Lázár: Magyarország csatába száll a bevándorláspárti politika megakadályozása érdekében (FRISSÍTVE)

Lázár János szerint Magyarország a december 16-án, az európai uniós csúcson "csatába száll", hogy a bevándorláspárti politikát megakadályozza.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta, a csatában fontos eszköz lett volna a magyar kormány kezében az alaptörvény módosítása, amit az ellenzéki pártok saját, pitiáner érdekeik miatt megakadályoztak. Ami ezután következik, azért az ellenzéket is terheli a felelősség - hangoztatta. Hozzátette: kedden a Fidesz elnöksége megtárgyalta a helyzetet, jövő héten az igazságügyi miniszter javaslatot tesz a jogi helyzet tisztázására. A Fidesz-frakciónak és a párt elnökségének az az elvárása a kormánnyal szemben, hogy továbbra is kőkeményen küzdjünk az ország érdekeiért" - közölte. A miniszter kitért arra is, hogy következő napok politikai próbálkozásaival és "kisszerű politikai akcióival" a kormány már nem tud foglalkozni, hiszen az alaptörvény-módosításának támogatására mindenkinek megvolt a lehetősége.

Lázár János

össznemzeti ügynek nevezte a bevándorlás megállítását, szerinte az erről szóló vitában nagyon határozottan kell fellépni, hiszen "minden jel arra mutat, a bevándorlásnak kitett ország lehet Magyarország". Szerinte ha lesz bevándorlás Magyarországra, akkor gazdasági visszaesés lesz, romlani fog az emberek életkörülménye és a biztonság is. A miniszter azt mondta, a bevándorláspárti és bevándorlás ellenes politika talán "sorsdöntő csatája" lehet az Európai Tanács december 16-ai ülése. Ott két javaslat szerepel napirenden - ismertette - , az egyik, az Európai Bizottságé, amely meg akarja szervezni a bevándorlást. A másik, a szlovák javaslat, amelytől azt várják, hogy megállítsa a bevándorlást - tette hozzá. Lázár János úgy értékelte, hogy most már nemcsak Magyarország és a visegrádi országok pesszimisták az EU-török megállapodás miatt, hanem az osztrákok is. Török vízum hiánya érdemben befolyásolja a megállapodás működését - mutatott rá. Szerinte Ausztria világosan fogalmazott, az EU-török megállapodás nem válthatja ki az európai határok megerősítését, védelmét. Az új osztrák kormány sokban járul hozzá ahhoz, hogy Európában a bevándorlás kérdését megoldják - hangsúlyozta. Szólt azon német javaslatról is, hogy a Földközi-tengeren érkező migránsokat fordítsák vissza, szállítsák Tunéziába, Egyiptomba, ott táborokat létrehozva döntsenek az EU, hogy beengedi-e őket. Szerinte ez a javaslat erősíti azt a magyar álláspontot, hogy a bevándorlást Európa határain meg kell állítani. Nincs napirenden az alaptörvény ismételt módosítása a kvóta elleni fellépéssel kapcsolatban - válaszolta kérdésre. Kijelentette azt is: a módosítást nem támogatókkal kapcsolatban nem használná a hazaáruló szót, de kisszerűnek tartja, ha egy ellenzéki párt azt gondolja, hogy számára az a jó, ami a Fidesznek rossz. Lázár János elmondta, az e-közbeszerzéshez hárommilliárd forintot, Makovecz Imre építész életművének gondozásához pedig hétmilliárd forintot biztosít a kormány 2016 és 2017-ben. Hozzátette: Sopron történelmi belvárosának rekonstrukciójára kétszer másfélmilliárd forintot és egy 1,8 milliárd forintos azonnali támogatást hagytak jóvá. Közölte, gőzerővel zajlik a háttérintézmények megszüntetésével kapcsolatos munka; a kormány dönt majd a szövetkezeti hitelintézeti integráció hosszú távú stabil működéséről. A miniszter azt mondta, a kormány jóváhagyta a fóti Károlyi István Gyermekközpont helyzetének rendezését. Az ott elhelyezett gyerekeknek - legyenek azok akár szülő nélkül Magyarországra érkezett bevándorlók vagy magyar állampolgárok - méltó elhelyezésben kell részesülniük, új, korszerű intézményben helyezik el őket - ismertette. Kérdésre elmondta, hogy nem tervezik a bicskei Batthyány-kastély eladását, ahol gyermekotthon működik. Szólt arról is, hogy nem tudnak több fizetést adni a közszolgálatban, de a szociális ágazat, illetve az önkormányzati tisztségviselők képviselőivel készek tárgyalni. A Békés megyei madárinfluenzás esetekről azt mondta, emberi megbetegedés nem történt, a gazdasági kár mértékét még nem ismerik. A kistelepülési polgármesterek fizetésének duplájára emelésével kapcsolatban született ötpárti megegyezésről közölte, a kormány még nem tárgyalta a javaslatot, de szerintük az összeférhetetlenségi szabályokat kellene először módosítani. A 3-as metró felújításáról azt mondta: a 137 milliárd forintos támogatásról van kormányhatározat, a hatvanmilliárd forintnyi kezességvállalásról még nincs.

Egy jobb világ közeledik az új amerikai elnökkel

Egy jobb világ közeledtét várja a magyar kormány az Egyesült Államok új elnökétől - értékelte

Donald Trump

megválasztásával a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján. Lázár János kijelentette: a kormány reménye, hogy korrekt partnerség alakulhat ki a két ország között. Emlékeztetett: Magyarországnak ugyan voltak eddig vitái az Egyesült Államokkal, de nem annak népével, hanem az amerikai Demokrata Párttal. Szerinte ezek abból adódtak, hogy a Fidesz és a nemzeti oldal nem értett egyet velük abban, milyen értékek mentén szervezze újjá az országot 2010 után, de a magyar kormány bevándorlás ellenes politikáját is kritika érte. "Jó pár alkalommal kaptunk kioktatás - fogalmazott -, leckéztették Magyarországot" a demokraták. Az új elnökséget azonban új kezdetnek tekinti Magyarország, és az a világ számára is reményekkel teli lehet, stabilitást hozhat - fogalmazott, és reményét fejezte ki, hogy a jövőben Magyarország és a kormánya megkapja a neki járó tiszteletet. Hozzátette: Magyarország és az Egyesült Államok gazdasági és katonai együttműködése eddig is kiváló volt. Orbán Viktor miniszterelnök még nem beszélt az új amerikai elnökkel - válaszolta kérdésre, ugyanakkor közölte azt is: az amerikai választási eredmény szerinte nem választható el a demokrata elnök,

Barack Obama

teljesítményétől, amely a társadalom egyes rétegeiben súlyos károkat okozott, de attól sem, hogy a Demokrata Párt olyan témákat preferált, amelyek nem a választók nagy részéről szóltak. Tanulságosnak ítélte még, hogy aki a sajtóból akarta megérteni az Egyesült Államok életét az elmúlt egy évben, "az rossz lóra tett, mert a sajtó elveszítette azt a képességét, hogy a valós helyzetről tájékoztassa az olvasót". Ehelyett az amerikai sajtó szerinte a valóság alakításának egyik főszereplője lett. Lázár János beszámolt Orbán Viktor miniszterelnök szerdai Theresa May brit miniszterelnökkel folytatott londoni tárgyalásáról, ahol a miniszter szerint sikerült a Nagy-Britanniában dolgozó magyarok jogi védelmét garantálni a Brexit után is. Kifejtette: amennyiben britek megkapják azt a jogot, hogy állampolgárai munkát vállalhassanak az EU-ban, akkor a viszonosság elve alapján ezt saját területén is biztosítani fogja a magyaroknak. Közölte, Európának az az érdeke, hogy sikeres Brexit legyen, Nagy-Britanniának pedig az az érdeke, hogy sikeres legyen a Brexit után is. Magyarország szerint létezik olyan megoldás, amellyel Európa és Nagy-Britannia is nyerhet - mondta. Úgy összegzett: Washington és London reményteli a magyar jövő szempontjából. Lázár János az uniós pénzfelhasználást ért kritikákkal kapcsolatban hangot adott annak az álláspontnak, miszerint a kohéziós források és a bevándorlással kapcsolatos szolidaritás egymással nem függ össze. Szerinte a kohéziós forrásokat Magyarország használja fel a legjobban és a leggyorsabban, a vitákat rendezendő azonban - ahogy korábban is többször - , szerdán egyeztetett a kormány és az Európai Bizottság (EB). Kijelentette: az EB konstruktívan viszonyult a kérdéshez. Úgy fogalmazott: a kritikák általában Magyarországról érkező feljelentésen alapulnak, és megjegyezte azt is: a legtöbb feljelentés Magyarországról érkezik Brüsszelbe. A török uniós vízummentességet firtató kérdésre úgy felelt: azzal kapcsolatban még komoly vitákra számít az unióban, mert számos európai politikai erő fejezi ki aggodalmát, a többi közt Ausztria, de Németországban is vannak kritikusai. A közbeszerzési törvény parlament előtt lévő módosításáról azt mondta: nyitottak a civil, akár a nemzetközi civil szervezetek véleményére is azzal kapcsolatban. A szigorítást, az egyszerűsítést és a beruházások gyorsítását nevezte a változtatás céljának, valamint azt, hogy a közpénzeket a lehető legszigorúbb szabályok szerint, pontos elszámolás mellett használják fel. Lényege, hogy 1 millió forint felett csak verseny mellett használhassák fel a forrásokat, hogy nagyobb versenyt teremtsenek és kiküszöböljék a hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárásokat. Megjegyezte: a javaslat parlamenti vitájában szerinte az ellenzék szakmai észrevételeket nem tudott tenni. Változás várható az építési szabályozásban - ismertette, miután számos építésszel tárgyalt a bevezetett új jogszabályokról. Mint mondta, mind a tervezőknek, mint a kivitelezőknek felelősségbiztosítással kell rendelkezniük a jövőben a tervek szerint. Azok a városok részesülhetnek a Modern Városok Program megemelt 30 milliárd forintos támogatásából, amelyek programját már jóváhagyta a kormány - ismertette, hozzátéve: Orbán Viktor miniszterelnök eddig 18 városban járt. Beszámolt arról, hogy a kormány mérlegelni fogja Grezsa István kormánybiztost javaslatait egy Kárpát-medencei óvodafejlesztési program indításáról, illetve bérkiegészítés bevezetéséről Kárpátalján a közművelődésben, a könyvtárakban, a színházakban, a szerkesztőségekben dolgozóknak. Hozzátette: magyar házakat építenek Kárpátalján. Elmondta, végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni stratégiát hagy jóvá majd a kormány a stratégiai kabinet előterjesztésére. Ismertetése szerint jövőre újabb díjak és illetékek csökkennek és új statisztikai törvényjavaslatot is benyújtanak. Jelezte, köztestületként jönne létre a Magyar Corvin-lánc Testület. Kitért arra, hogy a stratégiai kabinet tárgyalt a Liszt Ferenc-repülőtér kötöttpályás összeköttetéséről. A cél az - mondta -, hogy belátható időn belül megvalósuljon a vasúti összeköttetés. Két lehetőséget ismertetett: a ceglédi vonal áthelyezését és egy ingajárat kialakítását. Közölte: az első javaslathoz uniós támogatást is igénybe lehetne venni, a két megoldás mindegyike 110-150 milliárd forintba kerülne.

Még idén kivezethetik a letelepedési kötvényt

Még idén kivezethetik a letelepedési kötvényt Magyarországon - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter egy kérdésre válaszolva. Lázár János arra a kérdésre, hogy szavaznának-e újra az alaptörvény-módosításról a letelepedési kötvény kivezetése után azt mondta: "ez nem óvoda", és Brüsszelben még decemberben döntés várható menekültkérdésben, amelyben "egyelőre nem nekünk áll a zászló". A miniszter a jobbikos érvekre reagálva azt firtatta, miért kellene az ország hitelezésének kérdését összekötni a bevándorlással. Hozzátette: a letelepedési kötvényhez kapcsolódó tartózkodási engedélyeket szigorúan ellenőrzik. A Ghaith Pharaon ügyét firtató kérdésre elmondta: az információs hivatalt felügyelő miniszterként hétfőn részt vett a nemzetbiztonsági bizottság ülésén, ahol meghallgatta a hírszerzési és elhárítási szervezetek jelentését. Az itt hallottakból annyit árult el: Pharaon 2014 októberében két alkalommal is kért vízumot. A vízumkérelemhez mellékelt személyi dokumentumokban szereplő születési adat nem volt azonos a körözésben szereplő születési adattal, a beazonosításhoz pedig az Alkotmányvédelmi Hivatal az Egyesült Államok illetékes hatóságaihoz fordult ujjlenyomatokat kérve. Kérték azt is, hogy az amerikaiak a körözésükbe vegyék fel azt a születési dátumot, amely a magyarországi beadványokban szerepelt, de ezt máig nem tették meg - tette hozzá. A kapott ujjlenyomatok beazonosításra alkalmatlanok voltak, az ismételt kérésre még nem kaptak újabbakat - mondta Lázár János. Az ülésen tisztázták: Pharaon szabályosan lépett be Magyarországra, a magyar hatóságok - a bevándorlási hivatal és az elhárítás - jogszabályszerűen járt el. Ez nem zárja ki azt, hogy ez a személy ne lenne azonos azzal, akit keresnek, de nem is erősíti meg - tette hozzá. Megítélése szerint az amerikai hatóságok is láthatták Pharaon azon kérését, hogy beléphessen a schengeni területre, Németország pedig azt nyilatkozta, hogy érdekeivel ez nem ellentétes. Miért a Jobbikhoz fordult az amerikai nagykövetség egy parlamenti felszólalást kérve az ügyben, és miért nem a Belügyminisztertől kérte a letartóztatását? - tette fel a kérdést. Hogy ezt a feltételezést mire alapozza, Lázár János Gyöngyösi Márton hétfői parlamenti felszólalására utalt, amely szerint a Jobbik képviselője tisztában volt azzal, hogy az amerikai nagykövet mit mondott a belügyminiszternek. A miniszter beszámolt arról is, hogy az ülésen szó volt a Magyar Nemzeti Arcvonal ügyéről is, ezzel kapcsolatban azonban a rendőrség belső vizsgálatának lezárulásáig csak annyit árult el: a Terrorelhárítási Központ minden lépésüket kontroll alatt tartotta. Megjegyezte: a szervezetnek jelenleg hét tagja van.