Molnár Áron: Nem tudunk kibújni az értelmetlen népszavazás alól!

Csorbult Algyő renoméja a népszavazást övező acsarkodás miatt Molnár Áron szerint. A nagyközség polgármestere a faluházban tartott kerekasztal beszélgetésen azt mondta, hiába okafogyott a népszavazás, a Nemzeti Választási Iroda állásfoglalása szerint meg kell tartani, vagyis feleslegesen fog dolgozni több tucat ember, míg a település elkölt erre három millió forintot.

Eredetileg a február 26-ára kiírt népszavazás miatt lett volna a polgármester által meghirdetett kerekasztal beszélgetés központi témája az Algyőre betelepülni kívánó vegyi üzem, a K&P Chem Kft. azonban

, hogy visszalép a fejlesztéstől a nagyközségben. A vasárnapi referendum így okafogyottá vált, mégis ez maradt a szerdai találkozó témája. A találkozón

Molnár Áron

sajnálatosnak nevezte, hogy a görög vegyi üzem kapcsán felkorbácsolódtak az indulatok a nagyközségben, mint mondta, ez rányomta a bélyegét még a családi kapcsolatokra is, és így a végén elmondható, nem érte meg. Hozzátette, számítani lehetett arra, hogy a befektető eláll a beruházástól, hiszen ezt elmondták novemberi fórumukon is, szerinte az aláírásgyűjtőknek is tisztában kellett volna lenniük azzal, hogy ez fog történni. Az egybegyűlteknek is

, amit korábban portálunknak is, nevezetesen, hogy a referendumnak az önkormányzat szempontjából nem látta értelmét, hiszen ebben az ügyben két partner volt, a befektető és a kormány, vagyis a népszavazás eredménye nem befolyásolta volna azt, hogy a beruházó Algyőn építkezzen vagy másutt. „A legnagyobb veszteség azzal ért minket, hogy csorbult a renoménk, amit 20 év alatt sok 100 ember épített fel, hogy úgy nézzenek ránk, hogy jó itt élni, mert folyamatos a fejlődés. Ezt biztos, hogy picit megroppantotta ez az ügy. Az ország azon része, aki foglalkozik a közélettel és velünk, kimondhatjuk: hülyének néz minket, hogy olyan népszavazáson veszünk részt, aminek nincs értelme” – fogalmazott. Leszögezte, ezt már nem lehet visszavonni, és vasárnap 30 ember fog reggeltől estig dolgozni a semmiért. Erről egyébként állásfoglalást is kértek a Nemzeti Választási Irodától, akik azt írták, hogy „a népszavazás jogerős elrendelését követően nincs jogszabályi lehetőség a népszavazási eljárás bármely okból történő felfüggesztésére vagy megszüntetésére; a szavazást meg kell tartani, és a népszavazás eredményéhez fűződő kötőerőt érvényesíteni kell”. Molnár szerint a népszavazást övező acsarkodás miatt elvesztették egy a hitüket azok, akik Algyőt befektetési területnek gondolták, és amennyiben egy céget veszt a nagyközség, az is nagy veszteség. Kis mértékben a trianoni békediktátumhoz hasonlította a kialakult helyzetet, mint mondta, azt nem beszéltük ki évtizedekig, aminek meg is lett az eredménye. Úgy értékelt, részletesen ki kell beszélni, hogy most mi a helyzet Algyőn, és vajon milyen úton kell haladni a jövőben. A kerekasztal beszélgetésen

Nagy Miklósné

kijelentette, úgy látja, rég nem a görög üzemről szólt, ami a nagyközségben zajlott az utóbbi időben. „A népi kezdeményezés mögött a Fidesz-frakció összefogása áll, és teljesen megosztotta a falut a téma. Felháborító, hogy amikor az éves költségvetésről kellene szavaznia a testületnek, akkor a felfokozott hangulatra hivatkozva elhalasztatják az ülést. Nem ezért választunk képviselőt, jó lenne, ha magukba szállnának, s elgondolkodnának, mire is vállalkoztak, nekik ugyanis Algyő érdekeit kellene képviselniük” – fogalmazott.

Lakatos Albertné

arra kért mindenkit, hogy hiába nincs jelentősége, menjen el mindenki szavazni, szerinte az igenek és nemek aránya jelentőséggel bírna. Egy másik helybéli a

Szűcs Szilveszter

által terjesztett röpirat egy mondatán háborgott. Mint mondta, az olvasható benne, hogy újra kell választani a képviselő-testület és fel kell építeni egy 21. századi Algyőt. „Kikérem magamnak ezt a mondatot! Ezek szerint itt senki nem csinált semmi évtizedekig? Olyan községben élünk, amit sokan megirigyelnének, modern iskolánk van, pezsgő kulturális élete van a falunak és a civil szervezetek is kiváló munkát végeznek. Ezek után valaki be mer dobni a postaládába egy olyan levelet, hogy majd 21. századi települést épít” – közölte. Egy férfi úgy vélekedett, hogy nem így kellett volna hozzákezdeni a gyárépítéshez, szerinte lett volna az első értelmes lépés, hogy pár lakost elvigyenek egy ilyen gyárba, s megnézték volna, miként működik egy ilyen, és nem is lett volna ebből semmi ilyen gond. Molnár Áron válaszában elmondta, felajánlotta a görög befektető, hogy bármelyik önkormányzati képviselőt, akinek kétségei vannak, a saját költségükön elvisznek Athénba, és megnézhetik az ottani gyárat, a testületben helyet foglaló ellenzők közül azonban senki sem jelentkezett. Molnár szerint innen látszik igazán, hogy mi is volt az eredeti szándékuk. Emlékeztetett arra is, hogy a rendszerváltás után felállt első testület legelső ülésén elhangzott, hogy nincs pártpolitika, csakis Algyő politikája létezik.

Búzás Norbert

nem örült annak, hogy a házától 200 méterre egy C osztályú vegyi üzem épülne. Elmondta, az embereknek joguk van a félelmeikhez, bármiből is származik, és egy veszélyes üzem megépítésében mindenkinek joga van elmondani a véleményét, s ahhoz is joga van bárkinek, hogy népszavazást kezdeményezzen. Szerinte arról nem érdemes álmodozni, hogy egy ilyen kérdésekben nagy összeborulás lesz. Mint mondta, elhiszi, hogy döntően az állam és az üzem dolga az egész, de akkor is csak tartozik az itt élőkre is. Molnár Áron kitartott korábbi véleménye mellett, nevezetesen, hogy ez alapvetően egy szakmai kérdés, és ő a hatósági véleményben foglaltaknak hisz, hiszen polgármesterként nem tud szakma vitákba bonyolódni, hanem bízik a hatóságokban, mint ahogy az államban és a kormányban is.