TLKE-Századvég Klub: A CSOK jó lehetőség, de a társadalomnak is változnia kell ahhoz, hogy több gyermek szülessen

A családalapítás, gyermekvállalás egyik ösztönzője lehet a CSOK a Századvég Gazdaságkutató Zrt. munkatársai szerint, akik a TLKE-Századvég Klubjának estjén egy banki szakemberrel karöltve arról is szóltak, hogy az emberek attitűdjein is szükséges változtatni, kutatásaik szerint ugyanis az anyagiak kérdése csak egy a gyermekvállalást gátló problémák közül.

Azt, hogy kevés gyermek születik hazánkban, több évtizedes tendencia, a kérdés az

Bauer Béla

szerint, hogy a lassan nyugdíjas otthonná átalakuló iskolából lesz-e a jövőben óvoda. A Tisza Lajos Közéleti Egyesület (TLKE) rendezvényén a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető kutatója arra hívta figyelmet, hogy az egyik fő kérdés a társadalmi elfogadottsága a gyermekvállalásnak, az elmúlt 100-150 évben tapasztalható társadalmi folyamatok ugyanis azt mutatják, hogy megváltoztak az attitűdök, méghozzá nem kedvező irányba.

Regős Gábor

, a Századvég tudományos munkatársa elmondta, a teljes termékenységi ráta – ami a szülőképes korú nőkre számított hipotetikus gyermekszám – a hetvenes években volt utoljára 2,1, holott a népesség középtávú fennmaradásához ez lenne szükséges. Hazánkban jelenleg ez a mutató 1,4 és 1,5 között mozog, de az uniós más országaiban sem jobb a helyzet. Franciaországban a legjobbak az erre vonatkozó adatok, ott 2 körül mozog a ráta, ám a képet árnyalja, hogy 10 megszülető gyermekből 3 muszlim, mint egyébként a németeknél is, ami jól mutatja, hogy a gyermekvállalási kedv sem a franciáknál, sem pedig a németeknél nem túl nagy. Az alapkérdésre, nevezetesen hogy elfogyunk vagy megmaradunk, három válasz adható: elfogyunk, benépesítjük hazánkat, vagy más népesíti be. Elhangzott, ahhoz, hogy megmaradjunk olyan családpolitikai eszközrendszerre is szükség van, amely növeli a gyermekvállalási kedvet, s ennek egyik eleme lehet a CSOK is. Ez természetesen önmagában kevés, ám felhívja a figyelmet magára a társadalmi problémára is. Bauer Béla emlékeztetett arra is, hogy 2008-ben még az volt a szlogen, hogy miért nem nyit a fiatal Bécsben kávézót, míg a kutatók azt kérdezték, miért nem mennek az unión belül dolgozni. Mára megfordult a helyzet, és a kutató szerint a CSOK is hozzájárulhat ahhoz, hogy itthon lehessen tartani, vagy épp haza lehessen csábítani a fiatalokat. A legutóbbi adatok szerint 14.240 kérelmet adtak be, ezek közül 4111 vonatkozott új lakásra. Ez utóbbin belül 2320 három gyermek mellett veszi igénybe a CSOK-ot, és a 38 milliárd forintnyi befogadott kérelemnél 28 milliárdra szerződést is kötöttek. Regős Gábor szerint még kell egy kis idő, míg igazán fellendül a CSOK iránti érdeklődés, ráadásul azt is figyelembe kell venni, hogy a telkek megvásárlása, a házak felépítése egyaránt időbe telik. Idén a kormány a CSOK-ot is magában foglaló lakástámogatásokra 104 milliárdot irányzott elő a büdzsében, majd megemelte 50 milliárddal a keretet, jövőre pedig már 211 milliárd forinttal számolnak. A családi otthonteremtési kedvezmény kapcsán három fő problémát tártak fel: a lassú ügyintézést, a kérelmek elutasítását és a megfizethető kínálat hiányát.

Tóth Csaba

banki szakember, a volt AXA Bank szegedi régióközpont-vezetője elmondta, több pénzintézetet megkérdezett, és egyöntetűen pozitívnak tartja mindenki a családi otthonteremtési kedvezményt. A bankok is rugalmasabbak már, de azt tanácsolja, hogy mindenki több helyen érdeklődjön a kondíciókról, mielőtt belevág egy lakásvásárlásba vagy építkezésbe. Különbségek vannak ugyanis abban például, hogy a ház mely készültségi szintjénél hívható le a támogatás és a hitel bizonyos százaléka, vannak pénzintézetek, amelyek akcióznak is bizonyos költségek elengedésével. Fontos, hogy a családok rendelkezzenek tartalékokkal is, és azt is figyelembe kell venni, hogy építésnél 70%-os számlabemutatási kötelezettséget írnak elő, vagyis nem lehet kalákában felépíteni egy házat. Megjegyezte, hogy a hiánypótlás országa vagyunk, ez megmutatkozik a CSOK-nál is, igaz a kedvezmény igénylésének feltételei is sokat változtak, ráadásul a Magyar Bankszövetség és a kormány jelenleg is tárgyalásokat folytat. Tóth Csaba Szeged kapcsán az önkormányzati törekvéseket hiányolja, építési telkek például Béketelepen vannak, de nem találkozott semmiféle ösztönző rendszerrel ellentétben a környező településekkel, így elképzelhetőnek tartja, hogy az agglomeráció fog bővülni a CSOK kapcsán. Ezzel kapcsolatban Bauer Béla azt mondta, sok minden befolyásolja, milyen lehetőségeket kínál egy-egy helyhatóság, egy nagyvárosnak például jellemzően nincsenek földterületei, amelyeken építési telkeket alakíthat ki. Azt is érdemes figyelembe vennie a családoknak, hogy a település, ahol felépítenek egy házat, milyen infrastruktúrával van ellátva, van-e óvoda és iskola, illetve, hogy milyen munkahelyet kínálnak, hiszen a támogatás igénybevételével az is párosul, hogy tíz évig az adott városban vagy faluban kell maradni a családnak. A Századvég munkatársa azt is elmondta, hogy kutatásaik szerint az emberek az interneten néznek utána a banki kondícióknak, vagy épp a szomszéd példáját veszik figyelembe, a tapasztalatok szerint kevésbé bíznak a tanácsadókban és a pénzintézetekben, amihez a bedőlt hitelek nagyban hozzájárulnak. Jellemzően mindenben a rosszat keresik, s amíg az emberek tartanak a banki szerződések „kisbetűs” részeitől, addig ez nem is fog változni Bauer szerint. A TLKE-Századvég Klubjának rendezvényén egy nagycsaládos nagymama többek között arról beszélt, hogy jó lehetőség a CSOK, ám a fiatalok inkább külföldön próbálnak szerencsét, mivel a frissen végzettek munkatapasztalat hiányában nem találnak munkát vagy csak nagyon kevés pénzért, így összességében ez a kormányzati intézkedés nem fogja hazahozni a fiatalokat szerinte, és hitelt sem mernek felvenni. Tóth Csaba válaszában kifejtette, a CSOK-nál nem nézik, hogy ki mennyit keres, de azt tapasztalja, hogy a fiatal generáció nem akar eladósodni, számukra ciki, hogy szüleik adósságcsapdába estek egykor, ezt szeretnék mindenképpen elkerülni. Hozzátette, amikor az ügyfeleknek annak idején modellezték, hogy mennyit is változhat a törlesztő részlet a svájci frank vagy épp eurós hitelnél, nem akartak a banki szakembereknek hinni, ami szintén hozzájárult ahhoz, hogy sok hitel bedőlt. Egy 37 éves 4 gyermekes édesapa arról beszélt, hogy épp most adja el lakását és vág bele egy építkezésbe. Mint mondta, van tőkéje, körbejárt személyesen több pénzintézetet is, neki az állam által támogatott konstrukció kapcsán az nem tetszett, hogy fele-fele arányban fogja folyósítani a bank a hitelt és az állami támogatást, ő pedig nem szeretne 10 milliós hitelt a nyakába venni. A volt AXA Bank szegedi régióközpont-vezetője, Tóth Csaba elmondta, ez régen a szocpolnál is így volt, ezt is figyelembe kell vennie minden igénylőnek. A háromgyermekes, építőiparban dolgozó

Győző-Molnár István

arról számolt be, hogy Szegeden az első CSOK-os lakásokat ők építették. Tapasztalatai szerint mára a családok – kiváltképp azok, amelyek már megégették magukat valamilyen hitellel – még mindig tartanak attól, hogy belevágjanak egy építkezésbe, illetve attól, hogy egy esetleges kormányváltás után változtatnának a feltételeken. Azt mondta, 5%-os pontossággal ki lehet kalkulálni, hogy mennyiből is építhető fel egy ház, emiatt szerinte nem kell aggódnia a családoknak, igaz ez az ágazatban dolgozók részéről is nagyobb odafigyelést, pontosabb tervezést igényel.