Németországban nagy és tartós a terrorfenyegetettség a belső elhárítás vezetője szerint

Nagy és tartós Németország terrorfenyegetettsége, és egyre több a merénylet elkövetésére vagy támogatására hajlandó iszlamista - mondta a belső elhárításért felelős szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) vezetője szerdán egy berlini konferencián. Hans-Georg Maassen arról is beszélt, hogy Oroszországnak tulajdonítható informatikai támadások érik Németországot.

A nemzetbiztonsági szolgálat vezetője a 20. európai rendőrségi konferencián (EPK) tartott előadásában kiemelte, hogy Németország nemzetközi környezete mélyreható átalakuláson megy keresztül. Az új amerikai kormány külpolitikája például továbbra is csak egy "nagy kérdőjel", az Oroszországgal folytatott viszonyban pedig megfordulni látszik az a folyamat, amelynek során az egykori ellenségből partner lett és megnyílt a barátság lehetősége. Jellemző az "európai politikát gyűlölő" populista pártok előretörése is, az "arab tavasz" helyét pedig az "arab jégkorszak" vette át, és a menekültválság révén mintegy egymillió arab származású ember, többnyire fiatal férfi érkezett Németországba, 70-80 százalékuk útlevél és iratok nélkül. A biztonsági szerveknek ebben a folyamatosan változó helyzetben kell küzdeniük az iszlamista terrorizmus ellen, amely azonban szintén változóban van. A 2011. szeptember 11-i amerikai terrortámadások után időszakban nagyobb létszámú csoportok, terrorkommandók ellen kellett fellépni, most viszont egyedül dolgozó terroristákkal, vagy legföljebb néhány emberből álló egységekkel szemben. Így a 2016-ban Európában történt 15 merénylet közül csupán hármat követtek el nagyobb létszámú csoportok. Az is új jelenség, hogy számos terrorista az Iszlám Állam dzsihadista szervezet soraiban szerzett tapasztalatok révén kipróbált harcosként érkezik Európába, és "jobban bánik a Kalasnyikovval, mint nem egy készenléti rendőr". A terrorcselekmény elkövetésére vagy támogatására hajlamosnak tartott iszlamisták száma tavaly 1200-ról 1600-ra emelkedett Németországban, és a hatóságokhoz naponta átlagosan kettő, néha négy értesülés fut be konkrét fenyegetettséggel kapcsolatban. Az iszlamista terrorizmussal kapcsolatban a BfV külön erre a célra fenntartott telefonszámán tavaly 1104 lakossági bejelentést tettek, ami több mint kétszeres növekedés az egy ével korábbi 520-hoz képest, és nagyjából tízszeres növekedés a 2013-ban regisztrált 103-hoz képest. Csak karácsony és szilveszter között húsz konkrét értesülésnek kellett utánajárni - mondta Hans-Georg Maassen. Kiemelte, hogy az iszlamisták egyre inkább az interneten, közösségi portálokon vagy azonnali üzenetküldő szolgáltatások használatával szervezkednek, és a radikalizálódás terepe is mind inkább a "kibertér", a digitalizációval létrejött világ. Az így kialakuló "online iszlamista mecsetközösségek" létezését a hálózaton kívüli világban legfeljebb annak révén lehet észrevenni, hogy megváltozik valakinek a magatartása, de azt nem lehet tudni, hogy ki tartozik még abba a társaságba, amelybe belekeveredett. A digitalizáció szélesebb értelemben is súlyos nemzetbiztonsági kihívás, a sérülékenység folyamatosan növekedik, mert Nyugat mindennapi élete egyre inkább összefonódik a kibertérrel, a negyedik ipari forradalomnak vagy 4.0-ás iparnak is nevezett átalakulással - a digitalizáció és az ipari termelés összekapcsolódásával - még nagyobbá válik a támadási felület. A kibertér olcsó és hatékony lehetőséget nyújt olyan célok elérésére, amelyekhez a hálózaton kívüli világban sok erőforrásra és kiterjedt hírszerzési infrastruktúrára lenne szükség. Így a digitalizáció révén módosítani lehet az erőviszonyokon, "néhány jól képzett kiberharcossal térdre lehet kényszeríteni egy ipari államot, Dávid a győzelem esélyével küzdhet meg Góliáttal" - mutatott rá a BfV elnöke. Mint mondta, a hírszerző szolgálatok hagyományos célokra, kémkedésre, szabotázsra, dezinformációra - félrevezetésre -, beszivárgásra és a befolyásszerzésre használják digitalizáció lehetőségeit. Ezt Németország is érzi, nagyjából 2007 óta egyre erősebben. Különösen aggasztó a feltehetően Oroszországnak tulajdonítható informatikai támadások sora, köztük a vélhetően orosz katonai és kormányzati intézmények irányítása alatt álló APT28 csoport 2015-ben végrehajtott támadása a szövetségi parlament (Bundestag) ellen.