Lázár: a Dél-Alföldön vannak az ország gazdasági tartalékai

Mezőgazdasági és élelmiszeripari lehetőségei, valamint munkaerő-tartalékai révén a dél-alföldi régiók jelentik Magyarország gazdaságának tartalékait - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken Békéscsabán.

Lázár János

a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által rendezett gazdasági évnyitó fórumon elmondta: Békés megye egésze, valamint Csongrád, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye egyes részei gazdaságilag feltáratlanok, megközelíthetetlenek, ezáltal elmaradottabb, hátrányos helyzetben lévő területnek számítanak. Ezek a területek ugyanakkor mezőgazdasági és élelmiszeripari lehetőségek, amelyek munkaerő-tartalékuk révén versenyképességi tartalékot is jelentenek Magyarország számára. A miniszter szerint világossá vált, hogy Magyarország nem mondhat le az élelmiszeriparról, amely tartalékot jelent a gazdaság számára. A 2007-2013-as uniós pénzügyi ciklusban a magyar mezőgazdaság 3400 milliárd forintnyi forráshoz jutott, ám hatékonysága, gazdasági eredményessége nem javult. Az uniós források ugyanis nem fejlesztést eredményeztek, hanem jövedelemkompenzációt biztosítottak a szektor számára - fejtette ki. Stratégiai kérdés lesz, hogy milyen lehetőséget tudnak az élelmiszeriparnak teremteni az uniós szabályok figyelembevételével - hívta fel a figyelmet a tárcavezető. Lázár János a régió infrastruktúra-fejlesztésére kitérve felidézte: "több mint tízévnyi küzdelem után" sikerült elérni, hogy megépüljön az M44-es gyorsforgalmi út. Emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kedden Szegeden ígéretet tett a 47-es út Szeged - Debrecen - Miskolc közti négysávúsítására, ez javítani fogja Békés megye lehetőségeit is. A munkából még körülbelül 240 kilométer hiányzik, ami mintegy 400 milliárd forintba kerül. Ezt várhatóan hazai forrásból kell biztosítani - mondta a miniszter. Lázár János szólt arról, hogy 2010-2014 között egy csődben lévő országot kellett reorganizálni, ezzel szemben ma 4-5 százalékos gazdasági növekedéssel lehet "reálisan számolni". 2007-2013 között az egyetlen fejlesztési forrást az uniós pénzek jelentették, és bár eleinte 30-40 százalékos forrásvesztés fenyegetett, úgy néz ki, Magyarország egyetlen fillérnyi forrást sem veszít végül - jelezte. A 2014-2020-as ciklusban 9200 milliárd forintra pályázhat Magyarország, miközben 3000-3500 milliárdot fizet be. A kormány tervei szerint március 31-ig ki kell írni a pályázatokat, és jövő év március végéig le is kell szerződni a teljes összegre. Lázár János a rendezvényen kifejtette: a vállalkozások teremtik meg a gazdasági növekedés, a béremelés lehetőségeit, ezért a kormány kiemelt partnerként, "legfontosabb szövetségesként" tekint rájuk. Ahol a gazdasági adatok rosszabbak az átlagosnál, ott kiemelten fontos a vállalkozói réteg megerősítése - tette hozzá. Az előző uniós keretköltségvetési időszakban gazdaságfejlesztésre a források 17 százalékát fordították; a mostani ciklusban 60 százalék erre megy - húzta alá a miniszter.