Több mint 51 milliárdból gazdálkodik idén Szeged

Fél milliárdos bérkorrekciós keretet hoznak létre az idei költségvetésben – tájékoztatott Szentgyörgyi Pál a pénzügyi bizottság ülésén. Az is kiderült, hogy az uniós fejlesztések beindulása miatt jelentősen több pénzből gazdálkodik a napfény városa, a több mint 51 milliárd felét költik fejlesztésekre.

„Az önkormányzat bevételei és kiadásai egyensúlyban vannak, a főösszeg 62 milliárd 294 millió 451 ezer forint. Ebből az intézmények számára átadandó és az intézmények kiadási oldalán is megjelenő halmozott összeg 11 milliárd 35 millió 724 ezer forint” – olvasható az idei költségvetési előterjesztésben, amelynek főbb számairól

Szentgyörgyi Pál

gazdasági alpolgármester tájékoztatta a pénzügyi bizottság tagjait, révén csak a grémium jóváhagyása után kerülhet az önkormányzati képviselők elé a tervezet, amiről a február 10-ei közgyűlésen születhet döntés. Szeged idei büdzséje jelentős növekedést mutat a főösszeget tekintve, a fejlesztési bevételek és kiadások miatt. Míg az előző években a TOP-os pályázatokra vártak az önkormányzatok, mivel 2016-ben megjelentek a kiírások, most már kezdődhetnek a beruházások. Szentgyörgyi elmondta, hogy a vidéki nagyvárosokat az adóerő-képességre vonatkozó beszámítás rendje és mértéke alapján folyamatos állami támogatás csökkentés sújtja, s ez hátrányosan érinti Szegedet is, nagyjából 540 milliós forráskieséssel kalkulálnak erre az évre. Megjegyezte, a végleges szám azonban nem ismert, mert a Magyar Államkincsártól nincs visszaigazolt támogatási lista, így várhatóan átvezetések lesz szükség a későbbiekben. A csökkenő állami támogatással kapcsolatban kitért arra is, hogy míg hosszú ideig a működési kiadások nagyjából 50%-át az állam fizette, ennek mértéke mára 20%-ra csökkent, összege pedig 5,4 milliárd forintot tesz ki. „51 milliárd 250 millió forint Szeged város idei költségvetési főösszege” – jelentette ki Szentgyörgyi Pál hozzátéve, hogy idén a fejlesztési kiadások adják a büdzsé felét, ami jó aránynak mondható. Az önkormányzat idén 13 milliárd 104 millió forint bevétellel számol, ami 3,7%-os növekedés a tavalyi tervhez képest, a 2016-os tényleges teljesítéshez képest ez 1,6%-os növekedéssel lehet tervezni. Nagyjából 2 milliárdos bevételt várnak idén a városi cégektől, amelyet például az IKV Zrt. fizet, illetve a 936 milliósra tervezett parkolási bevételeket, ám ez utóbbit egyből vissza is utalják az SZKT-nak, ugyanis a közlekedési társaság működtetésének nagyjából 40%-át fedezik a jegy- és bérletbevételek. Osztalékokból várhatóan 319 millió folyik be a városhoz, míg maga a hivatal 2,4 milliárdos bevétellel számol, ami többek között az áfa visszaigénylésből és a közterületetek hasznosításából tevődik össze. Az önkormányzatok intézményei pedig 2,7 milliárd forintot hozhatnak a városnak ebben az évben.

Az uniós fejlesztési támogatások költségvetési soron tavaly nulla forint szerepelt a költségvetésben, idén már tíz projektre leszerződtek 1,5 milliárd forint értékben, ingatlanértékesítésből 500 milliós bevétellel kalkulálnak, de lakások eladását is tervezik, ebből pedig 450 milliót várnak. A költségvetési tervezetet áttekintve látható, jelentős pénzmaradványok szerepelnek a bevételi oldalon, a 15,6 milliárdos összeggel kapcsolatban Szentgyörgyi Pál elmondta, hogy a kormány és a Magyar Államkincstár arra ösztönözte az önkormányzatokat, hogy a már befogadott uniós projektek előlegeit hívják le. A Szegednek pántlikázott 34 milliárdos TOP-os forráskeretből egyébként 7,7 milliárd szerepel az idei büdzsében, ám ez év közben növekedni fog annak ütemében, ahogy befogadják a pályázatokat. Az önrész fedezésére pedig 700 millió forintot irányoztak elő a költségvetésben. A működési kiadásokat vizsgálva szintén átrendeződéseket lehet látni, tavaly majdnem 2 milliárd forintot fordítottak pályázatok előkészítésére, tanulmánytervekre, idén 870 millióra csökkent ez a költségvetési sor. A közüzemi önkormányzati cégek működési támogatása is csökkent nagyjából 180 millióval, így 4,4 milliárd jut erre a területre. Az autóbuszos tömegközlekedés tavalyi elszámolása ezekben a hónapokban várható, ez 600 milliót tesz ki, de Szentgyörgyi Pál elmondta, hogy módosítottak a DAKK Zrt.-vel kötött közszolgáltatási szerződésen, a jövőben negyedévente fizet az önkormányzat, éves szinten 870 millió forintot. 500 millió forinttal bérkorrekciós keretet is létre kíván hozni az önkormányzat, amellyel kapcsolatban az alpolgármester elmondta, hogy a minimálbér emelése a városi cégeknél körülbelül 2000 főt érint, vagyis ennyien mindössze a minimálbérért végzik munkájukat, míg a különféle intézmények dolgozói közül 1700 embert érint ez Szegeden. Megjegyezte, a minimálbér megemelése azt is maga után vonja, hogy összetorlódnak a bérsávok, ezt is rendezni szeretnék. Ezt az 500 milliós keretet a pénzügyi bizottság fogja elosztani méghozzá oly módon, hogy a cégek és intézmények negyedévente igényelhetik ezt külön lebontva dolgozókra, végül pedig a polgármester hagyja jóvá az utalást.

915 millió fog jutni az egészségügyi és szociális ellátásra, ami több mint a tavalyi keretszám, hiszen tavaly év végén elfogadta a közgyűlés a szülési támogatás bevezetését, de újabb módosítások előtt áll a szociális rendelet. Egyrészt ki szeretnék bővíteni a támogathatók körét, másrészt emelni szeretnék a támogatási összegeket is. Szentgyörgyi arról is szólt, hogy oktatásra, sportra és ifjúsági feladatokra 210 milliót szánnak, kulturális feladatokra pedig 220 millió juthat. Növekszik az út- és járdarekonstrukciós keret is, amit azzal magyarázott Szentgyörgyi Pál, hogy az EU-s fejlesztési pénzekből például a városrehabilitációnál nem lehet erre a területere költeni. Így az 500 milliós keretet megtoldották további 500-zal, amiből a TOP-os fejlesztésekhez kapcsolódó út- és járdafejlesztések megvalósulhatnak. Beszámolt arról is, hogy folytatódik a tavaly útjára indított bérlakásprogram, a tervek szerint több mint 414 milliót fognak költeni üres lakások rekonstrukcióra, és az IKV Zrt. ebben az esztendőben is 200 lakást hozna rendbe, míg az önkormányzati tulajdonban lévő lakóépületek felújítására további 380-at szánnak felújításokra. A költségvetési szervek kiadásaival kapcsolatban pedig elmondta, hogy az NGSZ 6,5 milliárddal számolhat, a bölcsődék 1,3 milliárddal, a kulturális intézmények 3,4 milliárd forintos költségvetési irányzatból gazdálkodhatnak idén, míg a polgármesteri hivatal 2,4 milliárd forinttal. Az előterjesztést a pénzügyi bizottság tagjai kérdés és észrevétel nélkül jóváhagyták.