A V4 őszintébb hangot ad az EU-nak + FOTÓK

A visegrádi együttműködésről tartottak konferenciát Szegeden. Trócsányi igazságügyi miniszter szerint a föderatív Európa helyet olyan EU kell, ahol a kis nemzetek is megtalálják számításaikat, nem nyomják el őket. A kerekasztal-beszélgetés magyar, cseh és lengyel résztvevője szerint a közös múlt és kultúra összeköti a négy közép-európai nemzetet, együttműködésük pedig az uniót is erősíti.

A (Közép-európai) érdekérvényesítés az Európai Unióban címmel szervezett konferenciát a Europe Direct Szeged a visegrádi együttműködés 25 évéről. Az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban megtartott rendezvényen előadást tartott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kér munkatársa,

Tálas Péter

és

Halász Iván

, valamint

, a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusa. A konferencia egy francia nyelvű kerekasztal-beszélgetéssel zárult, amelyben részt vett

Trócsányi László

igazságügyi miniszter,

Karel Klíma

cseh egyetem tanár, a prágai Metropolitan Egyetem oktatója, továbbá

Michał Seweryński

, a lengyel szejm szenátora, volt tudományos és felsőoktatási miniszter, jelenleg a felsőház emberi jogi bizottságának elnöke. Trócsányi emlékeztetett arra, hogy a térség felsőoktatási intézményei inkább a nyugati egyetemek felé nyitottak, de később újból megerősödtek a korábbi együttműködések. A politikában hasonló folyamatok játszódtak le, így létrejött visegrádi négyek (V4) szövetsége 1991-ben,

Antall József

miniszterelnöksége alatt. A visegrádi államok közösen tárgyaltak az európai intézményekkel a csatlakozás érdekében, amelyet 2004-ben sikerült elérni. Az Európai Unió (EU) mellett a NATO-nak és az Európa Tanácsnak is tagjai vagyunk már. „A szoros együttműködésnek köszönhető a célok elérése, de ez hova tarthat?” – kérdezte.

„Mit gondolunk mi vezetők erről az együttműködésről? Hogyan lehetne közelebb hozni az emberekhez?” – említett meg felmerülő problémákat. A migrációt, a keleti nyitás sorolható fel aktuális ügyként. A V4-ek megpróbálnak, közös európai választ adni ezekre, valamint elmélyítik a gazdasági és kulturális együttműködést. Találkozott nemrég a volt francia elnökkel,

Nicholas Sarkozyvel

is Trócsányi, aki „kicsit haragszik a V4-ekre”, mert ezt szeparatista elképzelésnek látja az EU-n belül. A magyar igazságügyi miniszter szerint azonban vannak hasonló együttműködések a balti államok, vagy Benelux államok között – miért ne lehetne ugyanilyen fontos a visegrádi együttműködés? „A V4-ek célja megerősíteni a gazdaságot, az uniós csatlakozást, a közös kül- és biztonságpolitikát” – állapította meg Michał Seweryński. Úgy látja, a négy állam történeti és kulturális értékei közösek. A visegrádi együttműködés Kelet-Közép-Európában fontos szerepet tölt be, s egyben segítheti a balti, adriai országokat. Nemcsak rendszeres találkozókat, hanem lobbitevékenységet is jelent az EU-n belül, együttműködnek az EU és a nemzetek parlamentjeivel.

Az idei lengyel elnökség alatt fontos kérdések merültek fel, ilyen a bevándorlási válság, a déli és keleti szomszédok konfliktusai, az internet, az energetika biztonsága, a brexit. Tapasztalatai szerint számos alkalommal bizonyították a visegrádi államok, hogy jó partnerei egymásnak. „Össze kell hangolni álláspontjainkat, a közös cél érdekében. Meggyőződésem a V4 együttműködés a tagok és az EU számára is hasznos” – fogalmazott a politikus. „Nem szabad elfelejteni, hogy az EU eltérő kultúrájú, történelmű, érdekekkel bíró államokból áll össze. Szakterületem az emberi jogi kérdések, mindenki egyetért ezek tiszteletben tartásával. Nem kételkedik senki az élethez való jogban: de mi a meghatározása? Hol kezdődik, hol ér véget? Ha csak a V4-eket nézzük, már azon belül az abortusz kérdése miatt is nézeteltérés lehet” – fogalmazott a Jog és Igazságosság Pártjának tagja. Teljes mértékben elfogadhatónak gondolja azt, hogy tagállamok, tagállamcsoportok, amelyek fontos kérdésekben közel állnak egymáshoz, együttműködnek, s igyekeznek meggyőzni álláspontjuk helyességéről a többi államot. Az EU-tagsággal a politikus szerint nem vesztettük el jogunkat, hogy két- három, vagy többoldalú megállapodásokat kössünk. Álláspontja az, hogy léteznek gazdag és szegény országok, ez a politikai cselekvésekben is megmutatkozik. Sokszor olyan döntéseket hoznak az előbbi államok, amelyeket a szegények nem tudnak elfogadni. „A V4 nem fenyegetés az EU-nak, csupán a négy államnak erőteljesebb érdekérvényesítő képességet jelent, biztosítja azt, hogy figyelembe vegyék mások érdekeit is. Őszintébb hangot ad EU-nak!” – vélekedett Michał Seweryński, aki megjegyezte, professzorként és nem képviselőként fejezi ki álláspontját.

Karel Klíma elmondta, november 17. a cseh nemzet, akadémikusok számára nemzeti ünnep, a szabadság napja. 1939-ben az egyetemisták fellázadtak a brutális náci rendszer ellen, amely elfoglalta Cseh- és Morvaországot. A következő napon protektorátus emberei bezárták a cseh egyetemeket. 2500 egyetemistát koncentrációs táborba szállítottak, az egyetemisták 40 %-át gyakorlatilag likvidálták. „Megtiszteltetés, hogy itt lehetek, s dolgozhatok a V4-es kollégáimmal, valamint az egyetemistákkal e napon” – tette hozzá. A rendszerváltást követően az összehasonlító alkotmány tanulmányozásával foglalkoztak. Úgy látja, egy alaptörvénynek minimum két alapon szükséges állnia: a hatalmi ágak szétválasztásán és az emberi jogokon, csak ez garantálja a szabadság tiszteletben tartását, ahogy ezt a frankofón országok példája is mutatja. „Mi fiatal jogászként a politikai változások közepén voltak. Leomlott a totalitárius rendszer, újat kellett építeni helyette. 1939-ben likvidálták a demokráciát, 1989-ben felépíthettük” – vetette össze a két történelmi korszakot. Szerinte az EU problémái alkotmányos problémák. Az országok szuverenitása – ami meglátása szerint nem ütközik a demokráciával -, valamint a hatalmi ágak vertikális szétválasztása az előbb említett nehézségekhez tartozik.

Trócsányi rámutatott, Európa államai eltérő történelmi múlttal rendelkeznek. Egyes országokban „természetes, logikus fejlődési irányok” mentén haladtak előre, mint Nagy-Britanniában, vagy a skandináv országokban. Azonban szép számmal találhatunk kivételeket is, erre jó példa Franciaország a forradalmak miatt. Úgy gondolja, beszélhetünk a közép-európai államok hasonló történelmi fejlődéséről. A közös pont a küzdelem a szabadságért, például a cseheket az osztrákok, nácik, kommunisták is elnyomták. Ez a folyamatos küzdelem beleivódott a kultúránkba a miniszter szerint. „Ki dominálja ezt a rendszert? Régen a császárok, a királyok, az egyház tette ezt, nem kellett gondolkodni rajta, hogy ki irányít. A házasodási politika, a háborúk célja szintén ez volt. Ma ugyanez a kérdés, csak más a módszer” – állította Trócsányi. A kérdés szerinte az, hogy az EU-integrációval létrejön-e egy nagy irányító hatalom, egy föderatív berendezkedés. „De mi egy elnyomás nélküli Európában élnénk, ahol nincs uralkodás a másik fölött, hanem a Nemzetek Európájában mindenki megtalálja a helyét” – magyarázta a miniszter. „Melyik a jobb: a föderatív, vagy a Nemzetek Európája?” – kérdezte. Erre a V4-ek válaszolhatnak. Közös célt kell meghatározni, tárgyalni, aztán óvatosan lépni. Benelux államokban is vannak eltérések, de közös célokat keresnek, ugyanezt teszi a közép-európai országok. Hozzátette, nem zárt együttműködésről beszélünk a visegrádi államok esetében, mert vannak megfigyelők, például Ukrajna, amely ezt a státuszt kapta, amikor az ottani válság megoldásáról tárgyaltak. „Nem akarjuk dominálni Európát, de az érdekeinket védjük” – zárta szavait.