Márton Áron minden elnyomásban hallatta a hangját és tartása erőt adott a magyarságnak, ezért példakép az egész nemzet előtt - nyilatkozta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára az MTI-nek abból az alkalomból, hogy a hét végén a tiroli Innsbruckban emlékeznek a püspökre.
A
Márton Áron
születésének százhuszadik évfordulójára meghirdetett 2016-os emlékév nemzetközi programsorozatának újabb állomása a tiroli Innsbruckban rendezett eseménysorozat. Szombaton az innsbrucki Magyar Házban ünnepélyesen megnyitották a Márton Áron élete és munkássága című kiállítást.
Potápi Árpád János
a nyitóbeszédében kiemelte: "Márton Áron hitte, hogy kötelességgel tartozik azért a népért, amely rá bízatott". Az államtitkár arról is beszélt, hogy 2015 decemberében azzal a céllal hirdették meg az emlékévet, hogy széles körben megismertessék a püspök példás életútját. Mint mondta: "az év során számtalanszor tapasztalhattuk meg azt, hogy a püspök úr még ma is munkálkodik közöttünk: össze tud kapcsolni minket nagy földrajzi távolságok ellenére is." Az államtitkár az MTI-nek adott nyilatkozatában hangsúlyozta: a programsorozattal támogatni szeretnék Erdély püspökének boldoggá, majd a szentté avatását. A püspök életét ismertető tárlatot Magyarországon, a Kárpárt medencében, a krakkói Katolikus Ifjúsági Világtalálkozón és a külhoni magyar diaszpóra közösségek előtt már több változatban bemutatták, jelenleg Rómában látható egy kiállítás. Az emlékév végén Csíkszereda főterén állítják majd ki a tablókat. Vasárnap Innsbruckban ünnepi szentmisét mutatnak be Márton Áron tiszteletére. A misét
Vencser László
erdélyi ferences szerzetes, az ausztriai idegen nyelvű pasztoráció országos igazgatója és
Nagy-György Attila
, az innsbrucki magyar katolikusok lelkésze celebrálja. A tiroli rendezvény célja, hogy a Tirolban és Dél-Tirolban élő magyarokat is bevonják az emlékév eseményeibe. Az ausztriai esemény szervezői a miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága, a Pro Patria Egyesület, az Innsbrucki Magyar Diákotthon és Kultúrcentrum Egyesület, valamint az Innsbrucki Magyar Római Katolikus Egyházközség. A Márton Áron emlékév eddigi eseményei közül államtitkár kiemelte, hogy augusztus 28-án ünnepi szentmisén emlékeztek az erdélyi római katolikus püspök szülőfalujában, Csíkszentdomokoson. Földi maradványait a gyulafehérvári püspöki székesegyház altemplomában exhumálták, majd szeptemberben a székesegyház egyik mellékkápolnájában elhelyezett kőszarkofágban újratemették. Az eseményen rengeteg kárpát-medencei zarándok vett részt. A gyulafehérvári római katolikus főegyházmegyét 1939 és 1980 között vezető Márton Áron püspök a 20. századi erdélyi magyar közélet egyik legkiemelkedőbb alakja volt. 1944-ben felemelte szavát a zsidók deportálása ellen, amiért 1999-ben a jeruzsálemi Jad Vasem intézet a Világ Igaza címet adományozta neki. A kommunista hatalommal szemben is állást foglalt. 1949-ben letartóztatták, 1951-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, majd 1955-ben nemzetközi nyomásra szabadon bocsátották. 1956-tól 1967-ig nem hagyhatta el a gyulafehérvári püspökség épületét, de látogatókat fogadhatott. Püspöksége idején az erdélyi római katolikus egyház nem kötött konkordátumot a román kommunista állammal.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.