Bartha László és Haág Zalán úgy gondolja, egy olyan jelölt győzött, aki meghallotta a nép hangját, s választ adott arra, hogy a polgároknak elege van a valós problémákkal nem törődő liberális elittel. Binszki József viszont aggódik a populisták előretörése miatt, ezért Hillary Clintonra szavazott volna, ha amerikai polgár lenne. Három szegedi politikust kérdeztünk az amerikai elnökválasztás eredményéről, következményeiről.
Minden idők két legnépszerűtlenebb jelöltje csapott össze az idei elnökválasztáson az Amerikai Egyesült Államokban. A demokrata
Hillary Clinton
személyében az első nő ülhetett volna be a Fehér Ház ovális irodájába, de ezt végül a republikánus
Donald Trump
teheti meg, aki szinte mindenben elüt a megszokott, kiszámítható karriert befutó elődeitől. Három politikust, a Trumpot nem kedvelő
Binszki Józsefet
, a Demokratikus Koalíció frakcióvezetőjét, a kezdetektől fogva „trumpista”
Bartha Lászlót
, a Tisza Lajos Közéleti Egyesület elnökét és
Haág Zalánt
, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetőjét kértük fel arra, hogy értékeljék az amerikai választók döntését, illetve ennek hatását Magyarországra.
„Nagyon nagy örömmel ébredtem. Mikor lefeküdtem aludni, még inkább Clinton sikereiről beszéltek, s jött föl Trump, reggel viszont már a republikánus jelölt győzelmét feltételezték, ami fél kilenc körülre biztossá vált. Csak annyit tettem ki egy zárt Facebook-csoportba: ezt is behúztuk” – nyilatkozta lapunknak Bartha László, aki már az elnökjelölt feltűnése óta Trumpnak szurkol, igazi „trumpistának” vallja magát. Kiemelte, döbbenetes munkát végzett az üzletember stábja, s ennek köszönhetően „Amerika végre észhez tért”, a szavazók felismerték, hogy a demokrata és republikánus politikai elit átveri őket, a fejük felett egyeztet. „Trump kimondott olyanokat, amit eddig nem lehetett, túllépett a magukat liberálisnak valló szabados balosokon, akik a számukra kellemetlen dolgok megnevezését politikailag inkorrektnek nevezik” – vélekedett Bartha. Szerinte az új elnök bátran szóba hozta azokat a témákat, amikről az amerikai polgárok gondolkodnak. Legyőzte azt a médiát, ami kígyót-békát kiabált rá, rasszistának, bugyutának nevezte, s csak arról nem mondott semmit, hogy a sikeres üzletember maga a megtestesült amerikai álom.
A TLKE elnöke úgy látja, Trump nem rasszista, csupán az illegális migrációt ellenzi, de más szempontból továbbra is befogadó az Egyesült Államok. Határozottan beszélt a munkahelyteremtésről, újból felemelné a vidéket, elvinné az emberek lakhelyére a munkát. „Mindezek mellett Clintonnak volt egy olyan háttere, sajtója, amely az anyagi-hatalmi visszaéléseket elhallgatta, arrogánsan viselkedett az ellenféllel kapcsoaltban. Ezzel szemben Trump bement az emberek közé, meghallgatta a véleményüket, s nem zárkózott be egy elefántcsonttoronyba, mint Hillary Clinton” – fogalmazott. Felvetettük, hogy az általa említett republikánus és demokrata politikai elit nem-e fogja megakadályozni az amerikai elnököt tervei megvalósításában. „Trump mindent megnyert, amit meg lehetett, hozták a szenátust és az elnöki pozíciót is. Ezzel ő olyan felhatalmazást kapott az Amerikai Egyesült Államok népétől, amit szerintem nem lehet megfúrni republikánus oldalról, mert etikátlan és erkölcstelen lenne. Egyetlen dolog történhet, hogy helyreáll az egyensúly, s a liberálisok kissé hátrébb szorulnak” – reagált Bartha. Donald Trump akkora falhatalmazást kapott a volt polgármester szerint, mint Orbán Viktor a 2014-es választási győzelmét követően. Párhuzamot vél felfedezni az Amerikai Egyesült Államok és Szeged között. „Szinte egy az egyben ugyanaz a helyzet, ide is egy Trump típusú ember kell, aki mindezt felszámolja” – mondta. Egy személyes élményéről is beszámolt Bartha László, arról, amikor Tusványoson júliusban hallotta
Orbán Viktor
miniszterelnököt a republikánus jelöltről beszélni. Az egyesület elnök úgy értékelte, ekkor Magyarország kormányfője nem állt ki Trump mellett, csupán elmondta a véleményét, hogy hazánk számára ő optimálisabb amerikai elnök lenne. Bartha szerint ez nagyon sokat kamatozhat még az ország számára, s helyesnek vélte akkor Orbán lépését, ami be is igazolódott. „Őszinte lelkesedéssel várom, hogy mennyire lesz ez pozitív hatással a magyar-amerikai kapcsolatokra. Nagyon remélem, hogy ennek Szegeden is lesznek következményei” – így Bartha.
„A tegnapi nap szebb volt nekem, mint a mai, s egyben kiszámíthatóbb és biztonságosabb. Az amerikai elnökválasztás hatással van a Föld összes emberének életére közvetve, hiszen az Egyesült Államok gazdaságpolitikáját, biztonságpolitikáját az egész világ megtapasztalja, így akár nekünk is lehetne egy jelképes szavazatunk” – mondta kis humorral élve a választási eredmény kihirdetésének napján Binszki József, a Demokratikus Koalíció frakcióvezetője. Megkérdeztük, hogy mit gondol az új amerikai elnök populizmusáról egy olyan párt helyi elnökeként, amelynek vezetőjét,
Gyurcsány Ferencet
gyakran populizmussal vádolják, míg fő ellenfelét, Orbán Viktort Trumphoz hasonlítják. Ő úgy látja, csak a jelenlegi magyar miniszterelnöknél érezhető a populizmus, a korábbinál nem, habár ebben az ügyben elfogultnak látja magát. „Az, hogy Trumpot megválasztották számomra döbbenet, egész elképesztő” – tért át az amerikai helyzetre. Hangsúlyozta, nem tetszik neki, hogy a populizmus Európát követően Amerikában is előretör. Az említett folyamat bátorító példát jelenthet más hasonló politikusok számára is. Úgy látja, Donald Trump begyűjtötte a politikai elittel szembeni protestszavazatokat. Ez és az FBI beavatkozása (az e-mail botrány) tevőlegesen közrejátszott Hillary Clinton vereségében.
Szerinte az új elnök számára a külpolitika és Kelet-Közép-Európa kevésbé lesz fontos. „Ez Orbánéknak annyiban jobb, hogy előnyösebb, ha nem törődnek velük, mintha ezt negatív hozzáállással tennék” – vélekedett. S kire voksolna ezek figyelembevételével? „Hillary Clintonra szavaznék a két nagy párt jelöltje közül, ha amerikai állampolgár lennék” – árulta el a SZEGEDmának. Legszívesebben azonban alkotmánymódosítást kezdeményezett volna, hogy nem az Egyesült Államok területén született jelölt is lehessen elnök. Egy ilyen változtatás esetén a republikánus
Arnold Schwarzeneggert
választaná, aki Ausztria területén született, amely az Osztrák-Magyar Monarchia egyik utódállama, hasonlóan hazánkhoz, így ő lehetne a „legmagyarabb”amerikai elnök. Erre azonban egyelőre nincs esély. Szerencsére azonban máshol nincs korlátozás, így vigasztalódhat azzal Binszki József, hogy legalább a first lady,
Melania Trump
az egykori Habsburg Birodalom területén, Szlovéniában látta meg a napvilágot.
„Donald Trump személyében egy olyan jelölt győzött, aki meghallotta a nép hangját” – fogalmazott a SZEGEDma kérdésére Haág Zalán, a Kereszténydemokrata Néppárt szegedi elnöke. Közbevetésünkre, hogy nem túlzás-e ez, hiszen Trump úgy győzött, hogy országosan valamivel kevesebb szavazatot szerzett, mint Clinton, a következőt válaszolta: „Az amerikai választási rendszer sajátossága, hogy az egyes szövetségi államokban kell nyerni, ezáltal megszerezni minél több elektort. (De egy parlamentáris rendszerben a parlamenti választás esetén a tisztán listás, vegyes vagy egyéni választókerületi szavazás után sem feltétlenül az a párt alakít kormányt, aki országosan a legtöbb szavazatot szerzi, hanem aki több körzetben nyer vagy koalíciós partnert tud találni a parlamenti többség elnyeréséhez.) Mindkét jelölt kampánya az amerikai választási rendszerhez igazodott, és eleve úgy épült fel, hogy az ingadozó, ún. csatatérállamokat megnyerje. Ha a cél az lett volna, hogy országosan kerüljenek többsége, nyilvánvalóan más kampánystratégiát és taktikai elemeket választanak. Sőt, ebben az esetben az előválasztás folyamata is teljesen más lett volna, így még az se biztos, hogy akkor Clintonból a Demokrata Párt elnökjelöltje lehetett volna. Tehát a ’Mi lett volna, ha minden más lett volna..?’ kérdésével nem érdemes foglalkozni” – zárta rövidre a kérdést a szegedi kereszténydemokrata politikus.
Haág Zalán szerint Trump sikere azért is különösen figyelemre méltó, mert az establishment ellenében sikerült elérnie. Ráérzett egy olyan közhangulatra, mellyel nemcsak az előválasztás 16 republikánus jelöltaspiránsát utasította maga mögé, de a végső győzelmet is megszerezte, miközben saját pártja elitjével, a mainstream liberális médiával és a hollywoodi celebvilággal, az általuk sugárzott látszatvalósággal, a hivatalban lévő elnökkel és nem utolsósorban az általuk támogatott demokrata párti elnökjelölttel is meg kellett küzdenie. „De a józan amerikai választók a rozsdaövezetből, a bibliaövezetből, a rózsafüzérövezetből; a kertvárosi és kisvárosi, középosztálybeli keresztény családok úgy gondoltak: elég volt! Elég volt a valós problémáktól elszakadó washingtoni kormányzati elitből, amelynek fontosabb téma, kapjanak-e külön mosdót a nemi identitásukban bizonytalanok, vagy inkább választhassanak, hogy a férfi vagy női illemhelyet vegyék-e igénybe; amelynek az a kulcskérdés, mit mondott állítólag a republikánus elnökjelölt tizenvalahány éve valakinek négyszemközt. Ám az „átlagos” amerikaiaknak fontosabb volt, mi lesz a hagyományos amerikai értékrenddel, mi lesz családjuk megélhetésével és jövőjével. Ők a valódi problémáikra várnak választ, melyek nem különböző kvótákban és nem a politikailag korrekt beszédmód kizárólagosságában ragadhatók meg. Clintont gyakran érte az a vád is, hogy olyan, választói legitimitással nem rendelkező csoportok – médiamogulok, milliárdos üzletemberek, mint például Soros György – érdekeit tartja szem előtt, akik viszont saját üzleti hasznuk és gazdasági-politikai befolyásuk növelését kívánják, és nem feltétlenül az amerikai érdekek mentén tevékenykednek. Ezek a globális erőcsoportok most egy időre háttérbe szorulhatnak, ami jó hír lehet Magyarországnak. Bár kis ország vagyunk, a kioktatás vagy elvtelen nyomásgyakorlás helyett partneri együttműködés korszaka következhet egy olyan fontos szövetségesünkkel, amilyen az Egyesült Államok” – zárta értékelését Haág Zalán.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.