2020 tavaszára kész a Holt-Tisza rehabilitációja

Sokan fellélegeztek, hogy negyven év után végre pont kerülhet a Holt-Tisza körül uralkodó áldatlan állapotok felszámolására, de egyesek még így is szkeptikusak a rehabilitációs projekt megvalósulásával kapcsolatban. Pedig a szükséges 2,9 milliárd forint már megvan, a projekt egyenes pályán - derült ki a pénteki lakossági fórumon.

Péntek este tartott fórumot a Klebelsberg-telepi Összefogás házában, immár sokadig alkalommal,

Nógrádi Tibor

fideszes önkormányzati képviselő,

B. Nagy László

fideszes országgyűlési képviselő, megyei fejlesztési biztos, valamint

Kozák Péter

, az ATIVIZIG igazgatója, projektfelelős. A téma egyetlen ott élő számára sem volt ismeretlen, hiszen a helyiek közel negyven éve szenvednek a csak Dög-Tiszaként emlegetett holtág velejáróitól, vagyis a nyarankénti elviselhetetlen szagoktól, a szúnyoginváziótól, és nem utolsó sorban a vérszívók terjesztette, elsősorban kutyákat fenyegető szívférgességtől. Ezekről számtalanszor írtunk hírportálunkon, folyamatosan szemmel tartottuk a fejleményeket. Legutóbbi írásunkat

olvashatják. Tavaly decemberben derült ki, hogy a kormány 2,9 milliárd forint részben uniós, részben állami forrásból támogatja a Holt-Tisza rendbetételét, pontosabban a Feketevíznek keresztelt szakaszt. Ennek sikerességéhez nagyban hozzájárultak a helyiek is, a kormányhatározatot megelőzően a klebelsbergtelepiek 96 százaléka írta alá a rehabilitációt kezdeményező dokumentumot. "Több mint 2000 aláírás gyűlt össze, amely azt jelenti, hogy Klebelsberg-telep lakosságánál is többen akarják a projektet" - világított rá az ügy fontosságára pénteken Nógrádi.

Valamivel több mint egy év alatt a projekt zöld lámpát kapott, s bár a fideszes képviselő megemlítette, hogy így is voltak és vannak kétkedők a helyiek között, azt hangsúlyozta: egy potenciális közegészségügyi és járványügyi probléma hárul el a Holt-Tisza rehabilitációval.

Mi lesz a Feketevíz szakaszán?

Egy közel 100 oldalas dokumentum született azóta, hogy B. Nagy László és Kozák Péter sajtótájékoztatón bejelentették: hamarosan elkezdődnek a tényleges munkálatok. Ez tartalmazza többek között a partvonalrendezést, a víztározás korszerűsítését, a vízminőség monitorozását és a holtág vízpótlására kidolgozott terveket. Sőt nem feledkezik meg az élővilág kimenekítéséről sem a rehabilitációs folyamatok alatt. A nagy népszerűségnek örvendő teknősöknek 50-60 méteres ökoszigeteket hoznak létre a jobb partoldalon, illetve terveznek egy 1,2 km hosszú tanösvényt is. A projektfelelős elmondta, a kikotort iszapot elszállítják, majd egy biztonságos szigetelőréteggel fedik le, hogy ne jelentsen közegészségügyi kockázatot. Azt is hozzátette, az egyik legkellemetlenebb feladat lesz a birtokhatárok rendezése, sejtéseik szerint ugyanis vannak telkek, melyek kijjebb lógnak a megengedettnél, s vannak olyan csapadékvíz-elvezető csatornák, melyeket a lakosok maguk építettek ki. Hangsúlyozta azonban, retorziót egyik esetben sem alkalmaznak. "Február közepéig befejeződnek a tervek, majd az engedélyezési eljárást követő fél év után megkezdődhet a munka. 2018 szeptemberére megtörténhet a kivitelezés aláírása, 2020 március-áprilisban átadjuk a Holt-Tisza szakaszát."

Miért nem beszélt Orbán a Holt-Tisza-projektről?

Az ismertetők végén a lakosságé volt a főszerep, ők kérdezhettek. Az egyik hölgy, a helyiek szidalmazását kiváltva, kijelentette: 2,9 milliárd forint nem lesz elég a rehabilitációra, és különben is, hétfői látogatásán

Orbán Viktor

nem beszélt erről a projektről a 19 beígért fejlesztés között. B. Nagy László megnyugtatásképpen elmondta, a Holt-Tisza-projekt előtt már nincs akadály, hiszen kormányhatározat született róla. Rendbe tette azt is, hogy ez nem a Modern városok program része, ezért nem beszélt róla a miniszterelnök. Mézesmadzag! - kiabálta be valaki a tömegből, erre Nógrádi Tibor is szót kért. Elmondta, a helyiek és ő is sokat küzdöttek azért, hogy meggyőzzék arról a kétkedőket, a kormány elé lehet vinni a klebelsbergtelepiek problémáját. Szomorúan látja, hogy még így is vannak, akik nem hisznek a rehabilitációban, és bedőlnek a sajtóban megjelenő félinformációknak.

Piszkos kérdés

Többen is szerették volna tudni, hová kerül a Feketevízből kikotort iszap. Kozák válaszul elmondta, a jelenleg szeméttelepnek használt területtől nem messze alakítanak ki gödröt, melyet lefednek, hogy "ne csak a problémát hordják egyik helyről a másikra". Szót emeltek az ottani élővilág biztonságával kapcsolatban is, de erre a projektfelelős csak annyit tudott mondani, hogy az őzek és nyulak a munkagépek eltűnésével bizonyára visszaszoknak majd. Kozák Péter nem győzte hangsúlyozni, bár már csak a jóváhagyás hiányzik a papírok közül, arra egyelőre nincs tervük, hogy a munkagépek melyik utcák felől közelítik majd meg a holtágat. Mint ahogyan azt sem tudta most megmondani, pontosan melyik telkek kilógó területei lesznek érintettek a kisajátításban. Erről egyébként nyáron készítenek felmérést, az érintetteket pedig személyesen értesítik.