Nem fogadta el a parlament az alaptörvény-módosítást (FRISSÍTVE)

Nem kapta meg a szükséges kétharmados támogatást kedden a parlamentben Orbán Viktor miniszterelnök alkotmánymódosítási javaslata, amely kimondta volna, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be.

Szijjártó: a kormány továbbra is harcol a magyar emberek biztonságáért

A magyar kormány továbbra is harcol a magyar emberek biztonságáért - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter kedden a fővárosban tartott sajtótájékoztatóján.

Szijjártó Péter

hozzátette, az alkotmánymódosításról tartott szavazás a parlamentben azt mutatta meg, hogy az ellenzékre nem lehet számítani az ország megvédéséért folytatott harcban. Megjegyezte, a kötelező betelepítési kvóta elleni harc még nem ért véget, és ebben nagy segítséget jelentett volna az alaptörvény módosítása. "A mai parlamenti szavazás ezt a nagyon fontos eszközt vette el az ország megvédéséért folytatott küzdelemből" - fűzte hozzá Szijjártó Péter. Úgy vélekedett: az elmúlt másfél évben az EU nem volt képes arra, hogy megtalálja a helyes és hatékony választ a közösség történetének legsúlyosabb válságára, a tömeges népvándorlásra. Ugyanakkor a magyar kormány álláspontja mindvégig világos volt: a kötelező betelepítési kvóta nem megoldás a bevándorlási válságra, sőt elmélyíti az EU válságát és Európa tönkretételéhez vezet - fogalmazott. Ebben a helyzetben a magyar kormány nagyon komoly erőfeszítéseket tett, hogy Magyarországot megvédje a kvótától, ám az EU-ban mind a mai napig nem adták fel, hogy lenyomják Magyarország torkán is a kötelező betelepítési kvótát - mondta Szijjártó Péter. A nyomás nem szűnik, ugyanis az Európai Tanács december 20-21-i ülésén is szerepel ez a kérdés, vagyis a következő hónapokban is mindent meg kell tenni, hogy a kormány meg tudja védeni Magyarországot - mondta. Viszont a mai parlamenti szavazáson az derült ki, hogy az ország megvédésének tekintetében a magyar emberek csak a kormányra és a kormánypártokra számíthatnak - hangsúlyozta a miniszter. Felidézte, hogy a válság kezdete óta az országra nagy nyomás nehezedett; ennek elhárításában a legnagyobb segítséget az jelentette, hogy az október 2-ai népszavazáson létrejött egy új egység, hiszen 3,3 millió ember még soha nem szavazott egy ügy mentén. Ugyanakkor nagy segítséget jelentett volna a jövőben az alaptörvény módosítása is - fűzte hozzá. Szijjártó Péter a továbbiakban visszautasította a görög migrációs miniszter azon hétvégi kijelentését, hogy Magyarország a menekültpolitikájával kivágja az EU tartóoszlopait. Ugyancsak felidézte az Európai Bizottság elnökének azon nyilatkozatát, hogy a magyarok nem tudják, mi a saját érdekük. Az hogy mi a magyarok érdeke, azt pontosan mi tudjuk, magyarok, ezt bízzák ránk az EU vezetői - jelentette ki a miniszter. A magyar emberek érdeke az, hogy a kvóták ne jelentsenek kötelezettséget, és ezért mindent meg fog tenni a magyar kormány - mondta Szijjártó Péter.

KDNP: felelős kormány és felelőtlen ellenzék döntött

Harrach Péter

a kisebbik kormánypárt frakcióvezetője keddi sajtótájékoztatóján azt mondta: a tét a maradék szuverenitás megőrzése volt, az egyértelműen bevándorláspárti baloldal magatartása érthető, ugyanakkor Jobbik álláspontja érthetetlen. Kitért arra, hogy a Jobbik részt vett az egyeztetéseken, a módosítás szövegének kidolgozásában együttműködött, elfogadta annak szövegét. Szerinte a Jobbik cselekedete politikai öngyilkosságként is értékelhető, a saját szavazóikkal mentek szembe, hiszen a kvótanépszavazáson a 3,3 millió nemmel voksoló között nem csak fideszesek, KDNP-sek, hanem Jobbik szavazók is voltak. Az alaptörvény módosítása fontos, bár nem az egyetlen és legerősebb eszköze a szuverenitás védelmének, míg a letelepedési kötvény finanszírozási kérdés - húzta alá. Szerinte a kufárkodás méltatlan egy ilyen módosításhoz, s nem tudtak különbséget tenni a fontos és a jelentéktelen kérdések között. Harrach Péter kérdésre azt mondta, hogy az alaptörvény módosítása és a letelepedési kötvény visszavonása között az ő szemükben nincs összefüggés. "A letelepedési kötvényt nem ezért fogjuk visszavonni, (...), az ettől függetlenül lesz" - közölte. Hozzátette: ha ezek után a Jobbik úgy dönt, hogy mégis szívesen megszavazná az alaptörvény módosítását, akkor új helyzet adódik, most nehéz megmondani, hogy mi következik. Mi megtettük azt, amit meg kellett tenni - fogalmazott a kormánypárti politikus, aki szerint minden bizonnyal nehezebb lesz és nagyobb munkát igényel majd a magyar érdekek képviselete és védelme nemzetközi porondon. A küzdelmet, amit eddig folytattak és ezután is folytatni kívánnak ugyanakkor nem teszi lehetetlenné - vélte. A frakcióvezető szerint a keddi nap vízválasztónak tekinthető a következő időszak politikai cselekedeteit illetően és eldönti, hogy ki melyik oldalon áll. A KDNP-s politikust kérdezték az amerikai elnökválasztásról is. Harrach Péter azt mondta, hogy a döntés az amerikai népre tartozik. Nekünk az a dolgunk, hogy a megválasztott elnököt elfogadjuk és jó viszonyt építsünk ki vele - mutatott rá.

Kósa: csak a Fidesz-KDNP-re számíthat az ország a kvóta elleni küzdelemben

A Fidesz frakcióvezetője úgy értékelt: bebizonyosodott, hogy a Jobbik és az MSZP is hazudott, "rútul, aljasul" becsapta az embereket, korábban ugyanis mindkét párt a törvénymódosítás támogatásáról nyilatkozott. Hozzájuk csatlakozott

Gyurcsány Ferenc

, a DK elnöke, "ő annyival volt becsületesebb, hogy előre azt mondta, nem fogják támogatni sem a népszavazást, sem az alaptörvény-módosítást" - tette hozzá, úgy fogalmazva, hogy az ellenzéki oldalon "ebben az ügyben a legbecsületesebben Gyurcsány Ferenc járt el". Teljesen világosan kiderült, hogy Magyarország a saját megvédésében csak a kormánypártokra számíthat - jelentette ki

Kósa Lajos

, aki azt ígérte, folytatják a küzdelmet, és amíg a Fidesz-KDNP kormányoz, addig Magyarországra senki sem telepíthet be kötelezően idegen népességet. A politikus közölte, az alkotmánymódosítás után kialakult helyzetet a Fidesz elnökségi ülésén értékelik. Azt nem tudta megmondani, hogy benyújtják-e majd esetleg újra az indítványt. Azt, hogy az összegző módosító javaslatot az Országgyűlés - szemben az egységes javaslattal - elfogadta, a frakcióvezető úgy értékelte: nem a szöveggel volt a probléma. Azzal kapcsolatban, hogy a Jobbik a letelepedési kötvény megszüntetéséhez kötötte az alaptörvény-módosítás támogatását, azt mondta: felháborító "idehozni mindenfajta limlom feltételeket". Szerinte ez azt mutatja, hogy a Jobbikot kizárólag a hatalom, a saját pártpolitikai szempontjai érdeklik. Ugyanígy a szocialistáknak is másodlagos a magyarok véleménye - fűzte hozzá. Kósa Lajos kérdésre "sík marhaságnak" nevezte azt a jobbikos érvet, amely szerint terroristák jönnek be a letelepedési kötvénnyel. Közölte továbbá azt is, hogy a kormány a Jobbiktól teljesen függetlenül dönt majd a letelepedési kötvényről. Szerinte azzal, hogy a Jobbik nem szavazta meg az alkotmánymódosítást, "egy olyan hibát követett el, amit soha nem fog tudni lemosni magáról, körülbelül úgy, mint Gyurcsány Ferenc és a szocialisták annak idején, 2004-ben a december 5-i népszavazásnál", amely a kettős állampolgárságról szólt.

Németh Zsolt: a jövőben még lehet jelentősége, hogy tartalmi egyezség született a módosításról

"Hiába van a szövegről egy egyetértés, mégsem támogatta az Országgyűlés az alkotmány módosítását; mondhatnám azt is, hogy ez is 98 százalékra sikerült, ahogy a népszavazás is" - fogalmazott az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. Az alkotmányos identitás szövegben megjelenő fogalma a közösségi és a nemzeti hatáskörök "határozott elválasztását teszi, tette volna, és a reményeink szerint fogja a jövőben lehetővé tenni az alkotmánymódosítás, amennyiben újra sor kerül rá" - jelentette ki

Németh Zsolt

. Hozzátette: az alkotmányos identitás részeként tekint Magyarország arra, hogy kötelező betelepítésre az Országgyűlés jóváhagyása nélkül nem kerülhet sor, azt is világosan megfogalmazva, "hol van a határa Magyarország véleménye szerint a nemzeti és a közösségi hatásköröknek", és kiemelte, a szövegben "karakteres álláspont" jelenik meg, de az nem ellentétes a nemzetközi és az európai normákkal. Jelezte, hogy a kormány folytatja a küzdelmet a kötelező betelepítési kvóta ellen, s ennek az Európai Tanács decemberi ülése lehet a következő fontos fóruma; amely elé, az Európai Bizottság - Magyarország számára elfogadhatatlan - javaslata és a soros elnöki tisztet betöltő Szlovákia miniszterelnökének még nem ismert, alternatív, kompromisszumos előterjesztése kerül. A politikai küzdelem folytatása mellett "bízunk abban, hogy akár nemzeti, akár nemzetközi szinten jogi garanciát sikerül találni a kötelező betelítési kvótával szemben; úgy gondoljuk, hogy a migráció kihívása Európa jövőjét döntő módon befolyásolja, és az, hogy az Európai Unió egyelőre nem tudott egyértelmű választ találni erre a kihívásra, az a gyengeségnek a jele" - jegyezte meg. Ezt a gyengeségét különféle külső hatalmak, keleti és nyugati hatalmak egyaránt, megpróbálják kihasználni az európai népek, az európai társadalmak érdekeivel ellentétesen - fogalmazott Németh Zsolt. Szerinte "tartósan fennálló problémával van dolgunk, és egy fenntartható megoldást szeretne Magyarország erre a problémára", amelynek két pillére az önkéntes kvóta és a szolidaritás vállalása, de része a racionalitás érvényesítése is. A mostani szavazási eredmény nem változtat azon, hogy a kormány és a koalíció politikailag elkötelezett a kötelező betelepítési kvótával szemben, "3,3 millió ember egy új egységet hozott létre, és a mai napiig nem tudtuk, hogy ki támogatja ezt az egységet" - mondta, hozzátéve, most kiderült, hogy csupán a Fidesz-KDNP tesz így.

Korábban írtuk:

Az előterjesztésre 131-en szavaztak igennel a szükséges 133 helyett. A javaslatot csak a kormánypárti képviselők támogatták; az ellenzékiek közül hárman -

Fodor Gábor

,

Kész Zoltán

és

Kónya Péter

független képviselők - nemmel voksoltak, a többiek nem nyomtak gombot. Az MSZP már korábban bejelentette, hogy nem vesz részt a szavazásban, ahogyan az LMP is jelezte, képviselői nem nyomnak majd gombot. A Jobbik a letelepedési kötvény megszüntetéséhez kötötte a módosítás támogatását, ez azonban nem történt meg. A kormány szerint a letelepedési kötvény és az alaptörvény-módosítás nem függ össze egymással. A szavazáson az MSZP és a Jobbik képviselői is molinókkal tiltakoztak az ülésteremben, őket Latorcai János levezető elnök figyelmeztette a tiltott szemléltető eszközök miatt. A Jobbik molinóján az állt, hogy "Az a hazaáruló, aki pénzért terroristát is beenged", a szocialisták áthúzott helikoptert ábrázoló lapokat mutattak fel. A kormányfő az október 2-i kvótanépszavazás után tett javaslatot az alaptörvény módosítására, amelyről több frakcióközi egyeztetést is tartottak. Az öt cikkből álló változtatással bekerült volna az alaptörvénybe egyebek mellett az, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be és idegen állampolgár - amelybe a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezők nem tartoznak bele - Magyarország területén a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alapján élhet.