Honvédek segítik a rendőrök munkáját a déli határon - egy mindenkiért, mindenki egyért…

A Magyar Honvédség a migrációs válsághelyzet kezelésében a kezdetektől fogva aktívan és nagy erőkkel van jelen. A katonák először az Ideiglenes Biztonsági Határzár kiépítésében vettek részt, jelenleg pedig a határvédelmi, határrendészeti feladatokban támogatják a rendőrség tevékenységét. Az MH Alföldi Ideiglenes Alkalmi Kötelék (MH AIAK) a magyar-szerb-román hármas határtól a Dunáig terjedő, körülbelül 175 kilométeres határszakasz védelmében működik közre.

Október végén az MH AIAK parancsnokaként

Lippai Péter

ezredes elmondta, hogy azonnal igazodni és alkalmazkodni kell a körülményekhez és a kapott feladatokhoz, legyen szó akár az évszaknak megfelelő sajátosságokról, vagy a határszakaszon kialakuló helyzetekről. A katonák 12/24 órás szolgálati rendben, különböző felderítési és járőrözési feladatokat hajtanak végre. A feladatba bevont erők a déli határszakasz mentén, Bajától Hódmezővásárhelyig 12 település 23 objektumában vannak elszállásolva, annak érdekében, hogy a szállások és a szolgálati helyek közötti utazás minél kevesebb időt vegyen el a katonák pihenő idejéből. A 12 órás tényleges szolgálatellátás mellett a katonáknak állandó és kötelező feladata, hogy a felszerelésüket, egyéni fegyverüket is karbantartsák, ezért kijelenthető, hogy egy határon szolgáló katona napi feladatellátása fizikailag és pszichikailag is nagy megterhelést jelent. Azt, hogy az extrém helyzetek, a szélsőséges időjárási körülmények, a pihenésre szánható idő csökkenése milyen hatással van az emberi szervezetre, csak az tudja igazán megérteni, aki már átélt hasonlót. Azok a körülmények, amelyek között a katonák a határ menti szolgálatot ellátják gyakran spártainak nevezhetőek, azonban legyen akár nyári hőség vagy téli hideg, fagy, hó, szakadó eső vagy térdig érő sár, a szolgálatot el kell látni. A katonák többsége az ország távolabbi pontjairól, különböző katonai szervezetektől vesz részt a feladatban. A családtól való távollét mindenki számára nehéz és megterhelő, és az otthonmaradóktól ugyanolyan kemény helytállást követel, mint a katonáktól. „A katonai vezetés nagyra értékeli mind a katonáknak, mind családjainak a határvédelmi feladat során nyújtott nem mindennapi helytállásukat” - mondta Lippai Péter ezredes. Nem titok, és nem szégyen kimondani, de a katona is ember, és természetes, hogy a tartós távollét, a megfeszített munka hatással van a mindennapokra, az emberi kapcsolatokra, érzésekre, hangulatokra és ez által a közösségre is. A nehézségek megoldásában szakemberek is segítenek, de a kis közösségek összetartó ereje, a bajtársiasság is képes a helyzetek kezelésére és az „öngyógyításra”. A családdal tartott folyamatos kapcsolat az egyik legfontosabb alappillére a katonák kiegyensúlyozott pszichikai állapotának. Ennek érdekében az elhelyezési körletekben nagy hangsúlyt fektetnek a kapcsolattartás alapjául szolgáló internetes kapcsolat biztosítására. A családi kötelék mellett, a határon szolgálatot teljesítők közösségi és egyéni életében egyaránt kiemelten fontos szerepet játszik a társadalmi elfogadottság és megbecsültség. Ebben a helyzetben, amikor hosszú időn keresztül, itthoni körülmények között, de mégis távol az otthontól, katonai értelemben nem klasszikus feladatot hajtanak végre, a környezet támogatása és elismerése - egy olyan egyszerű gesztus, mint egy mosoly, egy elismerő szó, egy kézfogás vagy egy integetés is - komoly motivációt jelent a katonák számára. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a lakosságtól és különböző szervezetektől kapott adományok, a gyerekek által rajzolt képek, ismeretlen emberektől kapott üdvözlő gondolatok mind segítenek a katonáknak abban, hogy kitartsanak és szolgálatukat maximális odafigyeléssel tudják ellátni. A migrációs helyzet kezelésében való közreműködés kiemelt feladata a Honvédség állományának, és ez a jövőben sem változik. A katonák e kiemelt feladat mellett ellátják a napi élet feladatait, részt vesznek a hazai és nemzetközi gyakorlatokon valamint a katonai missziók külszolgálati feladataiban. Az alaprendeltetésből adódó feladatok ellátása mellett, a migrációs helyzet kezelésében való részvétel egy olyan megmérettetés, ami komoly megterhelést és kihívást jelent a katonai szervezetek számára. Az elmúlt másfél évben, a feladatokban több ezer katona vett részt. Munkájukkal és hozzáállásukkal bebizonyították, hogy legyenek bármilyen nehezek is a körülmények, a magyar katona elkötelezett, kitartó, és ha kell, képes a saját egyéni érdekeit háttérbe szorítani. A határon szolgálatot teljesítők mindennapjait az „egy mindenkiért, mindenki egyért” elv, a kollektivitás és a bajtársiasság határozza meg.

Búz Csaba hadnagy