Lezsák Sándor: 1956. október 23. egy világraszóló teljesítmény napja

A magyarság napja, egy világraszóló teljesítmény napja, a forradalmat idéző ünnepnap 1956. október 23. - hangoztatta Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke szombaton Lakiteleken, az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen.

Lezsák Sándor szerint a magyarság rendkívüli történelmi teljesítménye volt, hogy Trianon után tíz évvel újrarendezte és megerősítette az országot. Óriási belső erőfeszítés eredménye volt a második világháború utáni újjáépítés is, de 1956. október 23-a és az azt követő esztendők igazi történelmi csúcsteljesítménynek számítanak - emelte ki. A megtorlás, a vér, a kínvallatások, az iszonyat, a tönkretett sorsok és életek adtak újabb és újabb erőt, hogy a mártírok véréből új élet sarjadjon - emlékezett az Országgyűlés alelnöke. Hangsúlyozta: az évforduló figyelmeztet és emlékezetet, hogy az 1956-os vérrel áztatott forradalom és szabadságharc drámával és iszonyattal, de egyben nagyon sok jókedvvel, bizalommal is teli. Lezsák Sándor megfogalmazása szerint magyar az, aki a tatárjárást nemzetgyilkossági kísérletnek, pusztításnak éli meg. Magyar az, aki a mohácsi csatavesztést csatavesztésnek, a nándorfehérvári diadalt pedig diadalnak tudja. Magyar az, aki a Rákóczi szabadságharcot szabadságharcnak és a márciusi ifjak 1848-as forradalmát forradalomnak és szabadságharcnak tudja. Magyar az, akinek fáj és elfogadhatatlan Trianon, a Kárpát-medence szétdarabolása, és aki meghajtja a fejét az első és második világháborús hősi halottak előtt. És végül magyar az, akiben ott él az 1956-os forradalom és szabadságharc a mártírjaival, hiszen 1990 előtt 1956 egy jeltelen sírhalom volt csupán - tette hozzá. Zobokiné Kiss Anita (független) Lakitelek polgármestere emlékező beszédében elmondta, az idő múlásával egyre kevesebben vannak, akik hitelesen el tudják mondani a hatvan évvel ezelőtti történéseket. Akkor emlékezhetünk méltó módon, ha felismerjük annak felelősségét, hogy át kell tudnunk az érzést, hogy magyarok vagyunk, és büszkék hőseinkre - emelte ki. Minden év október 22-én, a lakiteleki '56-os kopjafánál tartott megemlékezésen adják át a Kátay Zoltán tanulmányi ösztöndíjat. A 250 ezer forint összegű, fiatal történészeknek, kutatóknak megítélt támogatást az idén Nagy Dóra politológus kapta. Az erdélyi származású Kátay Zoltán 1956-ban a forradalmárok között harcolt, a szabadságharc leverése után Svédországba menekült. A Magyar Demokrata Fórum tagja lett, ahová levélben kérte felvételét, és az volt a kérése, hogy Lezsák Sándor október 23-án állítsa ki a tagkönyvét. Életének utolsó szakaszát az ausztriai Oberwart (Felsőőr) településen töltötte, halála után vagyonát a Lakitelek Népfőiskola Alapítványra hagyta. A kurátorok úgy döntöttek, a Kátay-hagyatékból ösztöndíjat alapítanak, amelyből minden évben egy fiatal tanulmányait támogatják. A népfőiskola alapítója, Lezsák Sándor szerint a fiatal történészek és kutatók támogatása hozzájárul ahhoz, hogy a jövő nemzedéke jobban megismerje, mi is történt a Kárpát-medencében, a XX. században.