Lázár a Kormányinfón: a kormány lezártnak tekinti az olimpia ügyét (FRISSÍTVE)

A kormány lezártnak tekinti az olimpiarendezés ügyét, egyben felkérte Szabó Tünde sportért felelős államtitkárt, tájékoztasson arról, hogy az olimpiához kapcsolódó beruházások előkészítése milyen szakaszban van - közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

A tárcavezető emlékeztetett, hogy a kormány szerdán azt javasolta a fővárosnak és a Magyar Olimpiai Bizottságnak (MOB), vonja vissza a budapesti olimpiai pályázatot. Ennek indoka a nemzeti egység hiánya, e nélkül ugyanis egyetlen ország sem tudott olimpiát rendezni, e nélkül nincs esélye a pályázatnak - mondta. Szavai szerint Magyarországon elképzelhetetlen nemzeti egység baloldali pártok nélkül, a budapesti pályázatot eredetileg támogató MSZP azonban változtatott az álláspontján. Ha pedig csak a kormány és a kormánypártok támogatják az olimpiát, az megvalósíthatatlan - fogalmazott

Lázár János

. Megjegyezte, hogy szerinte egy népszavazás esetén bekövetkező kampánnyal és vitával "magát égetné" Magyarország, a referendumon pedig valószínűleg a játékok ellenzői lennének többségben. Teljesült a népszavazási aláírásgyűjtők kérése, nem lesz olimpia - tette hozzá. A miniszter kérdésre az ország kudarcának nevezte, hogy nem sikerült megteremteni, illetve megtartani a nemzeti egységet. Azt is mondta, hogy szerinte Magyarország belátható időn belül nem fog olimpiát rendezni. Lázár János jelezte, hogy

Fürjes Balázs

, a budapesti olimpiai pályázat vezetője a pályázathoz kapcsolódó minden eddigi költség felhasználásáról be fog számolni.

Szabó Tünde

államtitkár jelentésének pedig azt is tartalmaznia kell majd, hogy milyen beruházásokra van szüksége a sportnak a következő években, az olimpiával összefüggésben tervezett fejlesztések közül melyikről kell lemondani, melyiket kell átalakítani. Más sporttémákról szólva a Miniszterelnökség vezetője tudatta, hogy a 2017-es budapesti vizes vb-re elkészült Dagály uszoda bruttó 48 milliárd forintba került, ez a tervezett költségen belül van. A kormány jóváhagyta azt is, hogy megkezdődjön az új Puskás-stadion építése, a közbeszerzési eljárás lezárult - az eredményt napokon belül kihirdetik -, a kormány pedig bruttó 190 milliárd forintot hagyott jóvá rá - közölte.

Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb országa

Az elmúlt években helyreállított közbiztonságot az illegális bevándorlás azonban érdemben veszélyeztetheti - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a 78. Kormányinfón. A miniszter emlékeztetett arra, hogy a kormány 2010-ben úgy kezdte meg a munkáját, hogy 440-450 ezer között volt a regisztrált bűncselekmények száma. 2016-ra ez a szám 270-290 ezer közé csökkent - mondta. A miniszter több adatot is ismertetett: 2010-ben 310 emberölés volt, 2016-ban 224; a lopások száma 2010-ben 185 ezer volt, 2016-ban 92 ezer; a rablások száma közel 3400-ról 2016-ra 1141-re csökkent. Hozzátette: a közterületen elkövetett bűncselekmények száma 2010-ben 117 ezer volt, míg 2016-ban 54 ezer volt. Lázár János azt mondta, 2010-ben 100 regisztrált bűncselekményből 46-ot zártak le eredményesen, 2016-ban 63-at. Lázár János szerint a bűncselekmények számának csökkenéséhez a többi között hozzájárult az, hogy 7100 fővel nőtt a rendőrség létszáma. A javuló statisztikákban - tette hozzá - jelentős szerepe van a körzeti megbízotti rendszernek, a rendőri életpálya bevezetésének. A miniszter szólt arról is, hogy a szigorúbb büntető törvénykönyv is segítette a közbiztonság javulását. Hozzátette: 2010-ben 12 ezer-13 ezer ember volt börtönben, most 17 ezer-18 ezer van börtönben. Nem szabad alábecsülni annak jelentőségét - folytatta -, hogy nőtt a foglalkoztatás, és a közfoglalkoztatásban is vannak olyanok, akik ma munkából és nem szociális segélyből, illetve azt kiegészítő lopásból élnek meg. Elmondta, a kormány szerdán újabb rendőrségi helikopterbeszerzésről döntött.

30 százalékkal nő az állami cégek dolgozóinak bére 2019-ig

Több lépésben 30 százalékkal nő az állami tulajdonú cégek dolgozóinak bére 2019-ig - közölte Lázár János. A miniszter kifejtette, hogy a kormány a MÁV esetében idén 13, jövőre 12, 2019-ben pedig 5 százalékos béremelést hagyott jóvá, a Magyar Posta munkavállalóinál pedig idén 14, jövőre 12, 2019-ben pedig 6 százalékot. Elmondta azt is, hogy a nemzeti fejlesztési tárcához tartozó 230 állami cég esetében döntöttek arról is, hogy az a mintegy 100 ezer dolgozó, aki a minimálbérnél kevesebbet keresne, megkapja az új minimálbért és a garantált bérminimumot. Ez 14 milliárd forintot jelent - mondta, hozzátéve, a többi munkavállalót is érintő béremelés éves szinten 100 milliárd forintos tétel is lehet. Felidézte azt is, hogy 2017-ben más ágazatokban is folytatódnak a korábban megkezdett béremelések, emelkedik egyebek mellett a rendőrök, pedagógusok, szociális, kulturális és egészségügyi dolgozók bére.

A 4-es metróberuházás az elmúlt 27 év legsúlyosabb, baloldali lopássorozata

A tárcavezető megismételte, hogy a 4-es metróberuházást az elmúlt 27 év legsúlyosabb, a nemzetközi baloldalhoz köthető lopássorozatnak tartja, amely 406 milliárd forintot érint. Elmondta, hogy az OLAF-jelentést a főváros érdekeinek védelme, nyomós közérdek miatt lehetett nyilvánosságra hozni. A hivatalos magyar verziót márciusban kapják meg, attól kezdve 60 nap áll rendelkezésre, hogy a fővárossal reflektáljanak. A mintegy 60 szerződést a nemzeti fejlesztési tárca szabálytalansági eljárásokkal tekinti át - tette hozzá, felidézve, hogy 53 szerződés miatt feljelentést tett, s nyomozás indult ismeretlen tettes ellen. Lázár János megerősítette, hogy a kormány felfüggeszti a beruházás további 20 milliárd forintos támogatását. Ezt az államháztartási törvény rendelkezésével indokolta, mint mondta, rendkívüli körülmény merült fel és nincs lehetőség mérlegelni.

Újabb határzár létesítéséről döntött a kormány

A szerb-magyar határszakasz műszaki határzára mögött egy második védelmi vonal kiépítéséről döntött a kormány - jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten. Lázár János ezt azzal indokolta sajtótájékoztatón, hogy 2017-ben jelentős számú illegális bevándorló érkezhet. A határvonal megerősítése miatt a Belügyminisztérium költségvetését 38 milliárd forinttal emelik. A tárcavezető közölte azt is, hogy több helyen felállítják azokat a pontokat, ahol a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal munkatársai átveszik a menedékkérelmeket. Első körben 400 fő befogadására alkalmas infrastruktúra létesül, s az országban lévő mintegy 600, ma zárt vagy nyílt táborban lévő bevándorló is a határőrizeti pontra kerül vissza - fejtette ki. A bevándorlók nem mozoghatnak szabadon az országban - erősítette meg. Lázár János keddi brüsszeli tárgyalásairól beszámolva közölte azt is, hogy bíróság elé viszi az Európai Bizottság (EB) a magyar hatósági árszabályozás kérdését az energetika területén. Mint kifejtette, az EB a cégekre szeretné bízni az árszabást, a magyar álláspont szerint viszont az államnak, hatóságoknak kell dönteniük, az emberek szempontjainak mérlegelése alapján. A miniszter értékelése szerint 30-40 százalékkal drágább lenne az áram és a gáz, ha a piac döntene, a kormány azonban a lakosság számára megfizethető díjak mellett áll. A tárcavezető azt is elmondta, hogy a gyógyszerészeket és a multinacionális cégeket érintő szabályozás ügyében várhatóan megegyezéssel zárulnak a kötelezettségszegési eljárások, a külföldiek földtulajdon-szerzésének korlátozásáról azonban további egyeztetések szükségesek. Utóbbival kapcsolatban kiemelte: a magyar álláspont szerint a föld véges erőforrás, más szolgáltatásoktól és termékektől eltérő, speciális szabályozást kell rá alkalmazni. Lázár János kitért arra is, hogy Paks ügyében is "eredménnyel kecsegtetnek" az uniós tárgyalások, további részleteket azonban nem kívánt elárulni. A miniszter azt is elmondta, hogy Magyarország

Pelczné Gáll Ildikót

javasolja az Európai Bizottságnak az uniós számvevőszék magyar delegáltjának. A fideszes EP-képviselő minden feltételnek és követelménynek megfelel, reális esély van rá, hogy rövid időn belül hat évre kinevezik - tette hozzá. Kérdésre közölte: a tisztségre összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak, így miután Pelczné Gáll Ildikó - aki EP-képviselősége mellett a Fidesz alelnöke - tagja lett a testületnek, ezeket fel kell oldania.

Márciusban kezdődik az újabb nemzeti konzultáció

Lázár János a tájékoztatón közölte, hogy márciusban kezdődik az a nemzeti konzultáció, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök jelentett be a kormány szerint Magyarország előtt álló öt veszélyforrásról. Ez a rezsicsökkentés brüsszeli betiltása, az illegális bevándorlás kérdése, az adópolitika uniós központosítása, a munkahelyvédelmi támogatások biztosítására vonatkozó jog elvesztése és a külföldi forrásból dolgozó szervezetek elszámoltathatósága - sorolta. A tárcavezető amiatt is kritizálta Brüsszelt, hogy a silányabb minőségű élelmiszerek ügyében szerinte az EU azon az állásponton van, hogy "a szegényebb magyaroknak lehet ócskább dolgokat eladni". Lázár János több terméket, illetve márkát is említett, amelyek esetében a magyar ellenőrök azt tapasztalták, hogy az osztrák boltok polcain jobb a minőségük, mint a magyar üzletekben. Tapasztalatuk szerint - ismertette - az Ausztriában vásárolt Coca-Colában jobb minőségű aromák voltak, és kevesebb cukorral készült; a Nesquikben Magyarországon kevesebb volt a kakaópor; a Rio Maréban itt 2 százalékkal kevesebb tonhal volt; a Nutellának is más volt a minősége; a Knorr zacskós húslevesben pedig 12 grammal több por volt Ausztriában. A vizsgált boltok között az Aldit, a Lidlt, a Metrót és a Spart említette. Jelezte, újabb vizsgálatok lesznek,

Fazekas Sándor

földművelésügyi miniszternek a nemzetgazdasági tárcával és a Miniszterelnökséggel közösen pedig jelentést kell készítenie a fogyasztóvédelem, az élelmiszer-biztonság témakörében. A tárcavezető beszámolt arról a kormánydöntésről is, amely szerint kártalanítják a madárinfluenza károsultjait, a termelőket és a vágóhidakat is. Előbbieknek már megítélt a kormány 3 milliárd forintot, most pedig 2,7 milliárd forintot biztosítanak az érintett vágóhidaknak. A tárcavezetőt faggatták

Matolcsy György

jegybankelnök szerdai szavairól is, aki a brókerbotrányokat "egy olyan nagy NATO-szövetséges ország budapesti nagykövetségéről folytatott kormánybuktató és jegybankbuktató" tevékenységével hozta összefüggésbe, ami 2014 őszén indult el. Lázár János azt válaszolta, hogy erről nem tudott, arról viszont igen, hogy 2014 őszén az akkori amerikai ügyvivő, André Goodfriend közvetlenül és direkt beavatkozott a magyar belpolitikai folyamatokba. "Úgy tűnt, minthogyha az amerikai követség akkori vezetője naponta fontosnak tartotta volna, hogy a magyar belpolitikai eseményekről véleményt mondjon, állást foglaljon, beavatkozzon, irányítsa, szervezze" azokat - fogalmazott. A miniszter egy olyan kérdést is kapott, hogy "buzizott-e Orbán Viktor", amikor a parlamentben azt felelte

Vona Gábor

Jobbik-elnöknek, hogy nem ő szokott más férfiak szoknyája mögé bújni. Erre azt mondta: ő nem erre gondolt a választ hallva, hanem egy konkrét személyre. "Én azt gondoltam, hogy Simicska Lajosra vonatkozik a megjegyzése a miniszterelnöknek" - fejtette ki.

Lázár szerint okafogyott az algyői népszavazás

"Magam is népszavazás kezdeményezői közé tartoztam. Algyőn egy külföldi befektető vegyi üzemet akart létesíteni de a választók 1100 aláírással úgy döntöttek, hogy erről népszavazással kell dönteni, mert a kivitelező nem válaszolt a kérdéseikre. A cég végül visszavonta a terveit, máshol valósítja meg, így szerintem okafogyottá vált a népszavazás" – válaszolt a blogstar.hu kérdésére Lázár János.