Meddig enged szigorából az unió a TTIP és a CETA kedvéért?

Látszólag megakadtak az USA és az EU közötti szabadkereskedelmi tárgyalások, a Kanada és az EU közötti egyezmény ezzel szemben virul - még néhány év, hogy az összes tagállam parlamentje is ratifikálta az egyezményt. Az ilyen egyezményeknek az USA-ban nincs jó híre, mert a tapasztalatok alapján rengeteg visszaélésre adtak okot a megállapodások, több millió dolláros károkat okozva ezzel a partnereknek. Ezek az egyezmények a nem vámjellegű kereskedelmet korlátozó akadályok lebontásáról szólnak, hanem arról, hogy a multik gond nélkül bejussanak más piacokra, s ők diktálják a feltételeket - állítja Fidrich Róbert, akivel a két egyezmény következményeiről beszélgettünk.

Három éve kezdték el a tárgyalásokat, látszólag mégsem halad semerre a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség, vagyis a TTIP-ügy. A több éve húzódó alkudozás alatt a partnerek megéltek egy érvényes népszavazást a brexitről, melyet idővel követett egy nagy port kavart elnökválasztás is az USA-ban. Tavaly év végén a nemzetközi sajtóban is egyre többször pedzegették, hogy az USA és az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi egyezmény megbukott, sőt egyesek szerint nem is akarják, hogy létrejöjjön.

Sigmar Gabriel

német gazdasági miniszter azt mondta: "véleményem szerint az alkudozás de facto elbukott, de ezt senki sem vallja be", s mert az unió nem akarja alárendelni magát az amerikaiak akaratának, a TTIP 27 fejezetéből eddig egyikről sem sikerült megegyezniük. Brüsszelben

Adam Shub

, az EU melletti amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője viszont azt mondta múlt kedden: "Határozottan nem értek egyet azzal az állítással, hogy a TTIP halott lenne".

- szögezte le

Fidrich Róbert

, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője. Ugyanakkor megjegyezte, a multiknak kedvező egyezménnyel az elővigyázatossági elv sérülne például az élelmiszerbiztonság, vagy a természetvédelem terén. Ezt azzal magyarázta, a partnerek annak érdekében, hogy multicégeikkel gond nélkül bejussanak a másik fél piacára, hajlandóak itt-ott lecsípni a jogszabályi szigorból.

- folytatta.

A TTIP gigaprojekt körül gyűlnek a fekete fellegek, az egymásnak ellentmondó politikai nyilatkozatok is azt jelzik, problémák adódtak a szabadkereskedelmi egyezmény körül. Hazánkban nem kúszott le az állampolgárok szintjére ez az ügy, bár néhány párt foglalkozott a témával. Tavaly a

Munkáspárt tartott szegedi sajtótájékoztatót

, 2015-ben pedig helyi szinten is felszólalt az LMP a szerintük élelmiszerbiztonságot

fenyegető egyezmény ellen

, ám valószínűleg a többség nem ismeri átfogóan a TTIP-t. Nem úgy a nyugat-európai országokban, ahol komoly társadalmi viták robbantak ki. "Németországban és Franciaországban a közvélemény figyelmébe került az USA-EU egyezmény, és kifejezetten népszerűtlen, ezért az unió több dologban is visszavett az eredeti elképzeléseiből. Valóban lelassultak a tárgyalások, és már az is látszott, hogy elnöki ideje alatt

Obama

a TTIP-t nem fogja aláírni."

De mi a helyzet Donald Trumppal?

Fidrich emlékeztetett, tavaly

Trump

biztonsági tanácsadója azt mondta budapesti látogatása alkalmával, hogy az USA nem kezeli prioritásként a TTIP-t, ugyanakkor a terveket nem dobják kukába. Várhatóan akkor lehelnek újra életet az egyezménnyel kapcsolatos tárgyalásokba, ha megtörténtek a német és francia parlamenti választások. A szabadkereskedelmi egyezményeknek az USA-ban sincs jó híre, bár Trump az unióval kötendőt eddig nem igazán véleményezte. Az észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezmény következtében 10 év alatt egymillió munkahely szűnt meg, Mexikóban sorra váltak földönfutóvá a kukoricatermesztők az Államokból érkező olcsó kultúrnövény miatt. Mivel a mexikóiaknak nem volt miből megélniük, egy jobb élet reményében az USA felé vették az irányt, emelkedett tehát az illegális bevándorlók száma. Egy másik, a csendes-óceáni szabadkereskedelmi egyezménnyel kapcsolatban Trump már választási kampányában megígérte, hogy eltörli azt - megválasztása után így is tett. "Az amerikai elnöknek főleg a mexikóiakkal, kínaiakkal és koreaiakkal akad gondja, ezért mondta le a csendes-óceáni egyezményt, és ezért akarja újratárgyalni az észak-amerikait."

Van egy másik egyezmény is, a CETA

Erről talán még kevesebbet hallani, pedig a TTIP-vel szemben jóval előbbre jár. A CETA a Kanada és az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi egyezmény rövidítése, melyet már tavaly októberben aláírtak. A benne foglaltak viszont csak akkor lépnek maximálisan életbe, ha mind a 28 tagállam rábólintott, vagyis, ha az összes tagállam parlamentje is ratifikálta az egyezményt. "A szabadkereskedelmi egyezmények jól hangzó fogalom, de nem arról szólnak elsősorban, hogy le kellene rombolni az óceán két partja közötti vámokat, hiszen ez az elmúlt fél évszázad alatt már megtörtént. Ezek az egyezmények a nem vámjellegű kereskedelmet korlátozó akadályok lebontásáról szólnak" - fogalmazta meg kritikáját Fidrich Róbert mind a TTIP-vel, mind a CETA-val szemben.

Két súlyos problémát lát az egyezményekkel kapcsolatban. Az egyik az a már említett szabályozási együttműködés vagy harmonizáció, mely a szigorú jogszabályok puhítását tenné lehetővé. A másik a befektető-állam vitarendezési mechanizmus, amelyet úgy kommunikálnak, mint a befektetők védelmét ellátó különbíróságokat. "Külföldi beruházó cégek beperelhetnek kormányokat, amennyiben azok számukra kedvezőtlen jogszabályokat hoznak, s így profittól esnek el" - egyszerűsítette le.

Jöhet az EU és Japán közötti szabadkereskedelmi megállapodás?

Mielőbb meg kell kötni az Európai Unió és Japán közötti szabadkereskedelmi megállapodást, az ugyanis kiállást jelentene a terjedőben lévő protekcionizmus ellen - jelentette ki

Abe Sindzó

japán kormányfő kedden Brüsszelben. Az MTI beszámolója szerint

Jean-Claude Juncker

, az Európai Bizottság elnöke elmondta: a tárgyalások döntő és remélhetőleg végső szakaszba érkeztek, s ezért biztos benne, hogy még az év vége előtt tető alá tudják hozni a szerződést. A felek együttesen a világgazdaság közel 30 százalékát teszik ki, részesedésük a világkereskedelem teljes forgalmából megközelíti a 40 százalékot. Japán az EU hatodik legnagyobb exportpiaca, a japán kivitelnek pedig a harmadik legfontosabb célpontja az Európai Unió.

Ki profitál a gazdasági globalizációból?

Rögtön rávágnánk, hogy mindenki, ha már egyszer globalizációról van szó. Röviden a gazdasági globalizáció az áruk és a tőke szabad mozgását jelenti, egy szabadkereskedelmi egyezménynek pontosan ezek a legfőbb lépései - tette világossá a fogalmat

Málovics György

közgazdász. A globalizációs folyamat azonban jó, rossz és lényegében változatlan hatással is lehet egyes országok környezetére és társadalmára. (Málovics szerint nehéz lenne erről vitatkozni, mert egyetlen kísérlet sem készült még abban a témában, mi lenne globalizáció nélkül.)

"Ha csak a ruhadarabjainkat vagy a mobiltelefonokat nézzük, mi is haszonélvezői vagyunk a globalizációnak" - illusztrálta egy egyszerű példával. Ugyanakkor a pesszimista álláspontot képviselők egyik legfontosabb kritikáját is hozzáfűzte: a globalizáció teret enged menekülő iparágak környezetszennyező terjeszkedésének a lazább jogszabályi keretekkel rendelkező régiókban. A globalizáció hatásai ellentmondásosak és vitatottak, "jó szkeptikusnak maradni abban a tekintetben, hogy közérdekű dologról van-e szó". Málovics szerint a globalizációs folyamat fontos kérdése, hogy hogyan alakulnak a hatalmi viszonyok, milyen hatással lehetnek a multik a világunkra? A közgazdász egy érdekes ábrán szemléltette a multik befolyását, GDP-értékben mérve állította sorrendbe a világ országait, melyből jól kivehető volt, gazdasági mérőszámaikat tekintve a nagyhatalmak (USA, Kína, Japán, stb.) "versenytársai" olyan multik, mint például a Wal-Mart Store vagy az AXA.