Balog: egyre több fiatal tartja Magyarországot a legjobb helynek, ahol élni akar

Magyarország a fiatalokkal együtt, a fiatalok által erősödik - hangoztatta az emberi erőforrások minisztere a Magyar Ifjúság Kutatás 2016 gyorsjelentésének bemutatásán hétfőn Budapesten.

Balog Zoltán

a Magyar Tudományos Akadémián elmondta: a kutatást 2000 óta négyévente folytatják le mindig azonos módszertannal, tavaly nyolcezer magyarországi és - első alkalommal - négyezer határon túli 15-29 éves fiatalt kérdeztek meg. A miniszter hangsúlyozta, ahhoz, hogy a kormány jó döntéseket hozzon a fiatalokkal kapcsolatban, ismernie kell őket. Ehhez a megismeréshez járul hozzá a kutatás, amely megerősíti azt is, hogy a 2009-ben elfogadott Nemzeti ifjúsági stratégiát ideje "leporolni". Ezért már készül a minisztériumban a Stratégia a fiatalokért, amelyet nemsokára a kormány elé terjesztenek - jelentette be Balog Zoltán. A miniszter az eredményeket reménykeltőnek nevezte, a kutatás szerint ugyanis a mai fiatalok tehetségesek, nagyobb bizalommal fordulnak a jövő felé, fontos nekik a család, a közösséghez és a nemzethez tartozás. Egyre több fiatal tartja Magyarországot a legjobb helynek, ahol élni szeretne - tette hozzá Balog Zoltán. A válaszok szerint a fiatalok hisznek abban, hogy a gyermek születése boldogságot hoz az életükbe, kevésbé jelent nekik gondot a munkavállalás, és jobban is törődnek az országgal. Emellett húsz éve nem volt ilyen magas a gyermekvállalási kedv, pedig a szülőképes korban lévő nők száma folyamatosan csökken - mondta a miniszter. Elmondta azt is, hogy 2004 óta tíz százalékkal nőtt a fiatal munkavállalók aránya, és öt százalékkal csökkent körükben a munkanélküliség. Magyarországon az ifjúsági munkanélküliség az európai uniós átlag alatt van, a legfrissebb adatok szerint 11,9 százalék. Ezzel szemben Olaszországban ez az arány 40, Görögországban 44, Spanyolországban 43, Lengyelországban pedig 18 százalék - tette hozzá Balog Zoltán. Kitért arra is, hogy az idegen nyelvet beszélők aránya jelentősen emelkedett 2012 óta, de a nyelvvizsgával rendelkezők aránya nem nőtt. Ezért az új ifjúsági stratégiában javaslatot tesznek majd arra, hogy az első középfokú nyelvvizsga költségét vállalja magára az állam. Azzal kapcsolatban, hogy egyesek szerint korai 2020-ban bevezetni a kötelező nyelvvizsgát a felsőoktatási felvételinél, Balog Zoltán azt mondta, minden évben körülbelül tíz százalékkal nő azok száma, akik eleve nyelvvizsgával mennek egyetemre. Az eredmények alapján azt lehet mondani, hogy egy "derűlátó, optimista, vagány" nemzedék válik épp felnőtté - fogalmazott a miniszter.

Székely Levente

, a felmérést készítő Kutatópont kutatási igazgatója elmondta, hogy jelenleg stagnál a házasságban élők aránya, viszont emelkedő tendenciát mutat a házasodási kedv. A kívánt gyermekszám átlagosan 1,7, ami megegyezik a 2012-es számmal, a gyermekvállalást pedig elsősorban anyagi okok befolyásolják. Közölte azt is, hogy a fiatalok majdnem fele szerint a legnagyobb problémát az anyagi nehézségek, a létbizonytalanság és az elszegényedés jelentik a korosztálynak, ami hasonló eredmény mint 2008-ban és 2012-ben. További problémának látják a bizonytalanságot, a kiszámíthatatlan jövőt, a céltalanságot, a drogokat, az alkoholt, a munkanélküliséget és a bűnözést. Az eredmények szerint 2012 óta valamelyest nőtt a fiatalok érdeklődése a politika iránt, ugyanakkor azt is látni, hogy a közéleti témák jobban foglalkoztatják őket, mint a politikai kérdések. A magyar fiatalok többsége liberális, jobboldali, mérsékelt, és mindenekelőtt demokráciapárti - mondta el Székely Levente.

Novák Katalin

, az Emmi család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a mai fiatalokat ugyanazok a problémák és kérdések foglalkoztatják, mint a 20-30 évvel ezelőttieket. A magas házasodási és családalapítási kedv azt bizonyítja, hogy a fiatalok jövőbe vetett bizalma növekedett - mondta. A felmérés szerint a fiataloknak egyaránt fontos a család, a gyermekvállalás és a munkaerőpiaci helytállás, ami visszaigazolás a kormány családpolitikája felé, hogy jó döntéseket hozott például a gyed extra bevezetésével vagy a bölcsődei férőhelyek bővítésével - hangsúlyozta az államtitkár. Novák Katalin pozitívumnak nevezte, hogy a fiatalok mernek hangot adni a véleményüknek, ami látható abból is, hogy soha nem volt még ennyire alacsony a nem válaszolók aránya.