Hétvégén tartotta a Fidelitas sportkonferenciáját Szegeden, ahol a program egy vasárnap délelőtti kerekasztal-beszélgetéssel zárult. Az eseménysorozat záróprogramján András Krisztina közgazdász, Novák András, a Magyar Kézilabda Szövetség főtitkára és Márton Anita olimpiai bronzérmes súlylökő járta körbe több aspektusból, hogy milyen feltételeknek kell teljesülnie egy sikeres olimpia megrendezéshez.
Részben pártpolitikai okoknak, részben a tapasztalatoknak és negatív gazdasági utóhatásoktól való félelemnek köszönhetően megoszlanak a vélemények egy budapesti olimpia megrendezéséről a magyar lakosság körében. A jelenlegi magyar kormány 2010-es hatalomra kerülése óta stratégiai ágazatként tekint a sportra, sőt már az első, 1998-tól 2002-ig tartó ciklusban is nagy figyelmet fordítottak rá, aminek első lépéseként létrehozták az ifjúsági és sportminisztériumot. Akkor még kevéssé kommunikálták a sport stratégiai ágazat szerepét, mára azonban ez megváltozott. A Fidelitas szegedi sportkonferenciájának zárórendezvényén
András Krisztina
közgazdász, a Corvinus egyetem docense,
Novák András
, a Magyar Kézilabda Szövetség főtitkára és
Márton Anita
olimpiai bronzérmes súlylökő vitatta meg mennyire reális egy 2024-es magyarországi olimpia megrendezése. Rögtön a beszélgetés elején felmerült az a kérdés, hogy vajon ha holnap kezdődne az olimpia, alkalmas lenne-e Magyarország a rendezésre. Ahogy András Krisztina fogalmazott, egy nemzetgazdaságnak a jóléte, versenyképessége a humán tőkén alapszik, amely versenyelőnyt jelent az olyan országok számára, amelyek természeti kincsekben nem bővelkednek. Mivel az olimpia 28 sportág egyidejűleg zajló világbajnoksága, nagyon sok minden kell egy sikeres lebonyolításhoz, viszont alkalmas arra, hogy olyan örökséget hagyjon amelyik a nemzetet szolgálja. Azt persze gyorsan hozzátette, hogy szerencsére a kijelölt városnak van hét éve előkészíteni mindent egy ilyen esemény megrendezéséhez és nagyon kevés olyan város van a világon amelyik rögtön képes lenne otthont adni az olimpiai játékoknak. A budapesti esélyeket növeli a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Agenda 2020 névre keresztelt reformprogramja, amelynek lényegi célja, hogy az olimpiai pályázati rendszer nem jelentkezés alapú, hanem meghívással lehet rajta részt venni. Ez azt jelenti, hogy a NOB kér fel potenciális érdeklődőket arra, hogy mutassanak be egy olyan pályázatot amely egybecseng az ország hosszú távú sportszakmai, gazdasági, szociális és környezetvédelmi szükségleteivel. Mindemellett jóval nagyobb lehetőség kínálkozik arra hogy a pályázatot elnyert városon kívül rendezzenek meg bizonyos versenyszámokat. A NOB úgy dönti el, hogy melyik pályázatokat tartja alkalmasnak, hogy külső szakértők bevonásával kockázati és lehetőség elemzést végez el minden pályázattal kapcsolatban. Így jutottunk el mostanra odáig, hogy három kandidáló város, Los Angeles, Párizs és Budapest verseng a 2024-es játékok rendezési jogáért.
Ahogy a közgazdász megerősítette, mindenképpen jót tett a magyar pályázat esélyeinek, hogy Magyarország gazdasági felminősítést kapott. Ahogy mondta, csak olyan ország tud gazdaságilag is pozitívan kijönni egy olimpiai rendezésből, amelynek a GDP-je stabilan 3-4 százalékos növekedést mutat, mert ha ez a feltétel adott, akkor a játékokra fordított összegek nem vesznek el más, szintén fontos területektől - mint például az egészségügy - fontos pénzeket. Felmerülhet a kérdés, hogy mi a garancia arra, hogy Budapest nem járna úgy, mint mondjuk Szocsi vagy Athén, ahol az olimpiára felépített létesítmények kihasználatlanul állnak. Ahogy András Krisztina mondta, minden helyszín, minden rendezés egy külön történet, mivel a rendező város, illetve pályázat határozza meg az olimpia lebonyolítását. Szocsi például egy mediterrán üdülőhelyként rendezett téli olimpiát, ami nagyon felnyomta a rendezési költségeket, míg Athén esetében a görög gazdaság belpolitikai feszültségei, valamint a város adottságai miatt beszélhetünk utólagos kudarcról. Azt már Novák András tette hozzá, hogy Magyarország és Budapest is komoly létesítményhiányban szenved ami például a kézilabdát, a kosárlabdát vagy a röplabdát illeti, így nem maradnának kihasználatlanul egy olimpia után sem az újonnan felépített csarnokok, edzőközpontok. Mindemellett azt is fontosnak tartja, hogy a NOB és ezáltal a benyújtott pályázatok nagyon komolyan foglalkoznak a fenntarthatósággal. Ugyanakkor azt mindenképpen látnunk kell, hogy Budapest számos infrastrukturális problémával küzd, amelyet a következő években mindenképpen orvosolnia kell ha megkapja a rendezési jogot. Kérdés lehet az is, hogy például egy felépített olimpiai falut hogyan tudna hasznosítani a játékok után a főváros. A közgazdász szerint akár az ingatlanpiaci értékesítésre is lehetne terveket készíteni, hiszen ahogy mondja, Budapesten megoldandó szociális kérdés a bérlakások problémája. Mivel meglehetősen frissek a tapasztalatai, Márton Anitának azt a kérdést tette fel a beszélgetés moderátora,
Kozma Dávid
, hogy Budapest képes lenne-e hasonló színvonalú olimpiát rendezni mint most Rio. Az olimpiai bronzérmes súlylökő kifejtette, hogy az első olimpiája sportolóként a londoni volt, ahol maximálisan profi szervezéssel találkozott. Ezzel szemben Rióban - ahogy az a médiában is megjelent - akadtak problémák, viszont az edzés- és versenykörülményekkel egyáltalán nem volt gond. A versenyeket nagyon jól megszervezték, és a közlekedés is viszonylag problémamentes volt, ugyanakkor nagyon sokat kellett utazniuk a versenyhelyszínre, ami nem tesz igazán jót egy ilyen jelentős verseny előtt. Mindent egybevetve az a véleménye, hogy egy hasonló olimpiát Budapest is meg tudna rendezni, bár létesítmények és infrastruktúra terén van bőven lemaradás. Versenyzőként viszont nagyon örülne neki, ha egy hazai rendezésű nyári játékokon, hazai közönség előtt versenyezhetne, mert ahogy mondja, semmi nem ad nagyobb energialöketet egy sportolónak mint a hazai közönség ereje. A 2024-es olimpia lehet talán az első - bár már a 2020-as tokiói játékokon is utalhatnak erre jelek - amelyen a magyar sport megérezheti a TAO-s támogatások pozitív sportszakmai hatását. Bár sok feladat vár még Budapestre, többek között az infrastruktúra fejlesztés és közlekedési gondok elhárítása, azonban ezek olyan fejlesztési tervek, amelyek az olimpia nélkül is megvalósulnának. Ahogy András Krisztina mondja, nem a város szolgálja az olimpiát, hanem az olimpia a várost. A NOB döntésénél mindenképpen figyelembe fogja venni azt, hogy a főváros meglévő fejlesztési tervei hogyan illeszkednek bele egy olimpia esetleges megrendezésébe.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.