Közélet

Szorosabbra fűznék a magyar-szerb üzleti kapcsolatokat a kamarák

Szorosabbra fűznék a magyar-szerb üzleti kapcsolatokat a kamarák

2016. november 14., hétfő
Szorosabbra fűznék a magyar-szerb üzleti kapcsolatokat a kamarák
szerb_magyar_kamara_uzleti_talalkozo27_gs

Jelenleg több mint négyszáz szerb-magyar vegyesvállalat működik, amelyeknek a száma remélhetőleg tovább fog növekedni – hangzott el a két ország kamarái által rendezett üzletember találkozón az Agórában. Egy mini-expot is kapcsoltak a tanácskozáshoz, amelyen mintegy huszonöt hazai és vajdasági vállalkozás mutatkozott be.

A magyar-szerb kamarai és üzletember-találkozót a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szervezte meg elsődlegesen azzal a céllal, hogy a résztvevők megismerjék a kétoldalú üzleti kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit. A magyar gazdaság kiemelt érdeke, hogy a környező országokban, így Szerbiában is növelje a hazai vállalkozások jelenlétét, nemcsak a kereskedelem, hanem a befektetések terén is – hangsúlyozta

Juhász Tünde

kormánymegbízott a találkozón. Hozzátette, a Dél-Alföld és a Vajdaság jelentette gazdasági térben még van potenciál, amit bizonyít az is, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedői Ház belgrádi képviselete mellett Újvidéken és Szabadkán is nyitottak egy a gazdasági együttműködéseket segítő irodákat. Mint mondta, ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy a magyar-szerb gazdasági kapcsolatok újabb lendületet kaphassanak, ugyanis Magyarország a kereskedőház segítségével a minisztériumok, kiemelten az agrár- és kereskedelmi tárcák képviselői, valamint a legnagyobb kereskedelmi- és üzletláncok is érdemben hozzá tudnak járulni a kétoldalú gazdasági együttműködések továbbfejlesztéséhez. A kormánymegbízott rámutatott: Szerbia uniós csatlakozási előtti időszakban jelentős gazdasági fejlődésen megy keresztül, és ebben a folyamatban helye van a sikeres magyar vállalkozásoknak. Szólt arról is, hogy a Szerbiába irányuló magyar exportban jelenleg az élelmiszeripar és az agráriumnak van kiemelt szerepe, de infrastrukturális, közlekedési, logisztikai, egészségügyi, energetikai és agrártechnológiai fejlesztésekben is van mód a magyar szakemberek és cégek szerepvállalásának erősítésére.

Rade Drobac

, a Szerb Köztársaság magyarországi nagykövete úgy fogalmazott, még számos kiaknázatlan lehetőség van az iparban és a turizmusban a két szomszédos ország vállalkozói számára. Ehhez igyekszik a szerb fél beruházásbarát viszonyokat teremteni, melyben hasznosítják a magyarországi európai uniós tapasztalatokat is, továbbá a bevezetett innovációs újításokat. Mint mondta, a szerbiai vállalkozások érvényesülését nagyban megkönnyíti, ha az Európai Unió piacán közösen lépnek fel a magyar gazdasági szereplőkkel, ezért reményét fejezte ki, hogy a szegedi találkozó is hozzájárult újabb üzleti kapcsolatok létrehozásához. Rade Drobac és Magyarország belgrádi nagykövete, Pintér Attila egyaránt szólt arról, hogy a két ország közötti kapcsolatokat nem terhelik vitás kérdések, így a megfelelő politikai légkör is adott a gazdasági társaságok együttműködéséhez. Elhangzott, a két ország közötti árucsere-forgalom egyébként idén is tovább nőtt, déli szomszédunk irányából 6,5%-kal növekedett a Magyarországra irányuló kivitel, és a felek arra számítanak, hogy ez a tendencia tovább folytatódik. Az üzletember találkozón ismertették a két ország kamaráinak működését is,

Aleksandar Peric

, a Szerbiai Kereskedelmi és Iparkamara elnöki tanácsadója ismertette a szerbiai gazdasági kamarák működésének sajátosságait, illetve, hogy mi mindent tettek meg eddig azért, hogy megfeleljenek az uniós elvárásoknak, míg

Dunai Péter

, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára a magyar gyakorlatot ismertette a konferencia résztvevőivel. A találkozó szünetében portálunk kérdésére

Kakas Béla

történelminek nevezte Vajdaság és Csongrád megye kapcsolatát, aminek gazdasági téren újabb lendületet adhatnak az október másodikán szerb-magyar vonatkozásban megnyílt pályázati lehetőségek is. A Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke elmondta, hogy az államközi, így például a mobilitást, a határon való átjutást segítető vagy épp vízgazdálkodást segítő beruházások és projektek mellett a nyílt pályázati rendszeren keresztül lehetőség lesz arra, hogy testvértelepülések és civilek is megvalósítsák elképzeléseiket a mintegy 21,5 milliós EU-s keretből. Példaként elmondta, azért, hogy egy bezárt cukorgyár beszállítói ne menjenek tönkre, újabb programokat kell indítani, s Csongrád megye egy olyan kiemelt kenderprogramban gondolkodik, amely a határ túloldalán élőket is megszólítja. Így a már elkészült projekttervbe azt a felszabadult Zenta környéki kapacitást is be tudnák építeni, amit a cukorgyár bezárása jelentett.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.