Molnár Áron: vízválasztó lesz Algyő életében tramtrain és a népszavazás

Meghatározó lesz Molnár Áron szerint a 2017-es esztendő Algyő fejlődése szempontjából, egyrészt a tramtrain nagy lökést adhat a nagyközség gazdaságának, ezzel párhuzamosan viszont a görög vegyi üzemmel kapcsolatos népszavazás akár el is riaszthat befektetőket.

Sikeresnek értékelte portálunknak a 2016-os esztendőt

Molnár Áron

polgármester. Mint elmondta, bár az európai uniós kiírások nem abban az ütemben jelennek meg, mint amire számítottak a nagyközségben, de a koncepciók elkészültek, több pályázat előkészítése megtörtént, illetve saját forrásokból természetesen több beruházást megvalósítottak. „Algyő gazdasági potenciáját tekintve persze önmaga is fejleszthetne, de amíg nem dől el, hogy a pályázatok miként alakulnak, felelőtlenség lenne, ha zömében a saját pénzünket költenénk beruházásokra. Remélem, hogy a következő év már a fejlesztések éve lesz, de ha nyernek is a pályázataink, akkor sem fogunk mindent 2017-ben megvalósítani, figyelembe kell vennünk ugyanis az esetlegesen felmerülő extra költségeket. Amikor novemberben elfogadta a képviselő-testület a fejlesztési koncepciót, akkor is az volt a cél, hogy ütemezzük az esetlegesen pályázatból megvalósulandó projekteket” – részletezte. A településvezető hozzátette, igaz nehézkesen született meg a döntés a TAO-támogatásról, de a fürdő új 33 méteres külső hideg vizes medencéje már biztosan megvalósul. Most az a feladat, hogy a társasági adókedvezményből összegyűjtsék a fejlesztéshez szükséges 300 millió forintot, amire Molnár Áron szerint nagyon jó esélyük van, úgy kalkulál, hogy márciusra meglesz a pénz, s akkor elindulhat a közbeszerzés, így a kivitelezés akár már 2017-ben megkezdődhet. A medenceépítést azért tekinti mérföldkőnek Molnár, mert TAO-s pénzekből ekkora volumenű beruházást még nem hajtottak végre a településen. Műfüves pálya már épült Algyőn ilyen keretből, s további sportcélú fejlesztéseket is terveznek, például a Magyar Kézilabda Szövetséggel közösen egy kézilabdacsarnokot szeretnének építeni.

– sorolta Molnár Áron. A nagyközség meglévő infrastruktúráját jó alapnak tekinti, de ha ezt tovább tudják fejleszteni, akkor a sportturizmus tovább fejlődhet.

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Programnál (TOP) és a vidékfejlesztési pályázatok kapcsán bizakodó a polgármester, mint mondta, a TOP kapcsán már a városokat érintően volt egy előbírálati kör Csongrád megyében, ezért arra számít, hogy a 2017-es esztendő elején megszületnek a döntések a kisebb településeket érintően is. Ahogy nyáron

, több energetikai célú fejlesztést terveznek, illetve a nagyközség egésze is megszépülhet. Példaként elmondta, hogy az óvoda egy sikeres belügyminiszteri pályázat révén egy

már bővült, de további fejlesztés vár a Szivárvány Óvodára összességében 60 millió forintból. Az Egészségház fejlesztését is sürgetőnek nevezte a polgármester, hiszen bár műanyag nyílászárói vannak az épületnek, viszonylag régiek, így nem jó a hőszigetelő képességük, mint ahogy az épület egészének sem. Vidékfejlesztési projektjük is van, egyrészt a sárga iskola homlokzati és fűtéskorszerűsítése, valamint az 1994-ben épült faluház korszerűsítése. Ez utóbbival kapcsolatban Molnár Áron megjegyezte, bár szép a faluház, így sokan nem gondolnák, hogy fel kell újítani, de fűtés- és hűtéstechnika olyannyira elavult, hogy az sok esetben a programok élvezhetőségét is kedvezőtlenül befolyásolja.

A tramtrain sokat hozhat, a népszavazás viszont sokat vihet

„Igaz, tőlünk függetlenül valósul meg, de nagyon várjuk a tramtrain projektet, mert több szempontból is érinti Algyőt. Egyrészt van egy TOP-os pályázatunk a vasúti sín melletti úgynevezett négyszög tó rehabilitációjára, illetve záportározóként történő felújítására, ami kapcsolódik a tramtrainhez is. Az integrált villamos- és nagyvasúti rendszer kiépítése nagyközségünk gazdáságára is nagy hatással lesz, a két megyei jogú városban élő nagyjából 220 ezer ember mobilitása ugyanis nagyban javul a tramtrain révén, és Algyő ipari területe mindkét városból 10 perc alatt megközelíthetővé válik” – hangsúlyozta Molnár Áron. Ez szerinte több cégnek is kedvet adhat ahhoz, hogy a nagyközségbe települjön, ráadásul szakképzett munkaerő is rendelkezésre áll a megyében. „Az algyői fejlesztésben gondolkodó vállalatok kedvét szegheti azonban a görög vegyi üzemről február végén, március elején tartandó

” – hívta fel a figyelmet a polgármester, ha ugyanis a lakosság elutasítja a 4 milliárdos, első körben 55 munkahelyet teremtő beruházást, akkor a képviselő-testület mellett a kormányzatnak is el kell gondolkodnia azon, hogy érdemes-e Algyő gazdaságát fejleszteni, hiszen ha a lakosság ezt nem akarja, akkor azt figyelembe kell venni.

Molnár hangsúlyozta, szakértők egyértelműen megállapították, hogy ezzel a céggel nem lesz semmiféle probléma, másrészt szükség van a gazdaságfejlesztésre, s egy ilyen üzem újabb vállalatok betelepülésének adhat lendületet. Rámutatott, Algyőn évtizedek óta ilyen mértékű beruházás nem történt meg, és bár sokan irigylik a nagyközséget a MOL, illetve a tőlük befolyó iparűzési adó miatt, ma már több cégtől származik a település ezen bevétele, másrészt folyamatban van az olajtársaság átstrukturálása, ami a polgármester szerint a termelés visszaesésével és létszámleépítéssel is járhat. „Felelős vezető nem abban gondolkodik, hogy milyen a település aktuális helyzete, hanem azt tartja szem előtt, hogy milyen irányba érdemes vinni a települést. Bízom abban, hogy megtelepülhet Algyőn a nagyközségünkre veszélyt nem jelentő vegyipar, ami egyfajta útirányt jelenthet. A népszavazás emiatt is vízválasztó lesz, megmutatja, hogy érdemes-e azt az irányt folytatni, amit elképzeltünk” – fogalmazott a nagyközség első embere. Leszögezte, nem jó üzenet, ha az Algyőre esetlegesen települni kívánó cégeknek azt közvetítik, hogy bármikor nemet mondhatnak. Éppen ezért bízik abban, hogy a helybéliek a település fejlesztése mellett állnak ki, s az igenek lesznek többségben a népszavazáson.

A fejlesztések mellett a helyi közösségek határozzák meg Algyőt

A képviselő-testület munkáját értékelve elmondta, volt egyfajta együttműködésre való törekvés kezdetekben, de mára úgy látja, ez végül nem sikerült. Molnár Áron reméli, hogy idővel változik a helyzet, jelenleg nem érzi az együttműködés szándékát, amit nem tart szerencsének. Elmondta, megválasztásakor fontosnak tartotta, hogy nagyobb nyilvánosságot kapjon a testület munkája, ezért is közvetítik az interneten élőben az üléseket, ezért is vannak együttműködéseik sajtóorgánumokkal. „Természetesen korábban is voltak konfliktusok, bár nem ilyen mértékűek, az előző ciklusban is akadtak képviselők, akik a többséggel ellentétesen szavaztak, de ezt nem lehetett megnézni az interneten vagy épp olvasni egy internetes portálon. Nagyon sokáig kizárólag az Algyői Hírmondó tudósított valamiképp a testületi döntésekről, de abban maga az adott döntés jelent meg, nem az azt övező vita. Ennek az lett a következménye, hogy a helybéliek úgy gondolhatták, hogy itt minden rendben működik, mindenben egyetértés van. Ez nyilvánossá vált” – magyarázta. Molnár szerint a demokrácia egyik lényege, hogy az információ szabadon áramlik, ami immár megvalósul, bár megjegyezte, nyilvánvalóan sokkal kevesebb konfliktusa lenne a sajtónyilvánosság nélkül. Fontosnak tartja, hogy a lakosság lássa a polgármester és a képviselők véleményét egy-egy kérdésben, hiszen az ő munkájukat a lakosság minősíti a választásokkor, és immár ehhez szerezhet információkat. „A fejlesztések egy település életében fontosak természetesen, de az sem mindegy, hogy valakinek milyen elképzelései vannak hosszú távra, miként vélekedik az emberi kapcsolatokról, az intézményekről, civilekről. Ezekről most már közvetlen információi vannak a lakosságnak” – részletezte. A polgármester számított arra, hogy a sajtónyilvánosság több vitát generál, de továbbra is jó döntésnek tartja. Az is megfigyelhető, hogy az algyőiek is jobban érdeklődnek a nagyközség dolgai iránt, amióta minden a szemük előtt zajlik.

Majd így folytatta: „Ezt sosem szorítom háttérbe csak azért, hogy együttműködés legyen. Ha harcolni kell, azt is megteszem, hiszen ennek a településnek a vezetésére vállalkoztam” – szögezte le. Arra a kérdésünkre, hogy vajon konszolidálódik-e helyzet a testületen belül, azt mondta, a népszavazás sok mindent befolyásolni fog ezen a területen is. Molnár Áron portálunknak a helyi közösségekben rejlő erő fontosságát is hangsúlyozta. Mint elmondta, bár városias a település, nem szeretnék, hogy a közösségek terén is azzá váljon, vagyis meg kell tartani az egyensúlyt a városias infrastruktúra és a falusias közösség között, ami nem szerinte nem könnyű feladat. Elmondta, az intézmények és a civil szervezetek sokat dolgoznak ezért a célért. Ezen felül több intézkedéssel is segítik azokat, akik betelepülnek a nagyközségbe, mint ahogy azokat is, akik gyermeket vállalnak. Ez utóbbival kapcsolatban elmondta, nyilvánvaló, hogy nem az önkormányzattól kapott 100 ezer forint miatt vállalnak a párok gyermeket, de ezzel az intézkedéssel éreztetni tudják, hogy megbecsülik őket. A polgármester az új betelepülők mindegyikével elbeszélget, s mindegyiküket arra biztatja, hogy vegyenek részt a közösségi programokon. „Célul tűztük ki, hogy a helyi közösség szempontjából fontos értékeinket megmutassuk a nagyvilágnak is a sajtón keresztül is, mert ez a mi kis közösségeinket is fejleszti, megerősödik az a hitük, hogy valóban értéket közvetítenek” – magyarázta Molnár Áron, aki úgy értékelt, hogy bár a helyi közélet megosztott, az egyesületek és a civilek megmutatják, hogy valójában egy összetartó közösséget alkotnak az algyőiek.