Az energetikai korszerűsítésekkel vállalkozásaink is versenyképesebbé válnak

A cégek és a lakosság számára mutatták be az energetikai korszerűsítésre elnyerhető támogatásokat Szegeden, a „Fókuszban az energiahatékonyság” konferencián. A rendezvényen Csepreghy Nándor mutatta be a kormány gazdasági terveit, szándékait.

Az energiahatékonyságról szervezett konferenciát a Széchenyi Programiroda Szegeden. A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara épületében tartott rendezvény egyszerre szólt a vállalkozásokhoz és a lakossághoz. „2011 óta nyújtunk ingyenes szakmai tanácsadást országosan hatvan irodában. Csak a régióban hatvannál is több konferenciánk, rendezvényünk volt az elmúlt egy évben” – mondta

Lévai Zoltán

, a Széchenyi Programiroda regionális igazgatója. Magas összegek jutnak uniós forrásból az energiahatékonyság elősegítésére, az iroda segít megtalálni a legmegfelelőbb lehetőségeket. „A Csongrád Megyei Kormányhivatal évek óta tudatosan folytat energetikai korszerűsítéseket” – hangsúlyozta

Juhász Tünde

kormánymegbízott. Úgy látja, ez a hivatal létérdeke, ezért őszig több mint harminc épületüket újítják meg. Meggyőződése, hogy az állam példamutatását követni fogják a hivatali dolgozók, valamint az ügyfeleik.

A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke,

Nemesi Pál

hozzátette, hogy ugyanez a vállalkozások számára is fontos. Emlékeztetett rá, hogy a 2010 előtti magas energiaárak komoly versenyhátrányt jelentettek a magyar kis- és középvállalkozások számára. Ha sikerül spórolni e téren, akkor ez további segítséget jelent a gazdaság számára. Jól áll az uniós források lehívása terén a megye – derült ki

B. Nagy László

országgyűlési képviselő, megyei fejlesztési biztos előadásából. „Óriási mennyiségű forrás áll rendelkezésre, amelyeket hatékonyan és egyben gyorsan kell felhasználni” – vélekedett. A Széchenyi 2020 keretein belül 122 milliárd forintot, a GINOP-nál 80 milliárdot, a TOP-nál 23 milliárdot, az EFOP pályázatainál 6 milliárdot ítéltek már meg támogatásként a megyében. Kiemelte, hogy a TOP források lehívása terén a két megyei jogú város, Hódmezővásárhely és Szeged áll az élen, amely településeken iskolák, óvodák, rendelők esetében energetikai korszerűsítés is zajlik. A GINOP-nál az ELI képviseli a legjelentősebb szeletet. Felhívta a figyelmet, hogy érdemes időben kiválasztani az építőipari beruházót, mert akár szűk is lehet a hazai kapacitás, főként annak tükrében, hogy a munkanélküliség gyakorlatilag megszűnt.

Az Európai Unión belüli változások említésével kezdte előadását

Csepreghy Nándor

, a Miniszterelnökség államtitkára, miniszterhelyettes. Nagy-Britannia kilépése, a migráció kezelésével kapcsolatos eltérő vélemények szerinte nem túl rózsás jövőre utalnak. Azt gondolja, a 2004-ben megkötött megállapodások újradefiniálása szükséges. A 10 új tagállam felvételével 100 millió polgárral bővült az unió. Rámutatott, a világ más térségeihez képest fokozatosan lassult az Európai Közösség gazdasági növekedése, amelyen fájdalmas reformok helyett olyan piacok megtalálásával segítettek, ahol előnybe kerültek a nyugat-európai vállalkozások. A 2008-as világválság azonban bebizonyította, ez utóbbi nem járható út. „2010-ben az új kormány romokban heverő gazdaságot, magas államadósságot, hitelekből fizetett jóléti intézkedéseket örökölt” – fogalmazott Csepreghy. Az ígért egymillió munkahelyből 700 ezer megvalósult, a kritikusoknak pedig azt üzente: ebből csupán kétszázezer kapcsolódik a közmunkához. A költségvetési hiányt három százalék alá csökkentették, az államadósság pedig fokozatosan egyre alacsonyabb mértékű lett. „Fókuszpontokat kell kijelölni az országnak a fejlesztések terén” – magyarázta. A kormány egy gazdaságpolitikailag szuverén, a jóléti kiadásokat finanszírozni képes országot szeretne, amelyet nem lehet bezárkózással elérni. Céljuk, hogy a belső keresletet kielégíteni képes cégek legyenek, ezen felül néhány tucat regionális szinten jelentős és öt-tíz világpiacon is versenyképes, magas hozzáadott értékű terméket gyártó vállalat működjön hazánkban.

Az automatizáció és a digitalizáció korában munkahelyek szűnnek meg, s egyben teljesen újak jönnek létre. Az Egyesült Államok és Oroszország közötti területen gazdasági együttműködés szükséges az országok között. Habár az államszocialista időszak 40 éve komoly hátrányt okozott Kelet-Közép-Európának, mégis előnyt jelenthet Magyarország számára, hogy értjük a keleti világot. Szerinte visszaszerezhetőek a volt KGST piacai, amelyet a nyugati cégek taroltak le 1989 után. Úgy látja, megfelelő irányba halad a kormány, példaként az építőipart mutatta be, ahol 2010 előtt a magyarországi beruházások 70 százalékát 3-5 nagy külföldi cég vitte el, ma viszont az 50 százalékát hasonló jelentőségű magyar vállalkozások. A Széchenyi 2020 jegyében nagyobb sebességgel kell modernizálni, mint a nyugat-európai országok, csak így csökkenthető lemaradásunk. Ezt segítendő hirdették meg az EU tagállamai között egyedülálló módon már az összes uniós pályázatot a ciklusban. A kifizetések felgyorsítása érdekében a tisztségviselőket prémiummal jutalmazzák, mert így motiválhatóak a legjobban. Beszélt a paksi beruházásról is Csepreghy Nándor. A zöld energia szerinte képtelen pótolni a kieső Paks 1-et, a lízingszerződésnek köszönhetően ez lehetővé válik. Állítja, világelső technológiához jutunk, s így megtarthatjuk energiapolitikánk függetlenségét.