Évek óta nem kezeltek senkit veszettséggel Csongrád megyében

Hamarosan Csongrád megyében is megkezdődik a rókák vakcinázása veszettség ellen. Az erdőben elszórt oltóanyag ugyan nem jelent veszélyt a házi kedvencekre, a csalétkektől mégis érdemes távol tartani kutyáinkat, nehogy felszedjék a rókák elől. A harapással terjedő vírust rég nem mutatták már ki emberben, utoljára 1994-ben diagnosztizálták, akkor egy veszett macska terjesztette a betegséget a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ricsén.

Évente kétszer, tavasz és ősz közeledtével szórják ki Magyarország erdőiben a rókáknak szánt oltóanyagot, amely tulajdonképpen veszettség elleni szérum csalétekbe csempészve. Az anyag nem veszélyes, viszont ügyelni kell arra, hogy kutyák, macskák ne szedjék össze, különben az oltási akció értelmét veszti. Az immunizálási kampányért a NÉBIH felel a megyei és járási kormányhivatalokkal együttműködésben, ők ragasztják ki a magyar és idegen nyelvű tájékoztató plakátokat is. A kampány eredményesnek mondható, tekintve, hogy Csongrád megyében utoljára 2012-ben állapítottak meg veszettséget, de azóta sem vadon élő, sem pedig háziállatban nem mutatták ki a betegséget. A vírus továbbterjedéséért

99 százalékban a kutyák felelősek

, leggyakrabban pedig a 15 év alatti gyerekeket kezelik veszettség gyanújával. Világszerte minden évben körülbelül 15 millió ember kap veszettség elleni oltást harapás után, megelőzés céljából. E tekintetben is nagyon kedvező képet mutatnak a magyar statisztikák: 1951 és 1994 között mindössze nyolc esetben diagnosztizálták a vírust emberekben, többségében macskák és rókák fertőztek.

- nyilatkozta

Lamperné Horváth Éva

megyei főállatorvos.

Bár általában habzó szájjal, riadt tekintettel ábrázolják a veszett állatokat, a vadon élő beteg állatot szelíd természetéről lehet felismerni, ami semmi esetre sem normális. Az embertől köztudottan rettegő rókák például hagyják magukat megsimogatni, a kutyákkal pedig akár össze is verekszenek, holott ösztönösen rettegnek az ebektől. "A későbbiekben görcsrohamok majd bénulásos tünetek jelentkezhetnek. Jellemző tünet az állkapocs lógása, nyálzás is" - folytatta a főállatorvos. Az ilyen állatot nem szabad megérinteni, de ha felmerül a gyanú vagy rókatetemet találna, hívja a a NÉBIH zöldszámát, vagy a megyei Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi hatósági készenléti elérhetőségét.

Néhány nappal ezelőtt

arról beszélt, hazánkban sikeresen visszaszorították a betegséget, az ország mégis veszélyeztetett, mert a veszettség a környező keleti, déli és észak országokban is gyakran előfordul.

- magyarázta a Csongrád megyei főállatorvos Juhász szavait.