Gerő András: megérdemelné Ferenc József, hogy Szeged szobrot állítson neki!

Gerő András történésszel, a Habsburg Történeti Intézet vezetőjével Ferenc József uralkodásának korszakairól, ezen időszak emlékezetéről beszélgettünk. Az Osztrák-Magyar Monarchiáról és államfőjéről több könyvet író szerző szerint nem szabad elfelejteni Arad mellett azt sem, hogy páratlan gazdasági fejlődés indult meg a kiegyezést követően. Úgy gondolja, nem kell Ferenc József-szobrokkal „elárasztani” az országot, de valamilyen módon el kell ismerni az általa véghez vitt eredményeket. Kérdésünkre kifejtette, akár Szegeden is őrizhetné köztéri alkotás emlékét, hiszen a Nagy Árvíz utáni újjáépítés elősegítésében jelentős szerepet vállalt a magyar király.

- Ferenc József és a magyarok címmel jelent meg legújabb kötete idén, de egy korábbi munkája azt a címet viselte, hogy Ferenc József, a magyarok királya. Miként változott meg Ferenc József és a magyarok viszonya az aradi vértanúk kivégzése után úgy, hogy Ferenc József a magyarok királya lett 1867-ben?

- Hosszú életútja volt, de facto ő volt a legtovább király az ezeréves magyar történelemben. 1848. december 2-től 1916. november 21-ig állt az állam élén. Igaz, magyar közjogi szempontból csak 1867-től volt uralkodó. Ezen okból kifolyólag korszakokra bontható ez az időszak. Uralkodásának kezdetén fegyveresen harcolt a magyar kormányzat ellen, szerepe volt a szabadságharc leverésében és a megtorlásban, hiszen ő volt az államfő. Az ezt követően kialakított neoabszolutista rendszer miatt szintén jelentős a felelőssége. Azonban az is tagadhatatlan, hogy szerepet játszott a kiegyezésben, amit abban a korszakban inkább kiegyenlítésnek hívtak. Ennek eredményeképpen létrejött egy olyan monarchikus szerkezet és benne Magyarország, amely rengeteg alkotmányos jogot tartalmazott, a korabeli európai liberális normáknak eleget tett, s eközben elképesztő civilizatórikus fejlődés zajlott le az országban. Ezért a magyarok emlékeznek 1848-49 leverésére, de tudják azt is, hogy 1867 után a boldog békeidők korszaka következett, ami egy konszolidált, stabilitáson alapuló, prosperáló időszak.

- Korábban azt nyilatkozta, hogy Ferenc Józsefnek szobrot kellene állítani. Azonban uralkodását eltérően ítélik meg. Van, aki a „boldog békeidőket” hangsúlyozza ki, a hatalmas gazdasági fejlődést, a zsidóság aranykorát, míg mások számára csupán a két végpont a fontos a szabadságharc leverése és az I. világháború negatív következményei a fontosak. Lehet így szobrot állítani?

- Úgy vélem, hogy a szobor egy metafora. Lehet ez fizikailag egy szobor, s lehet valami, ami közemléket állít Ferenc Józsefnek. Leírtam, elköteleztem magam azon gondolat mellett, hogy ideje lenne neki szobrot állítani. Saját korában sok mindent elneveztek róla, szobrokat is készítettek róla. A

Horthy-korszak

is fenntartotta Ferenc József emlékezetét, egyedül 1918-1919 akart leszámolni a

Habsburgokkal

. 1945 után szintén negligálták őt, sőt az 1989-1990-ben beköszöntött úgymond demokrácia is ugyanezt tette. Sok közterület visszakapta a kommunista időszak előtti nevét – a Ferenc Józsefről elnevezettek nem. Igazuk van azoknak a magyar embereknek, akik tudatosítják magukban, hogy Ferenc József részese volt 1848-49 leverésének, felelősség terheli Aradért, az akkori elnyomásért, több tízezer magyar katona besorozásáért, tehát egy olyan megtorlásért, amely a magyar nemzeti érzést okkal sérti. Másfelől azt tudom mondani, hogy 1867 után volt a magyar modernitásban egy páratlan felívelő korszak. Szürreális dolognak tartom, hogy az ő általa kinevezett emberekről szobrok készültek, utcákat neveztek el, miközben róla egy sincsen. Ezért azt gondolom, hogy ha nem is kéne szobraival elönteni az országot, legalább egy alkotás őrizhetné emlékét, mert a magyarok jobban tennék, ha arányosabban viszonyulnának a múltjukhoz. Nem elfelejtve a múltat, de azt sem, hogy uralkodásának jelentős részéhez milyen fejlődés kötődik. Ha a magyarok egy kicsit sikeresebb nép lennének, s nem a történelmük kudarcait ünnepelnék egyfolytában, akkor ezt az arányosságot megtalálhatnák. Ferenc József személyével kapcsolatos berzenkedés részben róla szól, részben viszont rólunk.

- Szegeden lenne helye egy Ferenc József szobornak?

- Ha Szegeden, vagy

Hódmezővásárhelyen

bemegyek a városháza dísztermébe, akkor látom, hogy békésen megfér egymás mellett Ferenc József és

Kossuth Lajos

, vagy

Széchenyi István

képe. Ha ez lehetséges, akkor Szeged közterein miért nem? Arról nem is beszélve, hogy a város esetében Ferenc Józsefnek van egy külön kiemelkedő szerepe, amiről itt mindenki tud: a Nagy Árvíz után komoly nyomást gyakorolt a magyar kormányra, hogy minél hamarabb hozzák rendbe Szegedet. Ez jelentős állami szerepvállalással megtörtént, s tényleg azt tudom mondani, hogy „Szeged szebb lett, mint volt”. Úgy gondolom, hogy ebben Ferenc Józsefnek is van szerepe, ezért megtehetné azt a város, hogy a díszterem mellett köztéren is honorálja az uralkodó érdemeit.

- Viszont egy másik szoborállítás már jobban halad. Mi a helyzet IV. (Boldog) Károly szobrával?

- Ez annyira jól áll, hogy november 28-án 11 órakor Budapesten, a Károly körúton, egy zöld területen felállítják az 1916 és 1918 között uralkodó IV. Károly szobrát. Ő volt az utolsó magyar király, helyesebben az eddigi utolsó magyar király – ki tudja, hogy mit hoz a jövő még. Az avatáson beszédet fog mondani IV. Károly unokája,

Habsburg György

és az állam részéről Magyarország miniszterelnök-helyettese,

Semjén Zsolt

.

(Az interjú a szobor felavatása előtt néhány nappal készült. Az alkotásról Mézes Ádám készített fotót a SZEGEDma hírportálnak – szerk.)

- Mennyire fontos térségünkben a Habsburg Birodalom szerepe? Prága egyik legfontosabb turisztikai értéke a Ferenc József korához köthető szecesszió, Kutna Horában egy gótikus katedrális festett üvegablakain látható az imádkozó uralkodó, míg egy pozsonyi templomban külön sarkot szenteltek IV. Károly emlékének, ahol elolvasható szlovák nyelven az uralkodó életútja.

- Ez az egész térség a Habsburg Monarchia, s azon belül utolsó formájának, az Osztrák-Magyar Monarchiának a korát idézi, mindenütt egy jellegadó időszak volt Ferenc József uralkodása. Prága alapvetően egy XVIII. századi város, de valóban sok ott a szecessziós épület, ami századfordulós stílus. Budapestről és Szegedről is azt tudom mondani, hogy alapvetően monarchiakori városok – az Önök városa pont az árvíz miatt. Nekünk ez az életformánk, az épített örökségünk, amit a monarchiától kaptunk. Úgy gondolom, hogy ez a korszak nem valami elvont tudás jelent számunkra, hanem mindennapi használatban lévő tereinket, épületeinket, lakásainkat. Képletesen azt tudom mondani, hogy velünk él Ferenc József. A briteknek eszükbe sem jut megtagadni

Viktória

királynő uralkodásának időszakát, vagy úgy csinálni, mintha nem lett volna. Úgy gondolom, a mi viktoriánus korunk Közép-Európában Ferenc József uralkodásának ideje.