Enyhébb ítéleteket hozott a Szegedi Ítélőtábla a Békés megyei „Harruckern-ügyben”

Megváltoztatta a Szegedi Ítélőtábla Hegedűs István vezette büntető tanácsa a hivatali visszaélés és más bűncselekmények miatt Z. A. és társai ellen indított büntetőügyben az I. fokon eljáró Gyulai Törvényszék döntésének az ítélet ellen fellebbező a II., IX., XII., XV., XVII., XIX. és XXII. rendű vádlottakra vonatkozó részét.

A II. rendű vádlott esetében, aki a Harruckern oktatási intézmény egyik vezetője volt, a büntetést 6 hónap felfüggesztett szabadságvesztésről 100 ezer forint pénzbüntetésre enyhítette, és a foglalkozástól eltiltás büntetést mellőzte. A közokirat-hamisítással vádolt tanárok esetében a vádlottakat pénzbüntetés helyett megrovásban részesítette a táblabíróság. Az ítélet indoklásában elhangzott: az oktatási intézmény vezetői hibát követtek el, amikor olyan oktatási formát választottak a felnőttképzés és a felnőttoktatás vegyítésével, ami nem volt törvényes. Ugyanakkor ezt nem saját gazdagodásuk érdekében tették, hanem azért, hogy iskolájukat jobb anyagi helyzetbe hozzák, mint ahogy a pedagógusok is csak azt a pénzt vették fel, ami az elvégzett munka után jogosan megillette őket. Bár a pedagógusok valóban vétettek a törvények ellen a naplók utólagos kitöltésével, ám cselekményük társadalomra veszélyességének foka oly csekély mértékű, hogy esetükben a megrovás, mint büntetés helyett alkalmazott megrovás, mint intézkedés elegendő a büntetési célok megvalósulásához. A II. rendű vádlott esetében – mivel ő az intézmény egyik vezetője volt – a büntetés indokolt, de az elkövetett cselekmény nem olyan súlyú, hogy felfüggesztett börtönbüntetést kellene kiszabni, ezért döntött úgy az ítélőtábla, hogy pénzbüntetésre enyhíti azt. Az ítélet jogerős, ellene fellebbezésnek nincs helye. Az I. rendű vádlott a Békés megyei Harruckern közoktatási intézmény igazgatójaként egy egyéni céggel 2007-ben, illetve 2008-ban felnőttképzési szerződést kötött, melynek alapján a képzési díjból az egyéni cég személyenként, félévente 40 000 forintot fizetett, az intézmény pedig az előírtnál rövidebb idő alatt, megjelenési kötelezettség nélkül biztosította a középiskolai tanulmányok elvégzését, majd ezt követően az érettségi vizsga megszerzésének lehetőségét. Ennek alapján az egyéni cég összesen 213 tanulóval kötött felnőttképzési szerződést úgy, hogy a hallgatók a négy évfolyamra előírt képzést négy félév alatt sajátíthatták el. A képzésen nem történt meg a tanulói jogviszonyt keletkeztető beíratás, a képzés az intézmény pedagógiai programjában nem szerepelt, nem határozták meg a tananyagot, a beszámoltatás módját. A tényleges tanítási órák száma nem érte el az előírtat, és az osztályozás sem volt megfelelő, mivel osztályozó helyett a diákok az óraadó pedagógusok által összeállított feladatlapot töltötték ki. Az osztályok naplóit utólagosan állították ki úgy, hogy évközi érdemjegyek is szerepeljenek benne. A pedagógusok 2009-ben a ténylegesen megtartott tanórákon túl továbbiak megtartását is igazolták, és részben olyan tantárgyakat is igazoltak, melyeket az adott évfolyamon nem oktattak. Olyan személyeknek is állítottak ki bizonyítványt, akik ténylegesen nem vettek részt a képzésben. Mindezek alapján az I. rendű vádlottat a 211 rendbeli hivatali visszaélés bűntettében, folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntettében, 71 rendbeli társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében, valamint 166 rendbeli bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében mondta ki bűnösnek. Ezért őt a bíróság 2 év börtönbüntetésre, és a közoktatási intézmény vezetői foglalkozás gyakorlásától 5 évi eltiltásra ítélte. A börtönbüntetés végrehajtását 5 év próbaidőre felfüggesztette. A II. rendű vádlott, az intézmény általános igazgató helyettese 22 rendbeli társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette, valamint 221 rendbeli felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt 6 hónap börtönbüntetést, valamint a közoktatási intézmény vezetői foglalkozás gyakorlásától 3 évi eltiltás büntetés kapott. A börtönbüntetés végrehajtását a bíróság 3 év próbaidőre felfüggesztette. A III. rendű vádlottat, aki a felnőttképzést 2008 augusztusától vezette, 234 rendbeli felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt 6 hónap, 3 évre felfüggesztett börtönbüntetésre, valamint a felnőttoktatási vezetői foglalkozás gyakorlásától 1 évi eltiltásra ítélte a bíróság. A IV-XXIV. rendű vádlottakat közokirat-hamisítás bűntettében mondta ki bűnösnek a bíróság, ezért velük szemben 36 000 és 198 000 forint közötti összegű pénzbüntetéseket szabott ki. Az ítélet ellen végül 7 vádlott nyújtott be fellebbezést, így került az ügy a Szegedi Ítélőtáblára.