Jelentősen csökkent az elévült büntetőügyek száma, ami az ítélkezés hatékonyságának fontos mutatója - mondta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke csütörtökön Szolnokon.
Handó Tünde
a Szolnoki Törvényszék összbírói értekezlete előtti sajtótájékoztatón kifejtette: míg 2013-ban 156 büntetőügy évült el a bírósági eljárásokban, egy évvel később már csak 114, 2015-ben 95, tavaly pedig 70. Kiemelte: elévülés elsősorban objektív, bíróságon kívül álló okok miatt következik be. Előfordul, hogy a vádban foglalt bűncselekmény büntethetősége már a vádirat bírósághoz érkezésekor elévült - közölte. Az elévülés további oka, ha a terhelt tartós, súlyos betegség miatt nem tud megjelenni, külföldön fogvatartott vagy ismeretlen helyen tartózkodik. Ezek mind akadályai lehetnek az eljárás lefolytatásának - jegyezte meg. Hozzátette: Szolnokon egyetlen elévült büntetőügy sem volt az elmúlt két évben, és országosan is csak négy, bírói hibára visszavezethető elévült büntetőügyről tud beszámolni 2016-ból, miközben százezres nagyságrendű a folyamatban levő büntetőügyek száma. Hangsúlyozta, hogy folyamatosan csökken a bírói hibára visszavezethető elévülések száma. Megjegyezte: komoly vezetői szankcióra számíthatnak azok a bírók, akik önhibájából következik be az elévülés. Előfordult, hogy lemondtak ilyen mulasztások miatt a hivatásukról bírák, fegyelmi eljárás indult velük szemben - közölte. Handó Tünde kitért arra, hogy a bírósági szervezet hatékony működésének megteremtéséhez komoly felhatalmazást ad a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény. Ez az OBH elnökét arra kötelezi, hogy kialakítsa és évente aktualizálja a bírósági igazgatás hosszú távú feladatait és megvalósításuk feltételeit tartalmazó programot - mondta, hozzátéve: a kitűzött stratégiai célok helyességét az eredmények egyértelműen igazolják. Az OBH elnöke által meghatározott stratégiai célok: a bíróságok teljesítsék alkotmányos kötelezettségüket, a független bírák időszerűen és magas szakmai színvonalon ítélkezzenek. Cél az emberi erőforrások optimális elosztása és hasznosítása, valamint a tárgyi feltételek biztosítása is. Megjegyezte: a megye bírósági épületei közül tavaly a Szolnoki Törvényszék főépületében megkezdődött a Szolnoki Járási Ügyészség kiköltözésével felszabaduló második emeleti épületszárny belső felújítása, abban kezelőirodák, oktatóterem, irodák kialakítása. A Szolnoki Járásbíróság bírái így a túlzsúfolt, három-négy bírónak helyet adó szobákból önálló helyiségekbe költözhettek. A Jászberényi Járásbíróságon is történtek korszerűsítések. Emellett eszközöket szereztek be a megye bíróságain és további felújításokat is terveznek - tette hozzá. Handó Tünde stratégiai célnak nevezte a bírósági szervezet integritását, az ítélkezési és az igazgatási munka átláthatóságát, utóbbi kiszámíthatóságát és ellenőrzöttségét, továbbá a bíróságokhoz való hozzáférés egyszerűsítését és a képzési rendszer fejlesztését, a többi hivatásrenddel való együttműködést.
Kissné Szabó Judit
, a Szolnoki Törvényszék elnöke arról számolt be, hogy 2016-ban az országos ügymennyiség 3 százaléka érkezett hozzájuk, ugyanilyen mértékben fejezték be a peres ügyeket az ott dolgozó bírák. Tavaly az előző évhez képest 4 százalékkal kevesebb ügy érkezett a törvényszékhez, de azokon belül emelkedett a peres ügyek száma - mondta. Szólt arról, hogy tavaly 939 előállításos ügy volt, 400-al több, mint 2015-ben. Ez azt jelenti, hogy a bűncselekmény elkövetése után rövid időn belül bíróság elé állítják a vádlottat és kiszabják a büntetést is - jegyezte meg. A Szolnoki Járásbíróságon 26 százalékkal csökkent büntető ügyszakban a folyamatban levő ügyek száma 2016-ban, a Karcagi Járásbíróságon 38 százalékos volt a csökkenés. Kiemelte: az ítélkezés megalapozottságát mutatja, hogy tavaly a büntetőügyek 74, a polgári ügyek 94 százalékában emelkedtek első fokon jogerőre a határozatok a megye bíróságain.
Móroczné Simon Angéla
, az Országos Bírói Tanács (OBT) tagja szólt arról, hogy a bírák 2015. január 1-jén hatályba lépett etikai kódexe hatályosulásának elősegítése érdekében az OBT állásfoglalásokat adott ki. Ezek szólnak például a bíró és az igazságügyi alkalmazott viszonyáról, arról, hogy egy bíró miként alkothat véleményt felettes bírói szerv által hozott határozatról, vagy miként nyilvánulhat meg a Facebook-oldalán a bírósági eljárásokról.
Harangozó Attila
, a Szegedi Ítélőtábla elnöke az összbírói értekezlet előtt elmondta: Magyarországon a bírák egyenlő jogokkal rendelkeznek, a közöttük levő konzultációban nincsen hierarchia. Kiemelte: a Fenntartható fejlődés szervezetfejlesztési programok kiemelkedő eredményeket hoztak, egyebek mellett a hosszabb pertartamú ügyek számában nagymértékű csökkenés tapasztalható.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.