Timmermans: az Európai Bizottság fel fog lépni az uniós alapértékek magyarországi védelme érdekében

Az Európai Bizottság minden lehetséges eszközzel fel fog lépni az uniós alapértékek magyarországi védelme érdekében, bizonyos ügyekben még áprilisban döntés várható a következő lépésekről, a testület szerint azonban nem éri rendszerszintű fenyegetés a jogállamiságot Magyarországon - jelentette ki Frans Timmermans, a bizottság első alelnöke szerdán Brüsszelben.

Sajtótájékoztatóján

Timmermans

arról számolt be, hogy a biztosok kollégiuma

Jean-Claude Juncker

elnök kezdeményezésére "aktuális magyarországi témákat" vett napirendre a szerdai ülésén, megvizsgálták, hogy a kormány egyes közelmúltbeli intézkedései összhangban állnak-e az uniós joggal. Példaként említette a felsőoktatási törvény előző heti módosítását, a civil szervezetek átláthatóságáról szóló jogszabályt, a menedékkérők fogva tartását lehetővé tévő rendeletet, illetve a roma gyerekek iskolai szegregációját. Bejelentette, hogy vizsgálatot indítanak a magyar felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban, amely sokak szerint bezárással fenyegeti a budapesti Közép-európai Egyetemet (CEU). Mint mondta, azt fogják vizsgálni, hogy a módosítás összhangban áll az uniós alapértékekkel. Szerinte a lépés érinthet uniós jogot, meg kell vizsgálni például, hogy a törvény sérti-e a szolgáltatásnyújtás és a letelepedés szabadságát. Hozzátette, az objektív, tényeken alapuló vizsgálatot a lehető leghamarabb le akarják zárni. A bizottság szerint aggodalomra ad okot a magyarországi helyzet, ezért igyekszik reagálni a felmerült jogi aggályokra április végéig, ezt követően pedig számba kell venni, milyen eszközök állnak rendelkezésre az uniós értékek betartatásához - fogalmazott Timmermans. A Magyarországgal szemben jelenleg folyó kötelezettségszegési eljárások kapcsán elmondta, a következő szintre fognak lépni, amennyiben úgy látják, hogy nincs előrelépés. Hozzátette, véleménye szerint megoldást tudnak majd találni a vitás kérdésekre, ha nem, akkor pedig az Európai Unió Bírósága fog dönteni a jelenlegi és az esetleges jövőbeni ügyekben. A holland biztos időszerűnek nevezte, hogy az Európai Bizottság politikai párbeszédet kezdjen Budapesttel. Kiemelte, hogy a magyar hatóságok a fennálló nézetkülönbségek ellenére eddig mindig nyitottak voltak a párbeszédre és az együttműködésre, és ebben a tekintetben más a helyzet, mint Lengyelország esetében, amely elutasítja a dialógust a jogállamisági kérdésekben. Újságírói kérdésre válaszolva Timmermans elmondta, abban is különbség van Lengyelország és Magyarország esete között, hogy úgy látják, előbbiben rendszerszintű fenyegetés éri a jogállamiságot, utóbbiban viszont egyelőre pusztán konkrét vitás kérdésekről folytatnak párbeszédet. Hozzátette, nincs szó bizonyos uniós tagországok "kipécézéséről", a bizottság "politikailag színvak", nem foglalkozik a kormányok összetételével - fogalmazott. Hangsúlyozta, átfogó képet szeretnének kapni arról, hogy Orbán Viktor miniszterelnök milyen irányba kormányozza Magyarországot, s úgy véli, ez mindenki számára hasznos lenne. Az alelnök arról is beszámolt, hogy Orbán Viktor várhatóan részt fog venni az Európai Parlament április végi plenáris ülésén Brüsszelben, hogy elmondja az álláspontját a Magyarországgal kapcsolatban megfogalmazott aggodalmakról. Timmermans emellett arról is beszélt, hogy az Európai Bizottság saját válaszokkal fog előállni a magyar kormány Állítsuk meg Brüsszelt! nevű kampányára. Kijelentette, "nagyon világosan" állást fognak foglalni a nemzeti konzultáció kérdéseiben, és azon véleményének is hangot adott, hogy "nem az illiberalizmus a jövőbe vezető út".

Kormányszóvivő: Brüsszel a bevándorlás miatt támadja Magyarországot

Brüsszel a bevándorlás miatt támadja Magyarországot, az Európai Bizottság megpróbálja nyomás alá helyezni az országot, "kikényszeríteni" a kötelező kvóta elfogadását és a határzár felszámolását - mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón. Kovács Zoltán azt mondta, az év második felében dűlőre kell jutni a migráció kérdésben, ezért próbálják Magyarországot arra kényszeríteni, hogy intézkedéseit vonja vissza. Magyarország készen áll a tárgyalásokra, de a migráció kérdésében kialakított álláspontjából nem enged - jelentette ki a kormányszóvivő. Kovács Zoltán reagált Frans Timmermansnak a felsőoktatási törvény módosításáról és a civil szervezeteket érintő törvényről tett kijelentéseire is. Előbbiről azt mondta, a jogalkotási szakasz lezárult, jogszabályt felfüggeszteni nem lehet, de ez nem jelenti azt, hogy nincs megoldás. Tárgyalni kell, a miniszterelnök pedig kinevezte Altusz Kristófot erre a feladatra - tette hozzá. A kormány szerint nincsenek teljesíthetetlen feltételek a törvényben, amelynek célkitűzése, hogy minden Magyarországon működő egyetemre ugyanazok a szabályok vonatkozzanak - közölte a szóvivő, hozzátéve, a "Soros-egyetem rektora és a Soros-szervezetek tudatosan félrevezetik a közvéleményt". Kovács Zoltán arra a felvetésre, hogy az Egyesült Államok szerint alkotmányos szinten nincs lehetőség kormányközi megállapodásra azt mondta, a törvény szövegében benne van, hogy bármely tagállam szintjén is lehet megállapodást kötni. Úgy fogalmazott, a törvény módosításának semmilyen kapcsolata nincs a tanszabadsággal és az egyetemi autonómiával, szabályozási kérdésről van szó. A civil törvénnyel kapcsolatban azt mondta, a bevándorlást aktívan támogató szervezetek egyértelműen komoly külföldi finanszírozásban részesülnek, tehát külföldi befolyás alatt vannak, és erről minden magyar állampolgárnak tudnia kell. Az átláthatóság megteremtését célzó javaslatot a Fidesz-frakció benyújtotta, a kormány pedig támogatja - fűzte hozzá. Kovács Zoltán megjegyezte, a törvény alapját egy az Egyesült Államokban 1930 évek óta létező úgynevezett FARA (Foreign Agents Registration Act - külföldi ügynökök regisztrációjáról szóló törvény) törvény adja, a magyar szabályozás azonban sok elemében enyhébb az amerikainál.