A félbehagyott rendszerváltást be kell fejezni, 56-ot győzelemre kell vinni, nemcsak a jogszabályokban, az emlékezetben, szobrok állításával, hanem a fejekben és a lelkekben is - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter szombaton Szentesen.
Hatvan esztendeje tartozunk ezzel a pesti srácoknak és a szentesi hősöknek is - mondta
Lázár János
az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából állított emlékmű -
Lantos Györgyi
és
Máté Hunor
szobrászművészek alkotásának - avatásán. Hozzátette: itt az ideje, hogy törlesszük feléjük közös adósságunkat.A politikus a rendszerváltásra utalva úgy fogalmazott, a szuverenitásunkért, a magyaroknak kijáró tiszteletért még mindig, harminc évvel az elmaradt forradalom után is harcolnunk kell. Mai eszükkel talán már sokan máshogy csinálnák 89-et is: forradalmibban, megalkuvást nem ismerően, 56-os módra - hangoztatta Lázár János.
A békés hétköznapokban egy nép csak ritkán kap kezébe forradalmi erőt, a politikai kétharmad azonban ilyen erő. Ha ezekben az években sem sikerül egyszer és mindenkorra leszámolni a Kádár-rendszerrel és helyébe tisztán, megalkuvást nem ismerve 56 szellemi örökségét helyezni, akkor súlyos történelmi hibát követünk el - hangsúlyozta a miniszter.A szabad Magyarországnak, amelyben nekünk élni adatott, 56 hősei az alapító atyái és anyái. Nem lehet egyszerre megvallani őket azzal, hogy ma hálás szívvel emlékezünk rájuk és megtagadni azzal, hogy az internacionalizmus oltárán feláldozzuk a nemzeti érdek képviseletét, és lábhoz tett fegyverrel tűrjük a kádári nosztalgiát - közölte a politikus. 1989-90-ben sokan hitték, 56 győzedelmeskedik azzal, hogy az utolsó orosz katona is elhagyja Magyarország területét, hogy végre megadjuk a végtisztességet a mártíroknak, és forradalom kései győzelme az, hogy a szabad Magyar Köztársaságot október 23-án kiáltjuk ki - mondta Lázár János. „De vajon beszélhetünk-e '56 győzelméről akkor, amikor Kádár sok honfitársunk szerint még ma is az egyik legnagyobb államférfi, az egyik legnagyobb magyar politikus”. Ugyanaz a Kádár, aki az 56 utáni megtorlásokat kitervelte és végrehajtotta. Pedig a szovjetek behívása, a negyvenéves katonai megszállás megszervezése a nemzeti históriánk talán legsúlyosabb hazaárulása volt - jelentette ki a politikus.
Kádár János
gyilkos, kollaboráns és hazaáruló volt - szögezte le a miniszter, hozzátéve: ezt még mindig fájóan sok honfitársunk nem tudja. Az 56-osok mindenekelőtt szuverén Magyarországot akartak - mondta a miniszter.Magyarország a magyaroké, a sokszínű magyar népé - így az ország jövőjéről szóló döntés joga is kizárólag a magyar nép, a magyar nemzet tagjait illeti meg. Ez az egyszerű, de bátor program volt az, amellyel '56 magyarjai magukra vonták Moszkva haragját - közölte a politikus. A hatvan évvel ezelőtti eseményeket - Lázár János megfogalmazása szerint - az kapcsolja össze a mai korral, hogy ugyanez a programja 2016 magyarjainak is. Elkeserítő és elgondolkodtató, hogy e program teljesüléséért még mindig küzdenünk kell. De különösen elkeserítő, hogy a magyar nemzeti szuverenitás programja még mindig kivívhatja valamely nagyhatalom haragját. Ráadásul egy olyan nagyhatalomét, amely elvileg nem az elnyomónk, hanem a szövetségesünk - mondta. „Hogy lehet az, hogy a magyar szuverenitás képviseletére ismét a nagyhatalmi morgás, meg a szankciók kilátásba helyezése a válasz? Igaz, most nem orosz tankok, hanem brüsszeli határozatok és eljárások formájában” - hangsúlyozta Lázár János.
A szoboravató ünnepségen, amelyen jelen volt
Juhász Tünde
kormánymegbízott és
Kakas Béla
, a Csongrád megyei közgyűlés elnöke is
Farkas Sándor
, a térség országgyűlési képviselője kiemelte, 1956 kapcsán sokan csak a fővárosi eseményekre gondolnak, holott 1956 nemcsak Budapest, hanem a vidék forradalma is volt. Mint mondta, Szentes és a térség több települése is változást akart hatvan évvel ezelőtt. „Az itt élőket sem kerülték el az igazságtalanságok, 1956-ben mindenkiben elevenen élt a friss sérelmek közül a kényszerű kolhozosítás, a padlássörprés, a mezőgazdasági tagosítás. Sokaknak elvették a földjét, a házát, államosították műhelyét. A szegénység, a kiszolgáltatottság és a megalázottság általános jelenség volt városunkban” – emlékeztetett a fideszes honatya. Hozzátette, mindazoknak, akik akkor éltek, megvan a saját 1956-os történetük, neki is, bár még akkor csak hároméves volt. A bátyja mesélt arról, amit a Kossuth téren látott, édesapja a rádiót hallgatta, és a képviselő gyermekként is érezte, hogy feszült a helyzet. Az ablakhoz sem mehettek, édesanyjuk megtiltotta, s azt mondta, ha megrebben a függöny, akkor őket is elviszik. Farkas Sándor úgy értékelte, mindenki megszenvedte 1956 előzményeit, mint ahogy mindenkit érintettek a forradalom és szabadságharc következményei is, hiszen mindenki ismeretségében voltak olyanok, akiket deportáltak, akiknek menekülniük kellett, akiknek meg kellett tagadniuk hitüket, politikai nézetüket, vagy akiket börtönbe zártak. Farkas szerint azokról is meg kell emlékezni, akiknek a nevét nem örökítette meg a korabeli sajtó, de hatvan évvel ezelőtt harcoltak a diktatúra, a hazugság, a hazugság és a félelem ellen. „Emlékezzünk arra a kilencven szentesire, akiket úgymond politikai bűncselekmények miatt vettek őrizetbe és azokra, akiknek életét évtizedekre tönkretették 1956 után” – fogalmazott Farkas Sándor. Az ’56-os forradalomban résztvevőket – köztük a szentesieket is – hősöknek nevezte a politikus, hiszen a haza érdekét helyezték előtérbe és személyes áldozatot vállaltak.
Szirbik Imre
, a Kurca-parti város polgármestere emlékeztetett, akkor szoktak emlékműveket állítani, amikor neves személyiségekre vagy történelmi eseményekre szeretnének emlékezni. Ez egyfajta tükör és mérce is egyben, hogy vajon azokat az értékeket és célokat, eszméket és cselekedeteket a szürke hétköznapjaikban vajon nap, mint nap gyakorolják-e. „Akkor, amikor az emlékműnél főt hajtunk, tisztelgünk apáink és nagyapáink előtt, akik azokban a történelmi napokban képesek voltak itt Szentesen példát adni higgadtságról, szolidaritásról, emberségről, emberi nagyságról. Hisz az, hogy nem temetőkbe megyünk emlékezni, hanem itt a város főtere mellett tehetjük ezt meg azokon a szentesieken múlt, akik akkor, talán a legforróbb napokban képesek voltak lefogni a fegyvereket, képesek voltak arra, hogy szentesi a szentesi szemébe tudott nézni még akkor is, ha másként gondolkodott, és egyet látott: hogy holnap és holnapután is nekik is, gyermekeiknek és unokáiknak is képesnek kell lenni egymás szemébe nézni, egymás kezét megfogva ezt a várost, ezt az országot és hazát építeni” – hangsúlyozta Szirbik Imre hozzátéve, hogy ezért közös ügy a forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulóján felavatott emlékmű. Beszéde végén azt kívánta az országnak és azon belül Szentesnek is, hogy állampolgárai képesek legyenek a belső békét megalkotni, hogy külső békévé lehessen emelni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.