A visegrádi együttműködés negyedszázados jubileumát ünnepli

Erős, választóvonalak nélküli Európáért emeltek szót a visegrádi négyek abban a február 15-én, Prágában kiadott közös nyilatkozatban, amellyel a csoport megalakulásának 25. évfordulójáról emlékeztek meg.

Bohuslav Sobotka

cseh,

Beata Szydlo

lengyel,

Orbán Viktor

magyar és

Robert Fico

szlovák kormányfő síkraszálltak az európai integráció elmélyítése, az Európai Unió további bővítése, az európai egység erősítése mellett. "Azt akarjuk, hogy az Európai Unió erős legyen, és meg vagyunk győződve arról, hogy az erősebb Európai Uniónak erős visegrádi csoportra van szüksége" - írták a nyilatkozatban. A V4 ma ténylegesen az EU legerősebb regionális csoportosulása. Hangjára odafigyelnek Brüsszelben és a világ más erőközpontjaiban, és ha az unión belüli érdekérvényesítéshez a csoport súlya kevés is, a régi EU-tagországokból érkező, olykor kemény bírálatok jelzik: komolyan veszik akcióit, megszólalásait. Rendszeressé váltak a visegrádi egyeztetések, a közös álláspont kialakítása az uniós csúcstalálkozók és miniszteri ülések előtt, a közös diplomáciai fellépések, a kibővített V4-es csúcstalálkozók. A politikai rendezvények mellett egymást érik a társadalmi, kulturális, idegenforgalmi, környezetvédelmi találkozók. A V4 olyan márka lett, amelyet mindenütt ismernek. A visegrádi országoknak olyankor is sikerült együttműködniük, amikor az objektív érdekek nem feltétlenül estek egybe: például a közös mezőgazdasági politika esetében vagy az Oroszországgal fenntartott kapcsolatok ügyében. A 2015-ös évhez hasonlóan a V4-ek együttműködése idén is különösen a menekültválság terén volt erős. Kitartóan küzdöttek az EU által erőltetett menekültelosztási kvótarendszer ellen, és saját javaslatokkal álltak elő, amelyek közül néhányat az unió át is vett. De éppen ezen a területen érte őket a legtöbb bírálat is. Vezető uniós politikusok részéről még az is felvetődött, hogy csökkenteni kellene a kvótarendszer elfogadásától vonakodó tagországok pénzügyi támogatását, Matteo Renzi előző olasz miniszterelnök még az uniós költségvetés vétójával is fenyegetőzött. A V4-ek továbbra is a migráció megállítását szorgalmazzák a schengeni határokon, míg a régi tagországok többsége a menekültek szétosztásának gyorsítását sürgeti. Eközben a visegrádiak folytatták példamutató együttműködésüket a határok védelmében. Szlovákia és Csehország rendőrökkel, Lengyelország rendőrökkel és határőrökkel segítette a magyar-szerb határ védelmét az illegális migrációval szemben, és a V4-ek kiveszik részüket a macedón-görög határ védelmében is. A szeptemberi pozsonyi uniós csúcstalálkozón, melynek fő témája az EU Brexit utáni jövője és a migráció volt, a visegrádi négyek a "rugalmas szolidaritás" javaslatát tették le az asztalra. Ennek lényege, hogy a menekültbefogadási képesség megítélésében az uniós tagállamok gazdasági fejlettségét is figyelembe kell venni, és a tagállamok kezébe kell helyezni a döntést, hogy milyen módon vállalnak szolidaritást a migránsválság rendezésében. Erre épült a soros szlovák uniós elnökség javaslata is, amelyről végül nem született döntés a decemberi uniós csúcson, ahol félévvel elhalasztották a migrációs megállapodást. Jelzés értékű, hogy a pozsonyi EU-csúcsot előkészítő varsói visegrádi kormányfői csúcson Angela Merkel német kancellár is megjelent. Orbán Viktor magyar kormányfő négy pontban foglalta össze javaslatát az EU problémáinak megoldására: a szigorú költségvetési fegyelem fenntartása, a biztonság kérdésének prioritása és egy közös európai hadsereg felállítása, valamint az európai intézmények - főleg az Európai Bizottság - visszatérése az alapszerződésben rögzített jogköreihez és a bevált szakpolitikák, például a kohéziós és agrárpolitika megőrzése. A Nagy-Britannia uniós kilépéséről döntő népszavazás után a V4-ek az unió reformját, az Európai Bizottság jogkörének korlátozását sürgették. A Brexit aggodalommal töltötte el a V4-eket, ugyanis Nagy-Britanniában egyik fő szövetségesüket látták Brüsszel központosító törekvéseivel szemben. Magyarország három javaslatot is tett az európai uniós bővítési folyamat felgyorsítására a V4-ek és a hat nyugat-balkáni ország külügyminisztereinek november végi varsói találkozóján, ahol jelen volt Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is. Javasolta három újabb fejezet megnyitását Szerbiával a csatlakozási tárgyalásokon, az Albániával folytatandó csatlakozási tárgyalások mielőbbi megkezdését és Görögország meggyőzését arról, hogy ne blokkolja a csatlakozási folyamat megkezdését Macedóniával. A védelmi együttműködés keretében a V4-ek felajánlották, hogy 2017-ben közös katonai egységet küldenek a Baltikumba a NATO keleti szárnyának megerősítésére. Szó van egy közös visegrádi hadsereg felállításáról, amely a tervezett európai hadseregtől független lenne. Július 1-jén Lengyelország átvette Csehországtól egy évre a V4-ek soros elnöki tisztségét. A varsói külügyminisztérium ez alkalomból hangsúlyozta, hogy az Európa előtt álló jelenlegi kihívásokra a lengyel elnökség a regionális együttműködés szorosabbra fűzésével akar válaszolni. A legfontosabb kérdések között említi a lengyel elnökség programja a migrációs válság kezelését, a külső uniós határok védelmét, a schengeni rendszer megerősítését és a közel-keleti humanitárius segítségnyújtást. Július 1-jén kezdte meg működését Budapesten a V4-ek által alapított Visegrádi Szabadalmi Intézet. A visegrádi országok abban is megállapodtak, hogy a jövő év elején közös, nemzeti nyelveken sugárzó rádióműsort indítanak, és két éven belül létrehozzák a közös televíziót is, amely a tervek szerint angol nyelven sugározza majd műsorát.