Szakértőkkel is harcolnak az építőipari lánctartozások ellen

Vannak, akik sportot űznek abból, hogy nem fizetik ki alvállalkozóikat, mások bankgaranciát hívnak le, ami mögött nem áll valós teljesítés – ezekben az esetekben segít a TSZSZ. A kamarai székházában tartott fórumon elhangzott, Csongrád megyében eddig csaknem 30-at nyújtottak be, ezek 60%-át tartották jogosnak a szakemberek.

Teljesítésigazolási Szakértői Szerv

– az elnevezés mögött az építőipari vitarendezések kezelését szolgáló testület áll. 2013-ra 400 milliárd forintnyi lánctartozás halmozódott fel a magyar építőiparban az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) adatai szerint – ezen helyzeten szerettek volna változtatni a TSZSZ létrehozásával.

Máté Miklós

, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv vezetője a CSMKIK székházában tartott építőipari tájékoztató fórumon elmondta, a lánctartozások mellett a bankgaranciák visszaélésszerű lehívására lobbizta ki az ÉVOSZ a szerv megalakítását. Azóta Csongrád megyében több mint 20 esetben nyújtottak be kérelmet kintlévőségük rendezésének reményében az építőipari területén tevékenykedő tervezők és kivitelezők a TSZSZ-hez.Ezek közül 5 esetben fordultak a szervezethez nagy beruházáshoz kötődő, 50 millió forintot meghaladó vitatott összeggel, ami az országosnál nagyobb arány. Máté Miklós elmondta, a TSZSZ-hez bármely hazánk területén működő építőipari kivitelező, tervező vagy beruházó fordulhat, ha úgy érzi, hogy nem kapta meg a szerződése szerint őt illető díjat, vagy úgy látja, nem kapta meg a pénzének az ellenértékét, akkor kérelemmel fordulhat a szervhez. ha a kérelem megfelel a törvényben foglaltaknak, akkor befogadják azt, és nincs is sok kikötés, mindössze annyi, hogy írásbeli szerződés legyen az érintett felek között. „Háromfős igazságügyi szakértőkből álló tanács készít szakvéleményt a benyújtott iratok és a helyszíni szemle tapasztalatai alapján, amelyikben válaszol arra a kérdésre, hogy kérelmező követelése jogos, részben az vagy netán irathiány miatt nem alátámasztható a követelés” – magyarázta Máté Miklós. Hozzátette, eddigi tapasztalataik szerint a kérelmek több mint 80%-a megalapozott.

Arra a kérdésünkre, hogy mi áll a lánctartozások mögött, elmondta, hogy van egy kategória, a sportból nem fizetők. Sok esetben tapasztalják, hogy alul vannak árazva az építőipari beruházások, s így a kivitelezőnek csak akkor van haszna, ha a munka elkészültével a végén nem fizeti ki az alvállalkozójának az utolsó számláját. Az alvállalkozói lánc alján lévő kicsinek mondható vállalkozásoknak nagy érvágás, ha nem kapják meg az elvégzett munkájukért járó összeg utolsó részletét, ám mivel sokszor néhány milliós tételről van szó, nem fordultak bírósághoz a károsultak. „A TSZSZ jóvoltából most viszont kapnak három hónapon belül három igazságügyi szekértő által alátámasztott szakvéleményt, ami nagyon komolyan elősegíti a megegyezést. A sportból nem fizetőket ez arra ösztönzi, hogy fizessenek, hiszen a TSZSZ által vizsgált ügyek kiemeltnek számítanak, vagyis nem lehet éveken keresztüli pereskedéssel hőzni az időt, így belátják, egyszerűbb és olcsóbb is kifizetni az alvállalkozót” – részletezte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv vezetője milyen előnyei vannak annak, ha valaki a TSZSZ-hez fordul. A kérelmek döntő többsége hazánk központi régiójából érkezik a szervhez, lévén a legtöbb beruházás a fővárosban valósul meg, de Csongrád megyéből is csaknem 30-at nyújtottak már be, ezek 60%-át tartották jogosnak a szakemberek. A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara székházában tartott fórum előtt portálunknak egy pórul járt vállalkozó is nyilatkozott,

Kristóf Józsefnek

33 millió forinttal tartoznak. Esete tipikusnak mondható, egy darabig megkapták a pénzüket elvégzett munkájuk után, aztán csak a számlák gyűltek, de egy fillért sem láttak. „Bírósági útra tereltük az ügyet, ahol első fokon nem nekünk adtak igazat, utána fordultunk a TSZSZ-hez. Szegeden és Budapesten is jártam a szervnél, gyorsan elkészítették a szakvéleményt, ez alapján tudjuk folytatni a harcunkat a pénzünkért. Felszólítást küldünk múlt hét pénteken a fővállalkozónak, akinek nyolc napja van arra, hogy lépéseket tegyen, ha nem fizet, akkor 60 napon belül bírósághoz fordulunk ismét” – mondta el Kristóf József, aki abban bízik, hogy megússzák a következő bírósági tárgyalást, mert a TSZSZ-es dokumentum révén pénzükhöz jutnak.