Jó okkal ragaszkodik a görög befektető algyői helyszínéhez

Egy dologban értenek egyet a görög cég Algyőre történő betelepülését támogatók és annak ellenzői: a február 26-ai népszavazás eredményességét mindenki szeretné. Utánajártunk, hogy miért nem feleltek meg a befektetőnek felkínált telkek, ám az még mindig nem tudható, hogy a K&P Chem Kft. odébbáll-e még a népszavazás előtt.

Ha népszavazást tartanak a cég betelepüléséről, nem várják meg annak eredményét, más helyszínt keresnek, mert ez azt jelenti, hogy nem látják őket Algyőn szívesen – ezt mondta

Vasileios Papaioannou

, a K&P Chem Kft. projektmenedzsere egy novemberi

. Az építési engedélyezési kérelmet sem nyújtotta be a cég, holott minden szükséges dokumentummal rendelkeztek ehhez már tavaly novemberben, s ahogy

, a K&P Chem Kft. nem reagált arra hivatalosan, hogy továbbra is Algyőn képzelik-e el a fejlesztést. Ezt nehezményezi a népszavazást kezdeményező

Jánossy Attila

is, aki a K&P Chem Kft. tulajdonosainak szánt, szerkesztőségünkhöz eljuttatott nyílt levelében az alábbiakat írta: „Tisztelt Uraim! Algyőn két hét alatt 1163-an úgy gondolták, élni szeretnének választópolgári jogukkal, s döntenek arról, ki költözzék a szomszédjukba: az Önök által telepítendő vegyi üzem vagy más. Ideje volna színt vallani: mi igaz a fenti nyilatkozatukból? Várnak vagy kivárnak? Önök megkésve bekopogtak, de köszönni elfelejtettek. Az algyőiek dönteni szeretnének, akarnak-e szomszédságot Önökkel vagy sem, úgy, mint húsz évvel ezelőtt a leválásról, az önálló Algyőről. Várjuk válaszukat!” – írta Jánossy, aki 976 érvényes ajánlást adott le határidőig a választási irodában. A településen több szórólap és kiadvány is landolt a postaládákban, az üzemmel kapcsolatos pró és kontra vélemények mindenütt megjelentek, még a közösségi médiában is. Az ellenzők egy része azt hangsúlyozza, hogy szükség van a befektetőre, ám megítélésük szerint túl közel épülne az üzem a faluhoz, mások a környezeti terhelés miatt aggódnak, míg a beruházást pártolók a munkahelyteremtés fontosságát hangsúlyozzák és azt, hogy további cégeket vonzhat Algyőre a tusfürdők, mosóporok és fogkrémek alapanyagát előállító gyár. Voltak, akik azt tartották minimum gyanúsnak, hogy a K&P Chem Kft.-nek nem felelt megy egyik felajánlott, a nagyközségtől távolabb lévő telek sem, mint beruházási helyszín.

Megtudtuk, hogy a felajánlott telkek nem feleltek meg részint műszaki, másrészt jogi akadályok miatt nem feleltek meg a befektetőnek, arról nem is beszélve, hogy a MOL-nak kútjai vannak a területeken, elektromos vezetéke, továbbá hazánk egyik legnagyobb gázvezetéke is keresztülfut az egyiken.A HIPA által befektetésre ajánlott telek közelében elhelyezkedő terület tűnhetett első ránézésre a legésszerűbb választásnak, hiszen hasonlóak az infrastrukturális adottságai, azonban ez édeskevés. Állami területről van szó, ráadásul erdő besorolású, vagyis eleve nem is értékesíthető külföldi befektetőnek a hatályos jogszabályok szerint, ezen felül a MOL vasúti üzemének 20 kilovoltos villamos energia betáplálása is a telken keresztül történik, aminek a kiváltása – ha egyáltalán hozzájárulna az olajipari cég – rendkívül sokba kerülne. Mindezeken felül bányaszolgalmi jog is van a területre bejegyezve, így ott bármikor kutat fúrhat a MOL, amit a tulajdonos köteles tűrni, és az ebből keletkező károk megtérítése is korlátozott. A másik felajánlott telek magántulajdonban van, egyik oldalán a Szeged-Vásárhely közötti vasútvonal fut, amelytől 50 méterre egyáltalán nem lehet építkezni, 100 méteren belül pedig csak a MÁV jóváhagyásával. Ezen felül főcsatorna is van a területen, amitől szintén csak bizonyos távolságra lehet építeni, és a befektető – érthető módon – nem szívesen venne meg egy olyan területet, ahol nem építkezhet szabadon. A harmadik felajánlott L alakú telek az ipari park területén található, de ezzel is adódtak problémák. A legfőbb az, hogy ott megy keresztül az országos gáztávvezeték keresztül 54 bar nyomással, és még a MOL kútjairól nem is beszéltünk. Összegezve, gyakorlatilag semmire nem alkalmas telek, legalábbis gyárat építeni oda semmiképp sem lehet.

Az elmúlt időszakban megindultak a találgatások arra nézve is, hogy vajon kikkel és milyen szerződéseket kötött a görög befektető. Megtudtuk, hogy senkivel semmilyet, eddig mindössze elvi hozzájárulások születtek, például a terület tulajdonosa,

Ormay Tamás

jóváhagyta, hogy a szükséges engedélyek megszerzését elindítsa a cég, és bár szerződéstervezetek készültek, egyelőre senki nem írt alá semmilyen dokumentumot, minden fél a saját kockázatán és pénzén vett részt az előkészítő folyamatban.