Közélet

CVU: Rácz „Szakember” Attila sikertörténete és az 5 perces Pénzügyi Bizottság

CVU: Rácz „Szakember” Attila sikertörténete és az 5 perces Pénzügyi Bizottság

2017. április 25., kedd
CVU: Rácz „Szakember” Attila sikertörténete és az 5 perces Pénzügyi Bizottság
cserepes_sor014kf

A Cserepes sori piac igazgatójának intézkedésevel megint csak a szegedi lakosság és a kereskedők jártak rosszabbul - írja közleményében a Civil Városi Unió.

Idézet a

Pénzügyi Bizottság 2017. január 18-i jegyzőkönyvéből

:

„Szécsényi Ferencné: Szeretnék egy megjegyzést. Magunk között vagyunk, úgy gondolom. Ezeket a napirendi pontokat nézve nincs információm arról, hogy melyik sürgős, de nekem az a véleményem, hogy – ez tényleg a saját véleményem – kinevettetjük magunkat egy 5 perces bizottsági üléssel… Nem az a problémám, hogy fel kell kelni korán, hanem, ha ilyen ülésre bejön a sajtó és körülbelül négy és fél perc alatt végzünk, az lehet, hogy nem jó.”

Kétséges, hogy van-e még lejjebb, ha a Pénzügyi Bizottságról van szó, ám valami hasonló történt az április 19-i ülésen is, amikor „

sem szóbeli kiegészítés, sem kérdés nem hangzott el egyik pont esetében sem

. Ekkor tárgyalta a bizottság a többségi önkormányzati tulajdonú cégek, köztük a Cserepes sori Piac Kft. beszámolóit. Bő egy év telt el azóta, hogy Botka László, ígéretének megfelelően „szakembert” nevezett ki, a Cserepes sori Piac Kft. élére. Elkészült a cég beszámolója is. Mostanra már világosan látható, számszerűsíthető

Rácz Attila

tevékenységének eredménye. Az előző igazgatót annak idején a szocialista városvezetés nevezte ki és az egyetlen igazgató volt, akit a fideszes többségű közgyűlés megtartott és

Szentgyörgyi Pál

egy 2015. májusi taggyűlésen még dicsérő szavakkal illetett. Az ellene megfogalmazott vádakról semmi hír, noha Rácz Attila szerint konkrét szabálytalanságok történtek vezetése alatt. Történt-e valóban szabálytalanság, ha igen, vajon tett-e büntető feljelentést, ami törvényben előírt kötelezettsége lenne? Esetleg csupán lejáratásáról volt szó? Rácz saját szavai szerint „új vagyon gazdálkodási szemléletet” (sic) vezetett be. Ennek szellemében jelentősen felemelte a bérleti díjakat, fizetőssé tette a vásárlók számára is a parkolást, majd két lépcsőben – először szabálytalanul, majd 2017-től véglegesen bevezette az ÁFA-t. Ezek mellett kiszervezte a piac takarítását és őrzését is, takarékossági okokra hivatkozva. A pavilonok bérlői számára – a felemelt és ÁFA-val megnövelt bérleti díjon túl – kötelezővé tette saját biztosítás megkötését is, tovább növelve terheiket. Nézzük az eredményeket: Jelenleg a Cserepes sori piacon a pavilonok többsége (kb. 80%-a) üresen áll. Rácz Attila szavaival ellentétben (új bérlők sorakoznak), 2016. áprilisa óta egy fél pavilonra sikerült új bérleti szerződést kötni. A parkolási díj bevezetésével jelentősen megnehezült a bejutás a piacra, gyakran alakulnak ki dugók a bejáratnál, rendszeressé vált a parkolás a zöldterületeken és a szomszédos üzletek parkolóiban. A felemelt bérleti díjak és a parkolás fizetőssé tétele ellenére nagymértékben csökkent a piac nettó árbevétele. Rácz előszeretettel hivatkozik a piac dolgozói körében végrehajtott létszámcsökkentésre és az ezzel elért megtakarításokra is. A létszám 17 főről 8-ra csökkent, ezzel a személyi jellegű ráfordítások a megelőző években megszokott átlagosan 40 millióról 25 millióra csökkentek, ám időközben a piac takarítását a Vecsésen jegyzett, ismerősen csengő INSURE 98 Kft-re, míg az őrző-védő szolgáltatást a budapesti SPEED GAME Kft-re bízta, összesen éves szinten mintegy 54,5 millió forintért. Mára már nyilvánvalóvá vált az ÁFA bevezetésének indoka is: csak így lehet visszaigényelni a két szolgáltató után fizetendő díjak forgalmi adóját. Bizonyára valamilyen egyéb okból lehetett szükséges a kiszervezés, mert racionális gazdasági érvek nem támasztják alá. Hogy miért kellett éppen két budapesti cég azt bízzuk az olvasó fantáziájára. A baj csak az, hogy ennek az árát megint csak a lakosság és a kereskedők, végső soron a szegediek fizetik meg. Az alábbi számok világosan megmutatják Rácz Attila „eredményeit”:

cvu_tablazat

Rácz Attila a 2015-ös negatív eredményre hivatkozva állítja, hogy nehéz gazdasági helyzetből kellett talpra állnia. Ehhez magyarázattal szolgálhat két adat: 2015-ben a Kft. 7 millióval megemelte a társaság céltartalékát, valamint az új igazgató határidő előtt rendezett sokmilliónyi számlát (a passzív időbeli elhatárolások soron 18,9 millió Ft található). Netán azzal a céllal, hogy az előd mérlegét lerontsa? Ezek ismeretében talán érthetőbb a negatív adózott eredmény. 2016-ra a tervezett adózott eredmény már 13,2 millió Ft volt, ennek felét sem sikerült Rácznak realizálnia. Beszédes az anyagköltségek soron látható kiugróan magas emelkedés, miként magyarázatra szorul az is, hogy miért terveznek 10 millióval kisebb árbevételt 2017-re, ha Rácz szerint sikerült rendbe tennie a céget. Összességében tehát megint csak a szegedi lakosság és a kereskedők jártak rosszabbul. Fizetik az emelt és ÁFA-val is terhelt bérleti díjat, a parkolási díjat, mindezek mellett és ellenére pedig csökken a piac bevétele. Persze a Pénzügyi Bizottság vita nélkül támogatta a beszámoló elfogadását, igaz, most 5 percnél tovább tartott a bizottsági ülés…

Civil Városi Unió

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.