Mindszenty-emléktáblát avattak Rómában

Hatvan évvel a magyar forradalom és szabadságharc után Magyarország valóban szabad és keresztény - mondta Habsburg-Lotharingiai Mihály a Mindszenty-alapítvány elnöke, a Mindszenty József egykori római címtemplomában elhelyezett emléktábla felavatásán a magyarok nemzeti templomaként ismert római Santo Stefano Rotondo bazilikában pénteken.

Az első vértanú

Szent Istvánról

elnevezett római templomban elhelyezett emléktáblát a magyar kormány állította

Mindszenty József

címtemplomának birtokbavétele hetvenedik és a magyar forradalom hatvanadik évfordulója alkalmából. Beszédet mondott

Habsburg-Lotharingiai Eduard

magyar szentszéki nagykövet és

Paczolay Péter

római magyar nagykövet.

Habsburg-Lotharingiai Mihály

a magyarországi Mindszenty-alapítvány elnöke, a Szuverén Máltai Lovagrend magyarországi nagykövete beszédében úgy fogalmazott, Magyarország ma valóban szabad és keresztény olyan alaptörvénnyel, amely Istent helyezi az első helyre. Hozzátette, Magyarország kormánya a keresztény értékeket védi, miközben a megöregedett, fáradt és gyenge európai kontinens hátat fordított Krisztusnak. A november 4-i nemzeti gyásznapon tartott emléktábla avatáson a hazáért, az 1956-os áldozatokért és a menekülteket segítőkért mondott imádságot Németh László prelátus, olaszországi magyar főlelkész vezette. Többek között jelen voltak a római Pápai Magyar Intézet és a Collegium Germanicum-Hungaricum hallgatói. Az emléktáblát

Walter Brandmüller

bíboros a Pápai Történelemtudományi Bizottság nyugalmazott elnöke megáldotta. A nemzeti kulturális alap támogatásával készült magyar-olasz nyelvű tábla

Csíkszentmihályi Róbert

Kossuth-díjas művész alkotása. Mindszenty Józsefet (1892-1975)

XII. Pius pápa

kreálta bíborossá 1946 februárjában és római címtemplomaként a Santo Stefano Rotondo bazilikát jelölte ki számára. Rómának ez a kerek alakú ókeresztény bazilikája egykor a magyar pálosoké volt és a 15. század óta a magyarok nemzeti templomaként ismert. Az emléktábla a templomban eltemetett

Lászai János

római gyóntató 1523-as sírja feliratának sorait idézi, mely szerint Róma mindannyiunk közös hazája volt és marad.