A Brexit európai hatásairól tartottak tudományos konferenciát a Párizsi Magyar Intézetben

A Brexit európai hatásairól rendezett konferenciát pénteken a Paris 3 (Sorbonne Nouvelle) egyetem a Párizsi Magyar Intézetben.

Havasi János

, a magyar intézet igazgatójának tájékoztatása szerint a Brexit utáni Európai Unió és a Balkán; szűkítés és bővítés, gazdasági integráció és dezintegráció című konferenciára 12 európai egyetem kutatóit hívták meg. Közleménye szerint Bevezető előadásában Károlyi György párizsi magyar nagykövet úgy vélte, hogy az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból - bármilyen sajnálatos folyamat is - jó alkalmat teremt arra, hogy az EU újraértelmezze határait. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország a legutolsó pillanatig kitartott amellett, hogy Nagy-Britanniának bent kellene maradnia az EU-ban, de miután a brit választók másként döntöttek, a Brexit lehetőséget teremt arra, hogy a nyugat-balkáni országok csatlakozási kérelmének elfogadásával az EU kialakítsa az új Európa "optimális határait". A nagykövet szorgalmazta Románia és Bulgária felvételét a schengeni övezetbe, amennyiben ezek az országok megfelelnek az elvárt követelményeknek.

Xavier Richet

, a Paris 3 egyetem tanára a tájékoztatás szerint arról beszélt, hogy Nagy-Britannia kilépésével és

Donald Trump

amerikai elnökké választásával megsokasodtak a kérdőjelek, mind az EU döntéshozói, mind a tagállamok vezetői számára. Az EU választhatja a problémák elodázását, de - például a bővítés felgyorsításával - az előre menekülés útját is - hangsúlyozta. A konferencián mások mellett a manchesteri, a nizzai, a bukaresti, a szófiai, a belgrádi és a poznani egyetem egy-egy oktatója tartott előadást.

Pelle Anita

, a Szegedi Egyetem docense a pénzügyi válság és Brexit utáni Európa új kihívását, a belső migrációs válságot elemezte. Nagy figyelmet kapott a közlemény szerint

Srdjan Redzepagic

, a nizzai egyetem szerb származású tanárának előadása, aki emlékeztetett arra, hogy a Balkán hagyományosan kelet és nyugat határa, ezért nem lehet csodálkozni azon, ha a térségre kihatnak Oroszország, sőt az Egyesült Arab Emirátusok gazdasági és politikai érdekei is. Ezért szerinte az uniós bővítés során ezzel a sajátos helyzettel is számolni kell.