TLKE: Minden szegedi részesüljön a költségvetésből, ne csak a kiválasztottak!

A Tisza Lajos Közéleti Egyesület elégedetlen az idei szegedi költségvetéssel. Valódi munkahelyteremtés szerintük nem folyik, és a fejlesztések is külső forrásokon alapulnak. Szociális kiadások és bérfejlesztési alap helyett más módon könnyítene a civil szervezet a szegediek terhein.

Pénteken kerül a közgyűlés elé a szegedi költségvetés, amely idén – az Európai Unió támogatásainak köszönhetően – 51 milliárdosra duzzadt. A büdzsével kapcsolatban már több oldal megszólalt, ismerjük

, a

, a

DK kritikáját

, a

. Az önkormányzati képviselő-testület pártjain kívül azonban mások is kifejezték az új költségvetéssel kapcsolatos álláspontjukat, így a Tisza Lajos Közéleti Egyesület is, amely civil szervezet tagjai néhány módosítási ötletet is felvetettek. „A 30 oldalas költségvetés bevezetője, 7 oldal, csupán azzal foglalkozik, hogy a kormányt szidja, minden szóba kerül csak Szeged nem. A stílusa olyan alpári, amelynek még a legócskább bulvárlap sem adna teret” – kommentálta

Bartha László

elnök a büdzséhez kapcsolódó szöveges részt, amely a tavalyihoz hasonló lett. Párhuzamba állította ezt a Délmagyarország „miniszterelnöki halászléről” szóló cikkével, e

szerinte szomorúan jellemzi a városban uralkodó állapotokat. Nem ért egyet azzal, hogy saját ügyességét domborítja ki a városvezetés a miatt, mert a költségvetés fele fejlesztésekre fordítódik. Úgy látja, valójában ehhez nincs köze Botka László polgármesternek, „egyetlen peták” sem köszönhető a város irányítóinak, csak kívülről jövő pénzeket említhetünk. Meglátása szerint ez hasonló, mint amikor az elvett egészségügyi, oktatási hozzájárulásról beszéltek, amiket nem megvont tőlük a kormányzat, hanem csupán más úton juttatja el az érintett intézményeknek, mert elégedetlen volt az állam a rendszerek működtetésével. „Egy szürke szamár is vezethetné a várost, akkor is járnának ezek a pénzek, csak máshogy költenék el” – vélekedett.

Problémának nevezte, hogy a támogatásokból egyetlen új munkahely sem jön létre, pedig az EU-s források kétharmadát erre kellene költeni. „Nem hallottunk mást, csak azt, hogy milyen rosszul működtek korábban a szegedi cégek, majd alkalmatlanságra hivatkozva kirúgtak egy csomó cégvezetőt, s betették saját embereiket. Közben egyetlen cég fizet be osztalékot, a csak részben önkormányzati tulajdonú vízmű, amely 194 millió forintot ad be – még a rezsicsökkentés után is. A többi cégnél ez minimális vagy nulla, s inkább törzstőke-emeléssel pénzt pumpálnak beléjük” – mondta Bartha László. Javaslatukról a Tisza Lajos Közéleti Egyesület elnöke úgy fogalmazott, hogy „biztos nem lesz mindenkinek szimpatikus”, de csak így látja megoldhatónak, hogy minden szegedi, s ne csak Botka László kiválasztottjai részesüljenek a költségvetés által nyújtott lehetőségekből. Megszüntetnék a szociális és a béremelési alapokat, mert „az embereknek nem halat, hanem hálót kellene adni”. Ezt az egymilliárd forintot inkább másra használnák fel a civilek. Az egyesület 30 százalékkal csökkentené a parkolás, a tömegközlekedés díját, a lakások, az üzlethelyiségek bérleti díját. Aránytalanul magasnak tartja a TLKE a szegedieknek munkát adó vállalkozások ingatlanjait sújtó adót, ezt is mérsékelné, ugyanezt tenné a Mars téri, a nagybani és a Cserepes sori piac bérleti díjaival. Azt gondolják, hogy a forgalom fellendülésével növekedni fognak a bevételek, de ha mégsem így lesz az első évben, akkor lehet kompenzálni az erre fenntartandó keretből. A civil szervezet szerint minimum 50 százalékkal mérsékelni kellene majd a díjakat, sőt, felvetnék az ingyenes parkolást – az első két órában. A napelemes parkolójegy-automatákra a város 250 millió forintot tervez költeni idén, ebből a pénzből inkább térfigyelő kamerarendszert fejlesztenék, ami nemcsak a közlekedést kontrollálná, hanem növelné a lakosság biztonságérzetét.