Francia elnökválasztás - Emmanuel Macron nyerte az első fordulót (FRISSÍTVE)

A végleges adatok szerint Emmanuel Macron független, centrista politikus végzett az első helyen a voksok 23,75 százalékával, Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Front jelöltje lett a második a szavazatok 21,53 százalékával a francia elnökválasztás vasárnapi, első fordulójában. ők ketten jutottak tovább a második fordulóba.

Tőlük leszakadva, de nem jelentősen, a harmadik helyen végzett a konzervatív Francois Fillon 19,91, míg Jean-Luc Mélenchon radikális baloldali jelölt a voksok 19,64 százalékával a negyedik helyet szerezte meg. Macron vasárnap este kijelentette, hogy a francia hazafiak elnöke akar lenni a nacionalisták fenyegetésével szemben. Hívei előtt Párizsban tartott beszédében nemzeti egységet sürgetett. Közölte, hogy a lehető legszélesebb körű támogatást akarja megszerezni a május 7-i második fordulóra, és azt ígérte, már hétfőn elkezd dolgozni azon, hogy többséget tudjon szerezni a törvényhozásban. Macron - aki egy éve indította el választási mozgalmát - méltatta kampánya támogatóit is, akik hozzájárultak ahhoz, hogy "megváltozzon az ország irányvonala". Hangoztatta, hogy a mostani választások jelentős állomást jelentenek az ország történetében, hiszen a franciák elutasították azoknak a nagy pártoknak a jelöltjeit, akik az elmúlt harminc évben az országot kormányozták. Francois Hollande francia államfő már vasárnap este telefonon gratulált Macronnak. A hírügynökségek kiemelték, jelentős eredményt könyvelhet el a Nemzeti Front és Marine Le Pen is, mert sem a párt, sem ő soha nem kapott ennyi (6,9 millió) szavazatot az elnökválasztások történetében. Marine Le Pen 2012-ben az első fordulóban 6,4 millió voksot gyűjtött össze, míg apja, Jean-Marie Le Pen 2002-ben az első fordulóban 4,8 milliót, míg a második fordulóban 5,5 milliót kapott. Az elnökválasztás második fordulóját május hetedikén tartják.

Korábban írtuk

A választásra jogosultak 28,54 százaléka adta le vasárnap délig szavazatát a francia elnökválasztás első fordulójában - közölte a belügyminisztérium. Az arány az előrejelzéseknél magasabb, szinte megegyezik az előző, 2012-es elnökválasztás első fordulójában mért részvétellel, ami 28,29 százalék volt. Ebben az adatban nem szerepel a külképviseleteken leadott szavazatok száma. Csaknem 47 millió választópolgár választja ki vasárnap a 11 jelölt közül azt a kettőt, akik május 7-én megmérkőzhetnek az államfői posztért. A szoros eredményt jelző felmérések szerint négy jelöltnek is esélye van arra, hogy bejusson a második fordulóba. Az első hivatalos eredmények a voksolás este nyolc órai befejezése után várhatók. A terrorfenyegetettség miatti fokozott biztonsági intézkedések mellett megkezdődött vasárnap reggel Franciaországban a kétfordulós elnökválasztás első fordulója, amelynek során közel 47 millió választópolgár járulhat az urnákhoz, hogy a 11 jelölt közül kiválassza azt a kettőt, akik két héttel később megmérkőzhetnek az államfői székért. Miután a tengerentúli francia területek mintegy egymillió választópolgára már szombaton leadhatta szavazatát, vasárnap reggel nyolc órakor az anyaországban is kinyitottak a szavazóhelyiségek, az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6, illetve 7 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni. A Charlie Hebdo szatirikus hetilap ellen 2015 januárban elkövetett merénylet óta a köztereken járőröző 7 ezer katona mellett több mint 50 ezer járőröző rendőr is biztosítja a 66 546 ezer választóhelyiséget, s a főbb elnökjelöltek is kiemelt rendőri biztosítást kaptak. A hatóságok egyik elsődleges célja, hogy a csütörtöki terrortámadást követően ne alakuljanak ki sorok a választókörzetek előtt, amelyek potenciális célpontokként szolgálhatnának merényletekhez. Az V. köztársaság történetében most először a hivatalban lévő elnök, a szocialista

Francois Hollande

nem jelölteti magát újra, és a szoros eredményt jelző felmérések szerint négy jelöltnek is esélye van arra, hogy bejusson a május 7-i második fordulóba. Az első becslések és részeredmények este 8 órától várhatók. Az exit-poll eredmények alapján hagyományosan a második fordulóba jutott két jelölt fotója pontban este 8 órakor megjelenik a televíziók képernyőjén. A várható szoros eredmény miatt a közvélemény-kutatók ezt most nem garantálják este 8 órára, s azt is kilátásba helyezték, hogy három fotó fog megjelenni, mielőtt fokozatosan megérkeznek a biztosnak tekinthető részeredmények. A francia elnökválasztásokon általában nyolcvan százalék feletti részvételéhez képest a várhatóan viszonylag alacsony részvétel (68-72 százalék között a felmérések szerint) és a bizonytalanok még mindig közel harminc százalékos aránya is annak köszönhető, hogy sem a baloldal, sem a jobboldal nem tudja dominálni a kampányt, amelyet sokáig a konzervatív

Francois Fillon

családtagjai tisztázatlan parlamenti foglalkoztatása, illetve a radikális jobboldali Nemzeti Front állítólagos fiktív uniós állásai miatt megindult ügyészi eljárások határozták meg. A hagyományos pártok politikai tehetetlenségével és szétesésével szemben valamennyi jelölt a politikai rendszer megújítását ígéri, a törésvonalak pedig az Európához fűződő viszonyban mutatkoztak meg. Ennek a törésvonalnak a két ellentétesen kiemelkedő pólusa lett a magát a bal- és jobboldal fölé helyező szuverenista, bevándorlásellenes, rendpárti és Európa-ellenes 48 éves

Marine Le Pen

, a radikális jobboldali Nemzeti Front elnöke és az Európa-barát, függetlenként induló 39 éves

Emmanuel Macron

, a szocialista kormányzat volt gazdasági minisztere. A rendőrök ellen elkövetett csütörtöki merényletet követően készült utolsó felmérések szerint a korábbi erőviszonyok alapvetően nem változtak: Macront a választók 23-24,5 százaléka támogatja, míg Le Pen a voksok 22-23 százalékára számíthat. Amennyiben ők ketten jutnak be a május 7-i második fordulóba, akkor a felmérések szerint a centrista jelölt lehet Franciaország következő elnöke; 65 százalékkal győzheti le a radikális jobboldali jelöltet. Az utóbbi két hét közvélemény-kutatásai szerint azonban nem garantált egyikük helye sem a második fordulóban. A botránya miatt a favorit helyről a harmadik helyre csúszott, a szintén Európa-párti 63 éves Francois Fillon visszaszerzett valamennyit megtépázott népszerűségéből, s jelenleg a voksok 19-21 százalékára számíthat. De nem lehet leírni a radikális baloldal jelöltjét, az európai szerződések felmondását és a NATO-ból történő kilépést ígérő 65 éves

Jean-Luc Mélenchont

sem, akinek 18-19 százalékot prognosztizálnak a közvélemény-kutatók.

Szakértő: bármelyik jelölt győz, az EU meg fog változni

Bármelyik jelölt győz is a franciaországi elnökválasztás mai első és májusi második fordulójában, az idei német és francia választások után az Európai Unió "el fog mozdulni" jelenlegi helyzetéből - mondta

Soós Eszter Petronella

Franciaország-szakértő az M1 aktuális csatorna vasárnap reggeli műsorában. A szakértőt a francia elnökválasztás vasárnapi első fordulójáról kérdezték, amelynek - tizenegy indulóból - négy fő esélyese az Európa-barát, függetlenként induló Emmanuel Macron (a szocialista kormányzat volt gazdasági minisztere), Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Front elnöke, a szintén Európa-párti, Francois Fillon és a radikális baloldal jelöltje, Jean-Luc Mélenchon. Elmondása szerint a két radikális jelölt programjában sok a közös pont, egyebek mellett mindketten kilátásba helyezték az unióból való kilépést, és a nyugdíjkorhatárt illetően is egyetértenek. Ők ketten, Marine Le Pen és Jean-Luc Mélenchon "lázadnak a legkeményebben mindenféle fennálló renddel szemben", ezért a fiatalok körében ők a legnépszerűbbek - fogalmazott. Soós Eszter Petronella szerint még ha egyikük is lesz az elnök - "ami nem a legvalószínűbb forgatókönyv" -, akkor is azon múlik programjuk megvalósítása, hogy a nemzetgyűlés két házában külön-külön, illetve a kongresszusban meglesz-e a többségük. Parlamenti többség nélkül ugyanis "nem nagyon lehet" kongresszust összehívni és például népszavazást kiírni - mondta. A rendkívül tudatosan választó franciák pedig lehet, hogy a júniusi nemzetgyűlési választásokon a megválasztott elnök hatalmát ellensúlyozni akarják majd. Úgy vélte, bármelyik jelölt győz is, az biztos, hogy megváltozik Franciaország viszonya az unióhoz: Marine Le Pen és Jean-Luc Mélenchon németellenes, elnökségük esetén "nem megy majd tovább" a jelenlegi unión belüli francia-német együttműködés - mondta. Francois Fillon és Emmanuel Macron pedig kétsebességes Európában gondolkodik, így a továbbiakban inkább csak a legfontosabb területeken - eurózóna, határvédelem, védelmi kérdések - képzelhető el mélyebb együttműködés az unióval. "Kimondhatjuk, hogy a francia és a német választás után az EU valahová el fog mozdulni a status quóból" - közölte a szakértő.