Kanadában ismertette a magyar migrációs helyzetet a Csongrád megyei kormánymegbízott

Az Európai Unióban kialakult migrációs helyzet volt a témája annak a Torontói Egyetemen rendezett panelbeszélgetésnek, amelyen magyar részről Juhász Tünde, a Csongrád Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja osztotta meg tapasztalatait az érdeklődőkkel. A két héttel ezelőtti fórum az „EU migrációs beszélgetések – jelentés a helyszínről” címet kapta, közönsége pedig a torontói európai uniós külképviseletek közül a magyar, a német, a görög és az olasz főkonzulátusok mintegy 130 meghívott vendége volt. Az esemény kiváló lehetőséget teremtett arra, hogy bemutassa az Európai Uniót célzó migráció jellegét és láttassa a különbséget a Kanadába irányuló és a hazánkat érintő bevándorlás között.

Juhász Tündét

a torontói magyar főkonzul,

Szabó Stefánia

hívta meg előadóként a diplomáciai szempontból is fontos eseményre. Mint ismeretes, Kanada bevándorlás politikája merőben eltér az európai gyakorlattól. Az oda irányuló migrációs népesség összetétele és célja is jelentősen különbözik attól, amely most Európában jelent kihívást. Mégis sokan hasonlítják egymáshoz a másfajta helyzeteket. Ezért volt kiemelten fontos tájékoztatni a tengeren túli szakembereket a jelenleg Európát és hazánkat érő, rendkívül erőteljes migrációs nyomás jellegéről és az itt alkalmazott eljárásokról. A panelbeszélgetést

Laura Albanese

, Ontario tartomány migrációs és állampolgársági minisztere nyitotta meg. Bevezetőjében röviden ismertette az ottani migrációs politika alapjait. Mint elmondta, a kanadai bevándorlók 40 százalékát fogadta be tavaly ez a tartomány, ugyanakkor hangsúlyozta: a befogadás kontrollált módon történik, állami programok vagy privát szponzoráció segítségével. A folyamat teljes egészében ellenőrzött, a nagyszámú, magasan képzett migráns sikeres letelepítése számos gazdasági előnnyel jár a soknemzetiségű tartomány számára. Az első előadó,

Randall Hansen

, a Torontói Egyetem Európai, Orosz és Eurázsiai Tanulmányok Központjának (CERES) igazgatója volt. Nyitóbeszédében a migrációs kérdést szinte alig érintve, rendkívül kritikus hangon szólt arról, hogy az EU által elért eddigi vívmányokat olyan populista országok, mint például Magyarország vagy Lengyelország törekvései veszélyeztetik. Úgy fogalmazott, ellenük reményt nyújtanak az EU értékeinek megőrzésére a védőbástyák: Németország, az Északi-országok és Franciaország - legalábbis a következő választásokig. Ezt követően ismertette a magyar tapasztalatokat Juhász Tünde kormánymegbízott. Angol nyelvű előadásában képekkel és statisztikai adatokkal demonstrálta, hogy hazánk, mint az EU déli határa különösen nagy migrációs nyomásnak volt kitéve az elmúlt két évben. Hangsúlyozta, hogy a kritikus időszakban a hatóságok célja a Dublini rendszer jogszerű alkalmazása volt. A zöld határon át érkező menekültek a szabályozásnak megfelelő regisztrációt azonban nem fogadták el, minden lehetséges módon akadályozták a hatóságok intézkedését. Ezért is döntött a magyar kormány az átmeneti kerítés megépítése mellett. Mivel hazánk tranzit-ország, a nálunk letelepedők aránya alacsony. A migránsok döntő részének egy célja volt: továbbutazni Nyugat-Európa irányába. Az előadó kiemelte, hogy a nemzetközi média folyamatosan torzította a menekültek fogadásával és átengedésével kapcsolatos képet, pedig Magyarország mindig a menekültügyi szabályoknak megfelelően, humanitárius módon járt el és ezt teszi a jövőben is. A Csongrád Megyei kormánymegbízott közölte azt is: hazánk nyitott a jogszerűen érkezők, a letelepedésért, állampolgárságért folyamodók irányába. Ez nem csak a hatóságok ügyintézésére igaz, hanem az itt élők hozzáállására is, hiszen Csongrád megyében működik az ország legtöbb nemzetiségi önkormányzata. Hasonló tapasztalatokat osztott meg a hallgatósággal a migrációs hullám európai helyzetét vázoló másik előadó,

Massimo Renzi

. A FRONTEX Triton „Mare nostrum” műveletében is közreműködő olasz hajóskapitány képekkel illusztrált, megrendítő beszámolót tartott a Földközi-tengeren migránsokat szállító lélekvesztőkről és a számos halálesetről. Az előadó szerint Líbia szétesése megnyitotta az utat az embercsempészek előtt. A kanadai gyakorlatot

Mario Calla

, egy migrációs szolgáltató cég ügyvezető igazgatója mutatta be. Az európaitól – az ország földrajzi elhelyezkedése miatt is - rendkívül eltérő tapasztalatokról szólva elmondta, hogy a migránsok 63 százaléka jól képzett, gazdasági bevándorló, 25 százalék családtagként érkezik és nagyjából 9 százalék a menekült. Az illegális belépések száma alacsony, hiszen már a kiindulási országban, vagy a menekülttáborokban megkezdődik a kiválasztási folyamat. Elmondta, hogy bár tanulhatunk egymástól, az egészen nyilvánvaló, hogy a jelenlegi európai és kanadai migrációs helyzet nem összehasonlítható. A diskurzus végére a hallgatóság számára egyértelművé vált, hogy az Európai Uniót és a hazánkat sújtó migrációs hullám kezelése nem lehetséges a kanadai eszközökkel. A jelenlévők visszajelzése szerint az elhangzott előadások, - különösen a magyar helyzetet hitelesen bemutató, kormánymegbízotti beszámoló - rávilágítottak arra, hogy az ottani helyzet gyökeresen eltér a humanitárius, biztonsági és gazdasági szempontból is sokkal nagyobb kihívást jelentő jelenlegi európaitól, ahol az integráció szinte megoldhatatlan problémát jelent.