtott támogatás összesen mindössze 15 milliárd forinttal nő, a társasági adó csökkentése 150 milliárddal terheli a büdzsét, ami zömében a külföldi nagyvállalatoknak kedvez. A politikus kedvezőnek ítélte a hal és az internet áfájának csökkentését, szerinte azonban ezek érdemben nem teszik jobbá az emberek életét. Továbbra sem valósul meg ugyanakkor az LMP által hét éve szorgalmazott általános béremelés - jegyezte meg, hozzátéve: bár szükséges a minimálbér emelése, az bérfeszültséget eredményez majd, így elvándorlásra készteti az annál csak kicsivel többet keresőket. Schmuck Erzsébet úgy összegzett: a 2018-as költségvetés nem segít a valóban rászorulókon, helyettük azoknak kedvez, akiknek nem lenne szükségük támogatásra. Szerinte a kormánynak nincs terve arra, mi lesz, ha elapadnak az uniós források, és a büdzsé korai benyújtásának elhibázottságát mutatja, hogy azzal párhuzamosan az idei költségvetés módosítását is beterjeszti a kormány. Kevesellte a tartalékot is, szerinte túltervezettség azt mutatja, hogy később ez a büdzsé is módosulni fog. Hadházy Ákos társelnök a paksi bővítést bírálta, mondván, az súlyos pénzügyi és korrupciós kockázatokat rejt magában, és biztonsági kockázatai vannak. Szél Bernadett, az LMP másik társelnöke ezt azzal egészítette ki: azt várják az új tárca nélküli minisztertől, járjon közbe a paksi titkos paktum felmondásáért. Bírálta a Jobbikot és az MSZP-t, amelynek tagjai a gazdasági bizottság ülésén tartózkodtak a Süli János kinevezéséről szóló szavazáson, mert szerinte nem az a legfontosabb feladat az országban, hogy minisztere legyen a beruházásnak. Közölte, pártja az utcára megy a paksi bővítés ellen, az emberek támogatását kérik egy arról szóló népszavazáshoz.