Múltidézés és szüret Szent Mihály napján Ópusztaszeren + FOTÓK

Őszi évnegyedelő nap Szent Mihály ünnepe, egykor e napon léptek szolgálatba az új pásztorok, behajtották az állatokat, és sok helyütt e napon engedélyezték a szüret megkezdését is az uraságok. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban múltidéző programokkal várták a látogatókat, akik többek között a szőlőpréselést is kipróbálhatták.

Borszűrő Szent Mihály ünnepén mesterségek bemutatóival is várta az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark a látogatókat. Bemutatták a kádár mesterséget, a csipkeverő asszonyok munkáját is meg lehetett ismerni, fafaragó bemutatót tartottak, továbbá szüret és préselési bemutató is várta a vendégeket, a Szegedi tanyán lehetett mustot kóstolni, népi gyermekjátszó és kézműves foglalkozások várták a kisebbeket. A régi hagyományok szerint hazánk több borvidékén is Szent Mihály napján adtak engedélyt az uraságok arra, hogy megkezdődjön a szüretelés. Engedély azért kellett, hogy a jobbágyok és szőlőtulajdonosok ne szedhessék le a termés egy részét korábban, s így ne tudják kivonni magukat az adófizetés alól. Innen is az elnevezés Borszűrő Szent Mihály. Híresek voltak továbbá a Mihály-napi vásárok, illetve a lakodalmak őszi évadját is Borszűrő Szent Mihály nyitotta. Ettől kezdve számították a kisfarsangot, amely egészen Katalin napig tartott. Ekkor kezdődött a lakodalmak őszi időszaka is, és volt olyan szokás is, hogy a legények e napon vittek jövendőbelijüknek jegykendőt, amennyiben és a kisfarsang végéig meg akartak esküdni.

Ismert pásztorünnep is Mihály-nap, hiszen míg György napján kihajtották az állatokat a legelőre, Mihálykor behajtották a faluba, illetve az is jellemző volt, hogy az új pásztorok e napon léptek szolgálatba. A Magyar Néprajzi Lexikonból az is kiderül, hogy a gazdasági élettel összefüggő hiedelmek és szokások mellett időjárási megfigyeléseket fűztek hozzá, ha ugyanis Mihály napján még itt voltak a fecskék, az azt jelezte, hogy hosszú, meleg ősz várható. Ha pedig Szent Mihály éjszakáján a juhok vagy a disznók összefeküdtek, hosszú, erős telet vártak. A gyergyói pásztorok Szent Mihály napján tartották a farkasünnepet, hogy a csordát a hazatérés idejére megvédjék a farkasok kártételeitől. Az egyház e napon Szent Mihály arkangyal megjelenésére emlékezik, akinek a kultusza először a keleti egyházban bontakozott ki, majd Európa-szerte, de főleg Dél-Európában terjedt el. A középkori Magyarországon Szent István korától nagy kultusza volt, sőt a 18. század közepéig Szent Mihály napja hazánkban parancsolt ünnep volt.