Kövér László: a keresztény értelmiségnek kötelessége tenni a nemzetért

A keresztény értelmiség felelőssége és kötelessége, hogy - figyelve az idők jeleire - a keresztény tanítás alapján a nemzet ügyének jobbra fordításáért dolgozzon - mondta az Országgyűlés elnöke kedd este a Polgári Magyarországért Alapítvány (PMA) díj átadásán.

A díjat idén

Osztie Zoltán

, a budapest-belvárosi Nagyboldogasszony főplébánia plébánosa vehette át

Balog Zoltántól

, az alapítvány kuratóriumának elnökétől és

Mádl Dalmától

,

Mádl Ferenc

volt köztársasági elnök özvegyétől.

Kövér László

szerint a keresztény értékvilággal és hagyománnyal azonosulóknak elsődleges kötelességük, hogy mindig reflektáljanak a világ történéseire, a magyarságot érő kihívásokra, és mindezekre megfelelő válaszokat keressenek. Ez Osztie Zoltán atya közéleti működésének is az elsődleges üzenete - fűzte hozzá. Az Országgyűlés elnöke azt mondta, azok követelik leginkább, hogy az egyházak ne szóljanak bele a közügyekbe, azok akarják kirekeszteni ezzel a társadalom jelentős hányadát a közügyek intézéséből, akiknek legfőbb jelszavaik a tolerancia és mások befogadása. Az ő figyelmükbe is ajánlotta Mindszenty József bíboros szavait: "A vallás (.) nem puszta elmélet, hanem élet és valóság, mely erkölcsöt irányít, s ezzel együtt nemzetet, családot, egyént, igazságot, jogrendet, gazdaságot, szóval az egész életet." Kövér László szerint Osztie atya a

Mindszenty József

által is megerősített életutat követte. A vallásszabadság egyik mércéje éppen az, hogy egy lelkipásztor a legteljesebb szabadsággal, a Biblia tanításából kiindulva mindig kérlelhetetlen őszinteséggel mutathasson rá a nemzetet és a keresztény egyházainkat, értékeinket fenyegető veszélyekre és szélsőségekre, illetve az ezekkel szemben követendő magatartásra - mondta. Hozzátette: ebben rejlik a keresztény értelmiség hivatása is a mai társadalmakban. Kövér László köszönetet mondott a díjazott 35 éves papi szolgálatáért, a KÉSZ elnökeként végzett csaknem húszéves munkásságáért. Ez utóbbira utalva úgy fogalmazott: a két évtizedes szolgálat mérlege magáért beszél, a szervezetnek ma 69 helyi csoportja van, amelyben több ezer, a hazája sorsáért nemcsak aggódó, hanem érte cselekedni is kész tag tevékenykedik. Balog Zoltán köszöntőjében kiemelte: a keresztény polgári közösség egyre jobban hasonlít Noé bárkájához. "Egyre többen jönnek a fedélzetre, egyre több ügy, közösség, gondolat és érték van, amelyről tudjuk", hogy át kell menteni, hogy amikor majd megszűnik az özönvíz, és újra kizöldül a föld, legyenek, akik benépesítik. Ilyen Noé bárkája a polgári közösség, és Osztie Zoltán nemcsak fölkéredzkedett a fedélzetre, hanem másokat is oda terelget. A KÉSZ-ben a keresztény közéletiségnek olyan tere alakult ki, melyért "mindannyian hálásak vagyunk", mondta a miniszter, példaként említve azt a műhelymunkát, amellyel a jelenlegi kormány tevékenységét teszik mérlegre a "kritikus szolidaritás" jegyében. Hozzátette: a táradalomban még mindig működik az a rossz reflex, hogy az egyház ne politizáljon. Ugyanakkor az egyház a hívők közössége, a politizálás pedig az ország javának szolgálata, és "ki merészelné azt mondani, hogy a hívő ember ne szóljon bele az ország javáért folytatott munkába". A kuratórium indoklása szerint Osztie Zoltán "a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének, mint Magyarország egyik legsokoldalúbb keresztény civil szervezetének a 20 éven át tartó eredményes vezetéséért, sikeres fejlesztéséért, valamint a keresztények társadalmi szerepvállalásának hangsúlyozásáért, továbbá az újpogányság elleni küzdelméért, a történelmi, építészeti és művészeti szempontból is kiemelkedő jelentőségű belvárosi Nagyboldogasszony főplébánia-templom felújításáért, a templom régészeti és művészeti, szakrális értékeinek megmentéséért" vehette át az elismerés. Osztie Zoltán megköszönte, hogy az alapítvány értékeli azt a közéleti munkát, amely neki magának okozza a legnagyobb örömet, és ami nem függeléke, hanem szerves része egy pap életének. Hozzátette: az elismeréssel járó hárommillió forintot a belvárosi Nagyboldogasszony főplébánia-templom működésére fordítja. A PMA 2005-ben hozta létre az életműdíjnak is tekinthető Polgári Magyarországért Díjat. Az alapítvány - megfogalmazása szerint - minden évben egy olyan közösségnek vagy személynek adományozza az elismerést, amely/aki tudományos, közéleti, művészeti, karitatív tevékenységével maradandó szellemi, emberi értékeket hozott létre, ezáltal Magyarországot, a magyarságot, annak valamely közösségét gazdagította, megerősödését az európai közösségen belül hitelesen, szakszerűen és hatásosan elősegítette, és tevékenysége jól jellemzi a polgári-keresztény-nemzeti értékközösséget. A Polgári Magyarországért Díjat korábban

Mádl Dalma

(2005),

Schmidt Mária

,

F. Kovács Attila

és

Kovács Ákos

(2006),

Ékes Ilona és Gaudi-Nagy Tamás

(2007),

Kopp Mária és Skrabski Árpád

(2008),

Lezsák Sándor

(2009),

Wilfried Martens

(2010),

Duray Miklós

(2011), a Békemenet (2012),

Füsi Csaba és Miletics Andrea, Szilvágyi Gergely

, a kárpátaljai Derceni Egyházi Önkéntes Tűzoltók (2013), a Konrad Adenauer Alapítvány (2014), tavaly pedig a Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány kapta. A díjazottak az elismerő oklevél mellé bronzplakettet és nettó hárommillió forintot kapnak. Az alapítvány kedd esti rendezvénye egyben évzáró ünnepség is volt, amelyen

Gulyás Gergely

, a PMA főigazgatója beszámolt az alapítvány elmúlt évi tevékenységéről.