Közélet

Stumpf András Szegeden: A magyar politika 21. százada 2006 őszén kezdődött

Stumpf András Szegeden: A magyar politika 21. százada 2006 őszén kezdődött

2016. október 21., péntek
Stumpf András Szegeden: A magyar politika 21. százada 2006 őszén kezdődött
stumpf_andras_tlk01_gs

A kvótanépszavazás azt bizonyította, hogy Simicska rendszere nélkül is tud mozgósítani a Fidesz, még ha nem is oly gördülékenyen, mint azelőtt, a baloldal pedig képtelen kitörni saját csapdájából - mondta a Mandiner főmunkatársa, aki a Tisza Lajos Közéleti Egyesület Közéleti Klubjának vendége volt csütörtökön.

A kvótareferendumról és egyéb aktuális belpolitikai, közéleti kérdésekről beszélt Szegeden

Stumpf András

újságíró. A Mandiner internetes portál főmunkatársa az érvénytelenséghez vezető alacsony részvételt a rossz, eltúlzott, félelmet keltő kampánnyal indokolja. Október 2-a Stumpf értelmezésében ismét bebizonyította, hogy bármennyi pénzt el lehet költeni egy kampányra, de igazából csak akkor mozdul meg a magyar társadalom, ha a zsebére megy a játék. Egyébiránt még az sem elegendő a választók 50 százalékának urnákhoz szólításához, hogy idegenek, terroristák, robbantók lephetik el az országot. Más a helyzet, ha - mint például 2008-ban - 300 forint (vizitdíj) kifizetése vagy ki nem fizetése a tét. Ez a tanulság - állítja az újságíró - a Fideszben is lecsapódott a népszavazás után, nem véletlenül kaptak szárnyra a hírek, hogy felül kell vizsgálni a rezsicsökkentés eredményeit, és újfajta rezsicsökkentést kell előkészíteni. A kormány szerinte levonta a következtetést, hogy a migrációs tematika nem tart ki 2018-ig. Úgy érzi, a következő másfél évben a migrációs válság és az összeurópai kérdések helyét lassan átveszi a politikai tematikában a rezsicsökkentésre hajazó szociális irány. Azt is fel kell ismerni - fogalmazott -, hogy október 2-a egyfajta cezúrát jelent abban a tekintetben, hogy 2006 ősze óta első alkalommal nem érte el a Fidesz valamely országos célját (azzal együtt, hogy megáll az érvelés, soha ennyien nem vettek részt népszavazáson). A kormánypártok látják, érzik ezt a Mandiner főmunkatársa szerint, tisztában vannak vele, hogy a helyzet egyáltalán nem kezelhetetlen, de oda kell figyelni a fejleményekre. Stumpf András arról is szólt, hogy maga a kvótanépszavazás szorosabb összefüggésben állt az úgynevezett G-nappal, az

Orbán Viktor

és korábbi szövetsége, bizalmasa,

Simicska Lajos

között kitört kvázi háborúskodással, mint a vasárnapi boltzárral kapcsolatos népszavazási kezdeményezések körüli hercehurcával. "Állítom, hogy ha nincs a G-nap és nincs a szakítás, akkor a kvótanépszavazásra sem került volna sor. A Fidesz azzal, hogy Orbán Viktor kiválóan megértette és megérezte a migrációs válság súlyát és jelentőségét, elmozdult a 2014 végi, 2015 eleji belpolitikai holtpontról, ám nem láthatta tisztán, hogyan tudja kezelni a jól bejáratott média- és köztériplakát-birodalmának elveszítését. Szükség volt egyfajta főpróbára 2018 előtt, hogy tesztelni lehessen a mozgósítást, az újonnan felállított kormányzati médiahátteret és plakátrendszert. Ebből a szempontból sikeres volt a Fidesz számára a népszavazás, hiszen a 3,3-3,4 millió nem szavazat azt mutatja, a mozgósítás működött Simicska rendszere nélkül is, még ha nem is gördülékenyen, ám egyértelművé téve, hol kell erősíteni az országgyűlési választásokra" - fejtette ki. A népszavazás nagy meglepetésének amúgy a Magyar Kétfarkú Kutya Párt sikerességét tartja ott, ahol a baloldal hagyományosan erősnek számít, így Budapesten: Újlipótváros és Angyalföld bizonyos szavazóköreiben a 40 százalékot is elérte az érvénytelen szavazatok aránya. Ugyanakkor - szögezte le - ha a kétfarkúak vezére,

Kovács Gergely

tényleg elindul a 2018-as választásokon, azzal csak azt érheti el, hogy megosztja a baloldalt, és jó esélyt teremt arra, hogy a Fidesz ezeket a baloldali fellegvárakat is bevegye. Stumpf András azt is elárulta: álláspontja szerint a 21. századi magyar politika 2006 őszén kezdődött, minden, amit azóta látunk, annak a következménye és akkor fogant meg. Azzal, hogy

Gyurcsány Ferenc

miniszterelnök előbb a kampányígéreteivel szemben tavasszal és nyáron megszorító intézkedéseket jelentett be, majd nyilvánosságra került az őszödi beszéde, végezetül október 23-án kardlapoztatott és szemeket lövetett ki, átírta a rendszerváltással létrejött politikai rendszert és politikai frázisokat. 2006 vállalhatatlanná tette a magyar politikában Gyurcsány Ferencet, ez vezetett a 2008-as szociális népszavazáshoz, mely végleg aláásta hatalmát (ahogy államtitkára, az SZDSZ-es H

orn Gábor

fogalmazott: "Feri, azt mondták, hogy menj a picsába!"), ez teremtette meg a lehetőséget, hogy a válságot parlamentáris, higgadt eszközökkel kezelő Fidesz kétharmadot szerezzen, és ez alakította ki a radikális válaszokat adó, jelenleg is második erő Jobbik törzstáborát. A baloldal - így Stumpf - önmaga csapdájában vergődik azóta is, azzal pedig, hogy a migrációt 2015-ben álproblémának minősítette, miközben nem sokkal később napi szinten tízezrek özönlöttek hazánkba, politikai öngyilkosságot követett el. Országosan nem is tud megújulni a baloldal, amíg Gyurcsány Ferenc tényezőnek számít. Az esten esett arról is, hogy Magyarországon a hazai és a nemzetközi riogatásokkal szemben igenis létezik és működik a sajtószabadság, a magyar média be tudja tölteni a szerepét a tekintetben, hogy be tudja mutatni, ha valaki hazudik. Az előadó ugyanakkor elismerte, érezhető a kormányzati törekvés, hogy a központi anyagi lehetőségeket kihasználva, a jogszerű keretek között mozogva a lehető legszélesebbre bővítsék a lojális médiaportfóliót.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.